2021. július 31., szombat
Nébih - LABOR rendszer
2021. július 30., péntek
Műanyaghulladék feldolgozása...
A hulladék képződése, gyűjtése, hasznosítása, vagy ártalmatlanítása hatással van mindennapi életünkre és környezetünkre is, a körforgásos gazdaság szemléletének elterjedésével a hulladékra nem problémaként, hanem lehetőségként, alapanyagként tekinthetünk - hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Green Technológia Kft. szakmai napján a tárca közleménye szerint.
László
Tibor Zoltán a közleményben kifejtette: mivel a hulladék, ezen belül is
a műanyaghulladék képződését a jelen technológiai fejlettség szintjén
megszüntetni nem tudják, arra kell törekedni, hogy annak negatív hatását
ellensúlyozzák. Alapanyagból van bőven, hazánkban a mezőgazdasági
termelők jelentős mennyiségben használnak különböző műanyag fóliákat a
növénytermesztés és az állattartás során. Ennek következtében évente
nagyjából 10 ezer tonna mezőgazdasági fóliahulladék képződik. Eddig nem
volt lehetőség ezek gazdaságos begyűjtésére, újrafeldolgozására vagy
ártalmatlanítására. "Mivel a megoldásra nem várhattunk tovább, ezért a
kormány tavaly 280 millió forint vissza nem térítendő támogatást
nyújtott a fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszerének kialakításához"
- fogalmazott a helyettes államtitkár.
A kormányzati
támogatásnak és a Jager Csoport által kifejlesztett technológiának
köszönhetően, mostantól fenntartható technológiával végzik a
mezőgazdasági fóliahulladék újrafeldolgozását. A szabadalmaztatott
technológia által előállított száraz agglomerátum környezetbarát-termék
védjeggyel ellátott alapanyag, melyből kiváló, a mezőgazdaságban
rendszeresen használatos termékeket lehet előállítani - mondta a
helyettes államtitkár.
A mezőgazdasági fóliahulladék szakszerű
gyűjtéséhez száz darab speciális gyűjtőkonténert helyeznek ki idén az
országban - közölte a Green Technológia Kft. ügyvezetője. Nagy Lajos
elmondta, hogy a konténerekbe a gazdaságok mellett hobbikertészek is
díjmentesen elvihetik a termesztés során képződött műanyaghulladékukat.
Az így begyűjtött hulladékból a Csatári Plast Kft. által kifejlesztetett
technológiával száraz agglomerátumot készítenek, majd a mezőgazdaságban
és az iparban is használható termékeket gyártanak, úgy mint csepegtető
szalag, műanyag vödrök, rekeszek.(F:mti)
2021. július 29., csütörtök
Dinnyeszezon...
Fogyasszunk a nyáron minél több magyar dinnyét, mert így a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött videóban.
Az
Agrárminisztérium (AM) közleményében a miniszter arra hívta fel a
figyelmet, hogy hazánkban idén 2200 gazda termeszt kemény munkával
dinnyét a magyar fogyasztók számára, több mint 3700 hektáron. A nyári
nagy meleg következtében a magyar dinnye hét-tíz nappal korábban, már
július első hétvégéjén nagy mennyiségben és kiváló minőségben került a
hazai piacra.
Nagy István hozzátette: a forróságban mindig jól
esik a gyümölcs fogyasztása, ezért érdemes keresni az árusoknál, és az
áruházakban is a jó minőségű, ízletes és finom magyar dinnyét, aminek a
beltartalmi értéke is kiváló. A sárga- és görögdinnye többek között A,
C, B6 és E-vitamint, illetve vasat és foszfort tartalmaz, víztartalma
pedig kiválóan hidratál, ami az emberi szervezet számára is kimondottan
előnyös - hangsúlyozta.
Kifejtette: nem csak mi magyarok, hanem
szerte Európában élvezhetik a magyar gazdálkodók munkájának gyümölcsét,
mivel a termelői szervezetek, illetve a kereskedők megfelelő partneri
kapcsolatai és előre történt egyeztetések alapján az áruházláncokon
keresztül jelentős mennyiség került a magyar dinnyéből a hazai és a
környező országok piacára. A fejlődő termesztéstechnológiának, a
megfelelő fajtahibrideknek és a klimatikus viszonyoknak köszönhetően a
magyar dinnye egészen szeptember végéig a megszokott, kiváló minőségben
elérhető lesz - emelte ki az agrártárca vezetője.(F:mti)
2021. július 28., szerda
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Esedékes az élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletének befizetése - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán honlapján.
Az
élelmiszerlánc szereplői május végéig készítették el
élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásukat, amelynek végösszegét két
egyenlő részletben, 2021. július 31-ig, valamint 2022. január 31-ig kell
megfizetni.
A díjat a Nébih 10032000-00289782-30006016 számú
elkülönített fizetési számlájára kell utalni, a tranzakció közleményében
a befizetésre kötelezett adószámát, azonosító jelét, valamint az első
részlethez tartozó pénzügyi bizonylat számát kell beírni - tájékoztatott
a Nébih.
A felügyeleti díjjal és a befizetéssel kapcsolatos további részletek elérhetőek a hatóság honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/felugyeleti-dij), kérdésekkel a hivatal felügyeleti díj ügyfélszolgálatához (felugyeletidij@nebih.gov.hu, 06-1/336-9024) lehet fordulni - írja Nébih.(F:mti)
Agráriumi kilátások...
Tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat helyzetét mérő Takarék AgrárTrend Index értéke kismértékben tovább emelkedett a második negyedévben - közölte a pénzintézet az MTI-vel szerdán.
A
piaci szereplők helyzetértékelése főként a baromfi, a szőlő-bor és
szántóföldi növénytermesztésre alapozott termékpályákon javult, a többi
alágazatban alapvetően stagnálás, minimális csökkenés figyelhető meg.
Azzal az élelmiszerpiac minden szereplője egyetért: a nyersanyagok
drágulása nem épült még be teljesen az értékesítési árakba. A
Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői is arra számítanak, hogy az
élelmiszerárak a következő egy évben tovább emelkednek, és egy többéves
növekedési ciklusra is számítani kell.
A Takarék AgrárTrend
Index értéke 32,1 pontra emelkedett 2021 második negyedévében a 48
pontos skálán, ami 0,1 ponttal magasabb az előzőnél. A Takarékbank
bizalmi indexe már az ötödik egymást követő negyedévben javult
folyamatosan, azonban még elmarad a 35-ös értékű semleges növekedési
szinttől, amely évi 5-7 százalékos kibocsátásnövekedési pályát
feltételez az élelmiszergazdaságban. Alapvető bizonytalansági faktor a
koronavírus-járvány, és a júniusi aszályos időszak várható következménye
a kukorica-termékpályán.
Közölték: a gazdálkodók az állati
termékeknél a takarmányárakban további érdemi emelkedéssel nem
számolnak, az értékesítési áraknál viszont mind a termelők, mind a
feldolgozók várják, hogy a nyersanyagok drágulását érvényesíthessék.
Az
aratás az őszi vetésű növényeknél rendben halad, árpából kifejezetten
jó termés várható, továbbá a búza eddigi terméseredményei is bíztatók
Magyarországon. A júniusi aszályos időszak miatt a kukorica
terméseredményeiben a piac visszaesést vár, a bizalmi indexben ez a
várakozás ténylegesen a harmadik negyedben jelenhet meg.
A
fontosabb alágazatok közül kiemelkedő javulást mutat az elmúlt egy évben
a baromfihús-termékpálya, a bizalmi alindexe négy negyedév alatt 50
százalékkal emelkedett. Elsőként itt tudták érvényesíteni a gazdálkodók a
megnövekedett takarmányárakat.
A kedvező értékesítési árak az
olajos magvak esetében is bizakodásra adnak okot. A várhatóan jó
terméseredmények ugyan csökkenő árakat feltételeznének a búza esetében,
viszont továbbra is a 2020 év végi szinteken mozognak az árutőzsdei
jegyzések.
A gyümölcspiaci szereplőket alapvetően befolyásolták a
tavaszi fagyok, illetve a nyári aszály, a csonthéjas gyümölcsök
esetében nem ritka az akár 50-70 százalékos terméskiesés.
A
Takarékbank előrejelzése szerint a magyar agrár-élelmiszeripar idei évét
a szeptemberi-októberi fejlemények jelentősen befolyásolhatják. A piaci
szereplők kismértékben tartanak a negyedik járványhullámtól, de a hazai
magas átoltottság miatt nem számítanak erősebb keresletcsökkenésre -
írták az elemzésben.(F:mti)
Támogatás az állattartóknak...
A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára - közölte Nagy István tárcavezető.
A tárca
szerdai közleménye szerint a miniszter emlékeztetett: a takarmányárak
nagymértékű emelkedése, az állatbetegségek okozta korlátozások, valamint
a koronavírus-járvány együttes piaci hatása indokolttá tette a
költségvetésbe eredetileg betervezett, állattenyésztést segítő
agrártámogatások keretösszegének megemelését. Hozzátette: a többlet
lehetővé teszi a baromfi állatjóléti támogatásra az idén eredetileg
rendelkezésre álló források további 2,1 milliárd forinttal, a sertés
hízó állatjóléti támogatásnak pedig 1,2 milliárd forinttal való
emelését.
A fentiek mellett az egyes állatbetegségek
megelőzésére és leküzdésére szolgáló támogatást 640 millió forinttal
egészítik ki. A tenyésztési tevékenységet segítő tenyésztésszervezési
támogatást pedig 400 millió forinttal emeli meg a tárca - ismertette
Nagy István.
Közölte, hogy az állatjóléti támogatások terén a
kormányzati segítség a sertéságazatban már a 2021. támogatási év II.
negyedévi, a baromfiágazatban a 2020/2021. támogatási év III.
negyedévének kifizetéseihez kapcsolódóan megjelenik a gazdálkodók
számára. A tárcavezető szerint a többletforrások biztosítása
egyértelműen mutatja az agrártárca elkötelezettségét az állattenyésztő
ágazatok felé.
A miniszter az idén bevezetett mezőgazdasági
krízisbiztosítási rendszerben való részvétel lehetőségére is felhívta a
figyelmet. Ennek köszönhetően ugyanis a krízisbiztosítási alaphoz
csatlakozó gazdálkodók a rajtuk kívül álló okból bekövetkező, tárgyévet
megelőző három év átlagos jövedelméhez képesti 30 százalék feletti éves
jövedelemcsökkenés esetén akár 70 százalékos kompenzációban
részesülhetnek. A pénzügyi segítséget nagyrészt a vidékfejlesztési
források biztosítják. Legközelebb jövő év februárjában nyílik lehetőség a
csatlakozásra - emelte ki az agrárminiszter.(F:mti)
2021. július 27., kedd
Békésben befejeződött az aratás
Befejeződött az aratás Békés megyében, az őszi árpa- és az őszi búzatermés felülmúlta a várakozásokat, az őszi káposztarepce felvásárlási ára pedig rekordot ért el.
Őszi búzából csaknem
84 ezer hektárról közel 530 ezer tonna termést takarítottak be, a
termésátlag 6,3 tonna volt hektáronként. Őszi árpát 22 600 hektáron
vetettek, 7 tonna lett a termésátlag, csaknem 160 ezer tonna az
össztermés. Őszi káposztarepcét 16 420 hektárról gyűjtöttek be, 2,7
tonna a termésátlag, az össztermés meghaladja a 44 ezer tonnát -
tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatósága
kedden az MTI-t.
Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági
Szövetség titkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: őszi árpa esetén a
"meglepően jó eredmények" részben a hibrid fajtáknak köszönhetők,
részben a hűvösebb tavaszi időjárásnak.
Az őszi árpa felvásárlási
ára némileg csökkent az utóbbi hetekben, jelenleg tonnánként 52-54 ezer
forint körül alakul; a sörárpa ára ennél 10-15 százalékkal magasabb -
közölte.
Őszi búza esetén a "gazdák is sokkal rosszabbra
számítottak, a 6,3 tonnás hektáronkénti termésátlag "az utóbbi évek
egyik legjobbika; hallani 9-10 tonna/hektár hozamú táblákról is" -
mondta.
A termés fele takarmány, fele étkezési minőségű. A
felvásárlási árak emelkednek; a takarmánybúza tonnájáért 60-62 ezer
forintot adnak, az étkezésiért 64-67 ezret.
A titkár szerint a
magas árakat az okozza, hogy fuzárium és egyéb betegség nem ütötte fel a
fejét, illetve az erősen csapadékoshiányos idő miatt kevesebb
kukoricatermés várható, így a takarmányigényt többen búzával elégítenék
ki - vélekedett.
Az őszi káposztarepce ára rekordot döntött,
tonnája 200-205 ezer forint, igaz, a szerződött árak ennél jóval
alacsonyabbak, 140-160 ezer forint körül mozognak - közölte Barabás
Béla.
A titkár szerint a gazdák többségének jövedelmező lett az
idei éve, megjegyezte ugyanakkor, hogy nőttek a költségek is. A
növényvédőszerek, a műtrágya, az energia - főleg a gázolaj - ára
emelkedik, ahogyan a munkabérek is - jegyezte meg.
A NAK megyei
igazgatósága közlése szerint Békésben raktározással, tárolással
kapcsolatos gondok nincsenek és nem is várhatóak. A megyei gazdák 373
esetben jelentettek be kárt, többségük aszály miatt.
A megyei
katasztrófavédelmi igazgatóság az aratási koordinációs bizottsági ülésen
jelezte, egy hónap alatt 86 tűzeset volt, amiből 9 mezőgazdasági
jellegű. Három kombájntűz volt, egy esetben a kár eléri a 100 millió
forintot.(F:mti)
Kiváló Minőségű Élelmiszer
2021. július 24., szombat
Juhászkampó
2021. július 23., péntek
Kiszámítható támogatások
Kiszámítható támogatási feltételekkel és tervezhető fejlesztési lehetőségekkel segíti az agrártárca a gazdákat - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az MKB Bank Nyrt., az Andest 2005 Kft. és a Gazda Kontroll Kft. tematikus programsorozatának mezőkövesdi állomásán, pénteken a tárca közleménye szerint.
Az
államtitkár emlékeztetett: a kormány által nyújtott fejlesztési
forrásoknak köszönhetően a termelés hatékonyságát biztosító
beruházásokat valósíthatnak meg a gazdálkodók a következő időszakban.
Hozzátette, hogy a Megújuló vidék, megújuló agrárium program, az
alapanyag-termeléstől a feldolgozásig minden olyan elemére kiterjed az
élelmiszergazdaságnak, amely ahhoz kell, hogy versenyképesek legyenek a
termelők és feldolgozóink egyaránt. A precíziós gazdálkodást segítő
gépektől, a digitális szolgáltatásokat támogató felhíváson át, a termény
tárolásán, szárításán, tisztításán keresztül az élelmiszer
feldolgozásáig minden egyes gazdasági tevékenység technológiai
megújítására biztosít a tárca forrásokat - emelte ki Feldman Zsolt.
Kifejtette: a minisztérium júniusban hirdette meg a mezőgazdaság
digitális átállásához kapcsolódó felhívását 100 milliárd forintnyi
keretösszeggel. A kérelmek benyújtására pedig július 26-tól van
lehetőség.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a
környezetvédelmi ambíciók és a klímaváltozás miatt a mezőgazdaság az
elmúlt két évben olyan európai uniós viták kereszttüzébe került, amire
korábban nem volt példa. A Közös Agrárpolitikáról megszületett
megállapodásnak köszönhetően azonban sikerült egyensúlyt teremteni a
gazdák érdekei és a zöld szempontok között.
Hangsúlyozta, hogy a
rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően nemcsak beruházási
támogatásokra, hanem a környezet tehermentesítéséhez kapcsolódó
pályázatok is új lendületet kaphatnak. Az agrárkörnyezet-gazdálkodási
támogatás és az ökológiai gazdálkodást segítő felhívások ősszel újra
meghirdetésre kerülhetnek, így jövő januártól már elkezdődhetnek a
hároméves programok - közölte az államtitkár.(F:mti)
2021. július 22., csütörtök
Új kukoricahibridek
Állami minősítést kapott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) kukoricanemesítési osztályának hat fajtajelöltje és egyúttal felkerült az Európai Unió közös fajtalistájára - közölte az ELKH csütörtökön az MTI-vel.
A
kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több
országra (például Romániára, Szlovákiára) ezzel több, eltérő klímával
rendelkező területre kiterjed. Így a kutatók olyan hibrideket
választhatnak ki, amelyek az időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek
alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban
gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica választéka - közölték.
Az
ATK számára fontosak azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az
országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött
területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját hektáronként 15
tonna vagy afölötti termésszinten vizsgálják. Ezenfelül a kutatók
speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését,
illetve kezdeti fejlődésük erősségét.
A szakemberek néhány
hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a
magyarországinál már most is melegebb és szárazabb az időjárás.
Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb
területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét.
Magyarországon
a kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz
százalékán silókukoricát termesztenek, ezért az ATK-MGI-ben is több
kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a
silókukoricák nemesítésére.
Közölték, a szemes kukorica
mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a
bioetanol-gyártásnál is egyre több kukoricát dolgoznak fel. A
silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok
takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is
szolgál.(F:mti)
Őrségi Tökfesztivál
Idén szeptember 10-12 között rendezik meg az Őrségi Tökfesztivált, amelynek időpontját a szokásosnál két héttel előbbre hozták a szervezők - mondta el az MTI érdeklődésére Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere.
A
szokásosnál melegebb időjárás, a tök érése és a koronavírus-járvány
miatti óvatosság is indokolja a szeptember közepére tervezett időpontot -
mondta.
Hozzátette: nagy öröm számukra, hogy egy év kihagyás
után ismét megrendezhetik a fesztivált, amelynek helyszínei és
programjai a korábbi évek jól bevált hagyományait követik majd; lesz
például töklámpáskészítés, és tökvonatozás, dottózás, de Őriszentpéter,
Szalafő, Nagyrákos mellett idén Magyarszombatfán is három napos lesz a
programsorozat.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságával is
egyezetett programkínálat még alakulóban van, de az már biztosnak
látszik, hogy szeptember 11-én szombaton ismét fellép majd például a Vad
Fruttik együttes - közölte.
Őri Zoltán szólt arról is: a
tökfesztivál védettségi igazolvánnyal lesz látogatható, programjai több
településen oszlanak meg, így várhatóan sehol sem alakul majd ki tömeg.
Az
Őrségi Tökfesztivál a Nyugat-Dunántúli Régió kiemelt kulturális és
örökségturisztikai, valamint a legnagyobb gasztro - turisztikai
rendezvénye, melynek középpontjában az olajtök, a tökmagolajütés, tökös
ételek és programok állnak.(F:mti)
Beporzók védelme
A beporzók védelme nem csak a biológiai sokféleség megőrzéséhez járul hozzá, hanem a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fenntartásához is - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tárca szerdai közleménye szerint az európai uniós Környezetvédelmi Tanács szerdai informális ülésén Ljubljanában.
A
miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozni kell az
erőfeszítéseket és további intézkedésekre van szükség a házi méhek
védelme érdekében - írták. Nagy István jó döntésnek tartja a vad beporzó
szervezetek monitorozásának megkezdését, és örömtelinek nevezte, hogy
májusban elindult az európai unió kísérleti projektje a vad beporzók
monitorozására, melyben a magyar Ökológiai Kutatóközpont is aktívan
részt vesz.
A tárcavezető szerint fokozott figyelmet kell
fordítani a növényvédő szerek, a rovarirtó szerek és az egyéb vegyszerek
beporzókra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Emellett elengedhetetlen a
beporzók élőhely-csökkenésének megállítása és azok helyreállítása a
vidéki és települési környezetben egyaránt. A növényvédő szerek
kockázatértékelése során a házi méhekre és a vad beporzókra gyakorolt
hatást megfelelő súllyal kell figyelembe venni és el kell kerülni a
legnagyobb kockázatot jelentő növényvédő szerek indokolatlan használatát
- tette hozzá.
A miniszter előremutatónak tartja, hogy a
biológiai sokféleség megőrzési keretstratégia kapcsán a vadon élő fajok
mellett a termesztett és házasított fajok genetikai sokféleségének
megőrzése is nevesítve lett. Magyarország számára kiemelten fontos
kérdés az élelmezési genetikai erőforrások megőrzése, melynek érdekében
2019-ben külön kormányzati programot indított hazánk. Kifejtette, komoly
eredmény, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon több mint 150 ezer
hektáron valósult meg élőhely-helyreállítást célzó beavatkozás és ezt a
jövőben tovább kívánjuk fokozni. A biológiai sokféleség megőrzése nem
egy szűk ágazat feladata és felelőssége, hanem szorosan kötődik a teljes
társadalom jóllétéhez és a gazdasághoz az egészséges ökoszisztémák
által nyújtott szolgáltatásokon keresztül. Nagy István a közlemény
szerint arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon jelenleg zajlik a
2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozása, melynek
elfogadására még az idén sor kerülhet.(F:mti)
2021. július 21., szerda
Élelmiszer pazarlás...
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben - olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.
A
jelentés a mezőgazdasági üzemekben, a betakarítással és a vágással
kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít. 2011 óta ez az első
számszerűsített adat a gazdaságok teljes élelmiszerveszteségéről.
Az
ellátási láncok veszteségére, valamint a kiskereskedelemben és a
fogyasztás során keletkező pazarlásra vonatkozó frissített adatokkal
kombinálva világosabb a kép az élelmiszerveszteség és -pazarlás
mértékéről a gazdaságtól a fogyasztóig. Ez is azt jelzi, hogy mennyire
fontos az élelmiszerveszteség és -pazarlás felére csökkentése a teljes
ellátási láncban, és nem csak a kiskereskedelemben és a fogyasztásban
- emelték ki a wwf.panda.org honlapon közzétett jelentés szerzői.
Az
élelmiszertermeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak,
ezért az élelmiszerhulladék jelentős hatással van az éghajlatváltozásra:
korábbi becslések szerint az üvegházhatású gázok 8 százalékáért
felelős. Az új jelentés adatai szerint a számok még ennél is magasabbak,
és az összes károsanyagkibocsátás mintegy 10 százaléka köthető
élelmiszerhulladékhoz. Ez az Egyesült Államokban és Európában egy év
alatt közlekedő összes autó által okozott karbonkibocsátás mintegy
kétszeresének felel meg.
Világszerte 4,4 millió négyzetkilométer
mezőgazdasági területet és 760 millió köbméter vizet használtak fel
annak a korábban becsült 1,2 milliárd tonna élelmiszernek az
előállításához, amely a betakarítás előtt, alatt és után elvész, vagy
más célokra, például állati takarmányként és bioüzemanyagként kerül
felhasználásra. Ez az indiai szubkontinensnél nagyobb földterülettel és
304 millió olimpiai úszómedencének megfelelő vízmennyiséggel egyenértékű
- és ebben még nincsenek benne az élelmiszer előállításához felhasznált
további erőforrások, amelyek az ellátási lánc más szakaszaiban vesznek
kárba.
A jelentés cáfolja azt a régóta uralkodó nézetet, hogy a
gazdaságokban az élelmiszerveszteség kizárólag a kevésbé jómódú,
alacsonyabb iparosodottsági fokú régiókban jelent problémát. Sőt kiderül
belőle, hogy az egy főre jutó veszteség a mezőgazdasági üzemekben
általában magasabb az iparosodott régiókban. A globális terményhulladék
58 százaléka a magas és közepes jövedelmű országokban keletkezik.(F:mti)
Innováció a mezőgazdaságban...
A precíziós mezőgazdaság a fenntarthatóság érdekében létrehozott innovációt jelenti, amely versenyképesebbé, zöldebbé és átláthatóbbá teheti az ágazatot - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Martonvásáron, a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia szakmai napján.Az AM közleményében azt írta Juhász Anikó beszédében hangsúlyozta, hogy az innováció és a kutatás csak akkor képes változást létrehozni, ha alkalmazhatóvá, érthetővé és követendővé válik, ehhez nélkülözhetetlen a tudás hatékony átadása. Hozzátette: ezen célok elérése érdekében is jött létre hazánk Digitális Agrárstratégiája, amely 2023-ig fogalmazza meg a magyar agrárgazdaság digitalizációjához szükséges intézkedéseket. A célok megvalósításával a magyar mezőgazdaság nemzetközi szinten is fokozni tudja versenyképességét és növelheti hatékonyságát.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az új Közös Agrárpolitikában is megjelenik az Agrártudásmegosztási és Innovációs Rendszerek tervezésének igénye. Ezáltal óriási lehetőség nyílik olyan támogatási rendszerek és programok kialakítására a következő 5 évre, amelyek a fenntarthatósági kihívásokra válaszul kiemelten használják az innováció eszközeit, és segítik az agrárdigitalizáció térnyerését a mezőgazdaság különböző ágazataiban - tette hozzá.
Juhász Anikó beszédében arra is kitért, hogy a fenntarthatósági problémákra a folyamatos fejlesztés és a tudás átadása jelent megoldást a mezőgazdaságban, ebben a digitalizációnak és a precíziós gazdálkodásnak fontos szerep jut. Hozzátette: ezekkel az eszközökkel hatékonyabban járulhatunk hozzá teremtett világunk megőrzéséhez - olvasható a közleményben.
Magyarország először rendezi meg az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát (ECPA). Idén 26 ország 116 előadója vesz részt a július 22-ig tartó eseményen. A szakmai nap keretében a tudományos előadásokon ismertetett korszerű technológiákat mutatják be a gyakorlatban is, valós üzemi körülmények között.(F:mti)
Bizonytalan a zöldségszezon
Egyelőre nem tudni, mekkora kárt okoztak a szabadföldi zöldségekben a hét végi viharok és a heves esőzések - olvasható a Világgazdaság szerdai számában.
A
lap a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetre
hivatkozva azt írta, hogy néhány mélyebb fekvésű területen megállt a
víz, ott az a kérdés, hogy mennyi ideig marad a terület elöntve.
Tavaly
volt olyan csemegekukorica-tábla, amelyet félméteres magasságban öntött
el az ár, de mivel hamar levonult, az állomány különösebben nem
károsodott - áll a cikkben.
A lap összeállítása szerint a hideg
és a meleg egyaránt gondot okozott a termesztőknek. A hideg miatt
például késett a sárgarépa és a hagyma vetése, a hőség viszont nem tett
jót a zöldborsónak.
A szakmai szervezet szerint is fontos lenne a
belföldi zöldségfogyasztás növelése, ennek a törekvésnek azonban gátat
szabnak a magas árak. A KSH adatai szerint egy év alatt 17 százalékkal
drágult az átlagos zöldségkosár - olvasható a cikkben.(F:mti)
2021. július 20., kedd
Palóc Hagyományéltető Napok
A Palóc Hagyományéltető Napokat rendezik meg a Nógrád megyei Balassagyarmaton; a négynapos rendezvény színházi előadással kezdődik csütörtökön, vasárnap tartják a palóc vidék egyik legnagyobb vallásos-népművészeti eseményét, a palóc búcsút - tájékoztatta az MTI-t a városi Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársa.
Jakus
Julianna művelődésszervező elmondta: a nyitó esemény A fekete kakas
című darab bemutatása lesz a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, a
Fabók Mancsi Bábszínház felnőtteknek szóló előadását a Déryné Program
segíti.
Pénteken Bé van a lélek zárva címmel Harangozó Imre néprajzkutató fotókiállítását nyitják meg a Szerbtemplom Galériában.
A
Palóc ligetben Folk ligetet alakítanak ki szombaton, kirakodó vásárral,
népi játékokkal, mesterségbemutatókkal, kézműves foglalkozásokkal.
A
palóc falvak közül Buják, Kétbodony és Nógrádsipek mutatkozik be, a
látogatók megkóstolhatják a palóc konyha remekeit, a bujáki
süteményeket, a kétbodonyi szilvásgombócot, vagy a szlovákgyarmati
haluskát. Lesz mese és muzsika a legkisebbeknek, fellépnek a térség
hagyományőrző csoportjai, este a Csík Zenekar ad koncertet.
A
Szent Anna-napi palóc búcsút huszonhatodik éve szervezik meg
Balassagyarmaton, a rendezvény néhány éve egészül ki népművészeti
fesztivállal.
Vasárnap 10 órakor a római katolikus
főplébániatemplomtól indul a búcsújáró népviseletes menet a Palóc
ligetbe. Útközben imádságot tartanak a Palóc Múzeum szabadtéri
gyűjteményében található szandai káponkánál.
A szabadtéri Palóc
színpadon Ternyák Csaba egri érsek és Turai János kanonok plébános mutat
be ünnepi szentmisét, a szertartás végén a püspök megáldja a
családokat.
A liturgián közreműködnek a balassagyarmati Szent
Felicián Kórus, Unterwéger J. Zsolt karnagy vezényletével; Holecz
Istvánné, a Népművészet Mestere; a Rimóci Rezesbanda, valamint a
történelmi Nógrád vármegye hagyományőrzői.
Jakus Julianna
hozzátette: eső esetén a koncertet és a szentmisét a megyeháza
nagytermében, a Folk liget programjait a művelődési központban rendezik
meg.(F:mti)
2021. július 19., hétfő
A precíziós gazdálkodás sikere
Magyarországon a precíziós gazdálkodást elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók alkalmazzák, így a precíziós technológiák sikere részben a generációváltás sikerétől is függ - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
Feldman
Zsolt a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia megnyitó
beszédében hozzátette: mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy a
gazdálkodók között - gazdálkodói mérettől és ágazattól függetlenül - ne
alakulhasson ki digitális szakadék. Ezért hirdettek 100 milliárd forint
keretösszeggel egy olyan pályázati lehetőséget, amely a mezőgazdasági
termelés számára precíziós gazdálkodás technológiai beszerzését
támogatja - közölte az államtitkár.
Feldman Zsolt szerint a
precíziós és a digitális technológia alkalmazása olyan célok eléréséhez
ad eszközöket, mint például a jövedelmező és eredményes termelés, a
piaci versenyben való sikeres részvétel, összhang teremtése a
gazdálkodás és a természeti környezet között, az erőforrások, különösen a
termőföld fenntartható hasznosítása.
Kiemelte, hisznek abban,
hogy a magyar és az európai élelmiszergazdaságban rejlő tartalékok jobb
kiaknázásában óriásai szerepe van a precíziós technológiáknak. Ezek
gyakorlatban történő sikeres alkalmazása, a termelés hozzáadott
értékének növelésében, a termelékenység fokozásában és a versenyképesség
erősítésében ugyanúgy kulcsfontosságú, mint a környezetvédelmi és
klímapolitikai célok megvalósításában.
Feldman Zsolt közölte,
mindezek miatt a kormány összehangolt munkát folytat, hogy a
digitalizáció a teljes agráriumban, a teljes élelmiszeriparban
elterjedjen. Példaként említette, hogy 2019-ben külön digitális
stratégiája is született az agráriumnak, szinte elsőként Európában és
készül az élelmiszeriparé is.
Az idén 26 ország 116 előadójának
részvételével július 19-22. között rendezik meg Budapesten a 13. Európai
Precíziós Gazdálkodási Konferenciát (ECPA). Magyarország először kapta
meg az ECPA rendezési jogát.(F:mti)
Biológiai védekezéssel a parlagfű ellen

Bár a parlagfű elleni védekezés hagyományos
eszközökkel is elvégezhető, a leginkább kívánatos módszer mégis csak a
biológiai védekezés lenne. Ismert jelenség a természetben, hogy ha egy
faj, számára idegen helyre kerül, ahol meg tud telepedni, akkor kis idő
múlva követik őt a természetes ellenségei is. A parlagfű már hosszú
évtizedek óta megtelepedett Európában, azonban a természetes ellenségei
eddig nem bukkantak fel. A világon sok kutatás folyt már és jelenleg is
sokakat foglalkoztat a parlagfű elleni biológiai védekezés témaköre. A
tudományos eredmények alapján a legígéretesebbnek egy bogár, a parlagfű
olajosbogár (Ophraella communa) tűnik a parlagfű elleni védekezésben. Ez
a faj Észak-Amerikából származik és már Európában is megjelent, stabil
populációja Észak-Olaszországban, Milánó környékén alakult ki. https://portal.nebih.gov.hu/-/biologiai-vedekezessel-a-parlagfu-ellen
2021. július 18., vasárnap
Felhőszakadás veszélye
A felhőszakadás veszélye miatt több északkeleti járásra másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap kora délután. Az érintett területeken a következő órákban olyan intenzív esőzésekre kell készülni, amelyek során rövid idő alatt több mint 50 milliméternyi eső is eshet.
A
meteorológiai szolgálatnak az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése
szerint a nap folyamán a felhőszakadás veszélye miatt további másodfokú
riasztásokat adhatnak ki Budapestre, továbbá Pest, Baranya, Bács-Kiskun,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves,
Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas,
Veszprém és Zala megye járásaira.
Emellett zivatarveszély miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Mukics
Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az
MTI-nek nyilatkozva azt kérte, mindenki figyelje a meteorológiai
szolgálat figyelmeztetéseit, riasztásait. Ahol kiadták a felhőszakadás
miatti riasztásokat, javasolt a pincéket áramtalanítani, továbbá minden
olyan tárgyat, amelyekben a víz kárt tehet, felvinni a pincéből.
Felhívta a figyelmet a villámárvíz veszélyére is. Ahol hömpölyög a víz az utcán, ajánlott kerülni - közölte a szóvivő. (F:mti)
2021. július 16., péntek
A burgonyatermesztés jövője...
A közleményben az
AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az egyik
legösszetettebb technológiai hátteret igénylő mezőgazdasági kultúrának
nevezte a burgonyaágazatot. Mint fogalmazott, a kormányzat mindent
eszközt rendelkezésre bocsát annak érdekében, hogy kiszámítható, sikeres
és eredményes legyen Magyarországon burgonyát termeszteni.
A
klimatikus viszonyok jelentős változása - különösen a burgonyatermesztés
számára kulcsfontosságú nyarak melegebbé és szárazabbá válása - miatt
öntözés nélkül már nemigen lehet eredményesen burgonyát termelni. Ezért
az agrártárca támogatja, hogy a termelők öntözési közösségeket hozzanak
létre, működésüket és beruházásaikat kiemelten támogatja.
A
közleményben az államtitkár emellett sikeresnek és eredményesnek nevezte
azt a közelmúltban lezárult pályázatot, amelynek nyertesei többek
között olyan tárolókapacitások bővítésére vagy kialakítására nyerhettek
el támogatást, amelyek segítik a burgonya hosszú hónapokon keresztül,
korszerű körülmények között történő tárolását. A Megújuló vidék,
megújuló agrárium programban pedig most nyíltak meg azok a pályázati
lehetőségek, amelyekkel a termelők technológiai kapacitásukat,
gépparkjukat újíthatják meg.
Van perspektívája a
burgonyaágazatnak, a fogyasztók ugyanis kedvelik, keresik a burgonyát. A
megváltozott fogyasztói igények egész évben egyenlő minőséget és
választékot keresnek az üzletekben. Ehhez segíti hozzá a termelőket a
megfelelő tárolókapacitás, gépparkjuk megújítása és a precíziós
gazdálkodás eredményének kihasználása - mondta Feldman Zsolt a
minisztérium közleménye szerint. (F:mti)
Az Év Digitális Faluja
Az Év Digitális Faluja címre pályázhatnak 2021-től a digitális innovációkat alkalmazó, 5000 lakosnál kevesebbel rendelkező, magyarországi települések négy kategóriában: innovatív települési környezet, fenntartható épített és természeti környezet, innovatív társadalmi és közösségi jólét, innovatív gazdasági ökoszisztéma - közölte a Digitális Jólét Program pénteken az MTI-vel.
A Digitális Jólét Program keretein belül működő Civitas Sapiens Tudásközpont július 16-tól várja a pályázatokat, a benyújtási határidő augusztus 20. A részletes kiírás és jelentkezés a https://www.civitassapiens.hu/azevdigitalisfaluja weboldalon érhető el.
A
közlemény szerint a díj a pályázó településen bevezetett és alkalmazott
okos város, okos falu módszerek és technológiák alapján nyerhető el.
A
pályázat bírálatánál egyebek mellett fontos tényező, hogy a település
smart fejlesztése(i) a településszerkezeti adottságokat figyelembe véve,
társadalmi - környezeti - gazdasági hasznosulást eredményezően
valósuljanak meg. Mindezek mellett nélkülözhetetlenek a felkészült
szakértők, hiszen ők rendelkeznek azokkal az elméleti és gyakorlati
ismeretekkel, illetve kompetenciákkal, amelyek elengedhetetlenek az
egymással integritásban álló okos város, okos falu fejlesztések
megvalósulásához.
A bírálatot egy független szakmai zsűri végzi, az eredmény kihirdetése és az ünnepélyes díjátadó szeptember 21-22-én lesz. (F:mti)
Állattartó telepi pályázatok
Az újranyitást a korábban, 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere
indokolta, így ismét lehetőség nyílik az állattartók számára nagyobb
léptékű beruházások megvalósítására - írta az AM.
Nagy István
hangsúlyozta, a felhívás a már megismert feltételrendszer mellett érhető
el, a támogatási intenzitás főszabályként 50 százalékos, a támogatás
összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető
vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként
eltérően 5 és 100 millió forint között változik, maximum összege pedig 2
milliárd forint.
Baromfitartók, sertéstartók,
szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók,
méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó
számára így ismét lehetőség nyílik új állattartó telepek létrehozására,
meglévők korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek
beszerzésére. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati
kiírás keretében azon támogatást igénylők is részesülhetnek ismét
forrásban, akik számára más megvalósítási helyre már korábban is
megítéltek támogatást.
Az újranyitott felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg. (F:mti)
2021. július 15., csütörtök
Tűzijáték...
Minden eddiginél nagyobb, gigantikus tűzijátékot rendeznek az idén az augusztus 20-i államalapítás ünnepe alkalmából Budapesten, szeretnék ha mindenki a fővárosba jönne - mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója sajtóbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
Közölte:
a 34 perces tűzijáték alatt több mint 40 ezer rakétát lőnek fel, az
eddigieknél nyolcszor-kilencszer többet. Mintegy 4,3 kilométer hosszan, a
Margit híd és a Petőfi híd között, a Duna mindkét oldalán, valamint 14
uszályról, és 65 pontonról lövik majd fel a rakétákat - sorolta.
Számos
rakparti épületet megvilágítanak fényfestéssel, és 100 drónnal a
keresztet is megjelenítik majd. A rendezvényeken több tízezren
dolgoznak, ami a válság által sújtott turisztikai, rendezvényszervezői
és más ágazatoknak jelentős segítséget, munkalehetőséget jelent - mondta
Guller Zoltán.
Kitért arra, hogy augusztus 18-tól 22-ig
folyamatos rendezvényeket szerveznek Budapesten. Mint fogalmazott,
augusztus 20. minden magyar ünnepe, Magyarország születésnapja, ehhez
méltó ünnepsorozatot terveznek rendezni.
Azt szeretnék, ha ezen a
hétvégén mindenki a fővárosba jönne, a szálláshelyek megtelnének, ezzel
is segítve a turizmus újraindulását - mondta, hozzátéve: a kereskedelmi
szálláshelyek előfoglaltsága már most 65 százalékkal magasabb erre az
időszakra, mint az előző évben.
A nap programjait ismertetve az
MTÜ vezérigazgatója elmondta: reggel, a tisztavatást követően, a
köztársasági elnök beszédét hallgathatják meg a hagyományoknak
megfelelően. Reggel 9 órakor a Duna felett közel háromnegyed órás
légiparádét rendeznek. A Hősök teréről a magyar történelem kiemelkedő
alakjait felvonultató menet indul az Andrássy úton, a legkisebbeket
pedig egész nap szabadtéri gyerekprogramokra várják. Számos ismert
magyar előadó fellép majd a koncerteken, a Várkert Bazárban Magyar Ízek
Utcája lesz, a Tabánban retró buli, és a hagyományok szerint megtartják a
Mesterségek Ünnepét is.
Kitért arra, hogy a fővárosban a
szükséges mértékben lesznek lezárások, amelyek a rakpartokat, a Kossuth
teret fogják érinteni.
Azt szeretnék, ha ezen a hétvégén mindenki
a fővárosba jönne, a szálláshelyek megtelnének, ezzel is segítve a
turizmus újraindulását - mondta, hozzátéve: a kereskedelmi szálláshelyek
előfoglaltsága már most 65 százalékkal magasabb erre az időszakra, mint
az előző évben.
A nap programjait ismertetve az MTÜ
vezérigazgatója elmondta: reggel, a tisztavatást követően, a
köztársasági elnök beszédét hallgathatják meg a hagyományoknak
megfelelően. Reggel 9 órakor a Duna felett közel háromnegyed órás
légiparádét rendeznek. A Hősök teréről a magyar történelem kiemelkedő
alakjait felvonultató menet indul az Andrássy úton, a legkisebbeket
pedig egész nap szabadtéri gyerekprogramokra várják. Valamennyi ismert
magyar előadó fellép majd a koncerteken, a Várkert Bazárban Magyar Ízek
Utcája lesz, a Tabánban retró buli, és a hagyományok szerint megtartják a
Mesterségek Ünnepét is. Guller Zoltán kiemelte, hogy a koronázási
jelvények megtekintése ingyenes lesz az ünnep alkalmából.
Kitért
arra, hogy a fővárosban a szükséges mértékben lesznek lezárások, amelyek
a rakpartokat, a Kossuth teret fogják érinteni.(F:mti)
Baromfi kampány
Kampányt indít a baromfi fogyasztásának ösztönzése érdekében az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Baromfi Termék Tanács (BTT).
Feldman
Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára
a kampányt beharangozó sajtótájékoztatón szerdán Budapesten elmondta,
Magyarországon a belföldi hústermelés mintegy felét a baromfiágazat
adja: a belföldön eladott húsok 50 százaléka csirke, pulyka, kacsa és
liba.
Feldman Zsolt kiemelte, a mostani kampánnyal azt üzenik a
magyar fogyasztóknak, hogy a magyar állattenyésztés, a magyar
mezőgazdaság képes és tud kiváló minőségben, biztonságos és egészséges
termékeket előállítani.
Tájékoztatása szerint az ágazatban több
mint 2600 mezőgazdasági termelő, több mint 100 feldolgozó vállalkozás
tevékenykedik. A baromfiágazatnak az ország exportjában is fontos
szerepe van, a baromfihús a 3. legnagyobb tétel a magyar agrárium
kivitelében.
Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója elmondta
tavalyhoz hasonlóan idén is együttműködnek a minisztériummal és az
AMC-vel a baromfi termékeket népszerűsítő kampányban, amelynek első,
nyári fázisa alapvetően a grill termékekre és a húsokra koncentrál.
Hozzátette,
a baromfiágazat az ország legnagyobb termelési értékét produkáló
állattenyésztési ágazata. A szektor termelési értéke a baromfihúst
tekintve 250 milliárd forint, a feldolgozott (panírozott, darabolt)
termékekkel együtt - becslések szerint - ennek a duplája.
Közölte,
a terméktanács saját adatai alapján 2019-ben az egy személyre vetített
baromfihús fogyasztás az országban 29,2 kilogramm volt, ebből 22,74
kilogramm volt a csirke, 2,97 kilogramm a pulyka, 2,35 kilogramm a kacsa
és 0,88 kilogramm a liba. Tavaly azonban a baromfihús fogyasztás
csaknem 4 kilogrammal, 33,46 kilogrammra nőtt.
Csorbai Attila
szerint ez a növekedése azzal magyarázható, hogy a madárinfluenza
kiviteli korlátozásokat jelentett a szektor számára, így az exportra
szánt bizonyos termékek a belföldi értékesítésben jelentek meg.
Ondré
Péter, az AMC ügyvezetője is elmondta, az elmúlt 1,5 évben olyan
kihívásokkal nézett szembe az ágazat, mint a HORECA (hotelek, éttermek,
kávézók) szektor és a közétkeztetés leállása, de évek óta folyamatosan
bizonytalan pályán tartja az ágazatot a madárinfluenza is. Mindezek
miatt döntöttek a baromfihús belföldi fogyasztását ösztönző kampány
mellett.
Közölte, az elmúlt bő 10 évben a magyar agrár
élelmiszeripar lendületesen fejlődött, a fejlődés egyik motorja pont a
hazai baromfi szektor volt, amely éves szinten 700 ezer tonna hús
előállítására képes. Ebből a 700 ezer tonnából 400 ezret a belföldi, 300
ezret pedig az export piacokon értékesítenek. Ugyanakkor megjegyezte,
nagyban eltér a belföldi fogyasztás és az export szerkezete: míg
előbbinél 80-85 százalék a csirke és a maradék 15 százalékon osztozik a
pulyka és a vízi szárnyasok, addig az exportnál 35-60 százalék között
mozog a csirke és 40 százalékot tesz ki a pulyka és a vízi szárnyasok.(F:mti)
Magyar agrárdiplomácia
A magyar agrárdiplomácia stratégiája idén alapjaiban újult meg: a fókusz az agrárkülgazdaság erőteljes fejlesztése lett - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomatáinak éves beszámoló értekezletén Bencsik Dávid, a minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
Az AM szerdai közleménye szerint a helyettes államtitkár kiemelte: "az agrárexport dinamizálása alapvető nemzeti érdek. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy növeljük a magyar agrárium és élelmiszeripar kivitelét. Ehhez új és hagyományos piacokra egyaránt szükség van. Hídépítőként ezt az utat járjuk az agrárdiplomácia klasszikus eszközein kívül is".
"Természetesen továbbra sem
fogjuk elhanyagolni a hagyományos diplomáciai színtereket, azonban azok
másodlagossá válnak: tevékenységünk fókusza a világjárvány miatt
kialakult gyökeresen új helyzetben az ország exportképességének
fellendítése és a magyar agrárium általános fejlődésének, megújulásának
nemzetközi támogatása" - szögezte le Bencsik Dávid.
A
külgazdasági gondolkodás, ennek összeegyeztetése a mezőgazdaság
legfontosabb érdekeivel és ezek együttes érvényesítése lesz a következő
időszak vezérfonala - emelte ki a helyettes államtitkár, aki arról is
beszélt, hogy a teljes agrárdiplomáciai struktúrának minden szintjén
alkalmazkodnia kell a megváltozott nemzetközi körülményekhez és a
koronavírus-járvány közben és után átalakuló új világ kihívásaihoz. "A
cselekvő agrárdiplomácia híve vagyok" - tette hozzá Bencsik Dávid.
Az
Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a kétnapos munkaértekezleten
vendégelőadóként felszólalt Joó István, a Külgazdasági és
Külügyminisztérium exportfejlesztésért felelős helyettes államtitkára,
Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium diplomáciai műhelyvezetője,
Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, valamint a
résztvevőket videóüzenetben köszöntötte Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár-,
és Élettudományi Egyetem rektora.
Az Agrárminisztérium
irányítása alatt álló szakdiplomata hálózat tagjai a magyar agrár- és
környezetügyi szempontból kiemelt magyar nagykövetségek munkáját segítik
speciális ágazati ismereteikkel, felelősei a magyar agrár- és
élelmiszeripari cégek exporttörekvései elősegítésének is. A legfontosabb
európai és EU-n kívüli piacokon a magyar érdekeket képviselő hálózat
tagjai jelenleg Washingtonban, Londonban, Párizsban, Berlinben, Rómában,
Varsóban, Belgrádban, Bukarestben, Moszkvában, Pekingben és Tokióban
látják el az ehhez szükséges feladatokat - tájékoztatott az
Agrárminisztérium. (F:mti)
2021. július 14., szerda
Zártkerti program
Minden eddigiél nagyobb, 5 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg idén a zártkerti program - jelentette be az agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján.
Nagy
István közölte, hogy a felhívás kedden jelenik meg, a pályázatokat
augusztus 2-től a Herman Ottó Intézet Nkft. honlapján lehet kitölteni. A
benyújtási időszak augusztus 9-től a keretösszeg kimerüléséig, vagy
augusztus 15-ig tart.
A pályázó önkormányzatok, önkormányzati
konzorciumok 25 millió forintot nyerhetnek vissza nem térítendő
támogatásként, egyösszegű előfinanszírozással, utólagos elszámolási
kötelezettség mellett - tette hozzá.
Pályázati feltétel a
zártkertként nyilvántartott ingatlanokon a növényfajták sokféleségének
fenntartása, a mezőgazdasági hasznosítást támogató infrastruktúra
fejlesztése, a hagyományos épületek, szakrális műemlékek felújítása.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pályázat nem új zártkertek
létesítését, hanem a korábban művelés alatt állók helyreállítását
támogatja. Országszerte jelentős területetek váltak gondozatlanná a
nehéz megközelíthetőség, az áram és a víz hiánya vagy a vadkárok miatt,
ezért Nagy István arra számít, hogy a pályázati keret jelentős része
infrastrukturális beruházásokhoz járul hozzá. A támogatási korlát
- mondta - ilyen igényekhez igazodik, lakóövezet előkészítését,
lakóingatlanok építését nem teszi lehetővé.
Épített örökségükkel, természeti kincseikkel a gyümölcsösök és
szőlőhegyek olyan értékei a magyar vidéknek, amelyek közösséget
teremthetnek, és jövőt adhatnak a helyieknek, bővítve az öngondoskodás
lehetőségeit - indokolta a zártkerti program létrehozását a miniszter.
Bízik abban is, hogy a támogatások hozzájárulnak hagyományos gazdálkodás
fellendüléséhez és a régi tájfajták elterjedéséhez, amelyből kézműves
termékek készülhetnek. A zártkerti művelésnek tehát van helye a
tömegtermékek korában, és a vidéken élők között is sokan lehetnek, akik
ebbe bekapcsolódhatnak - fogalmazott a tárcavezető.
A kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri
biztos elsősorban tájfenntartás miatt tartja fontosnak a zártkertek
megőrzését. V. Németh Zsolt szerint a magyar vidék változatossága
elképzelhetetlen a szőlők és gyümölcsösök sokfélesége nélkül, amely
megfogalmazása szerint megmarad "korszakokon átívelő menedékvilágnak",
egyedi kultúrával rendelkező életformának akkor is, amikor már nem
elsősorban a megélhetést szolgálta.
Szükség van a pályázatra
azért is, hogy a régi magyar gyümölcsfajták ne csak a génbankokban
éljenek tovább, és megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok,
boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is - tette hozzá.
A miniszteri biztos szerint a zártkerti program azt bizonyítja, hogy
a kormány felelősséget érez a másodlagos mezőgazdaságért, a nagyüzemi
agráriumon kívüli kívüli termelőkért is. Országszerte csaknem 200 ezer
hektárra becsülhető a zártkertek mérete, de fejlesztések híján jelentős
részük gondozatlan, elhanyagolt, ezért a támogatás utak rendbetételére,
vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat
kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed. Az önkormányzatok
ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket - tette
hozzá V. Németh Zsolt.
A zártkerti revitalizációs program a tanyafejlesztési pályázat
részeként jelent meg 2015-ben. 2017-ben vált önállóvá, és mostanáig
összesen 4,3 milliárd forinttal támogatott 432 pályázatot.(F:mti)
A globális túlfogyasztásról
A piaci-fogyasztói kultúra által szült, súlyos környezeti problémákra keres megoldásokat a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum Lassú élet - Radikális hétköznapok címmel szerdától látható kiállítása.
Az
1980-as években indult "slow forradalom" kezdetben a gyorséttermek
elleni tiltakozásban nyilvánult meg, és az egészséges, helyi
alapanyagokat használó, minőségi étkezés fontosságára hívta fel a
figyelmet. Carlo Petrini gasztronómus kezdeményezése az elmúlt évtizedek
során globális mozgalommá duzzadt, és számos területen hódít a munkától
az utazáson és a dizájnon át a médiafogyasztásig - idézte fel a
kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Ludwig Múzeum igazgatója.
Fabényi
Julia hozzátette azonban, hogy a kiállítás nem a ma divatos slow living
mozgalmakból indul ki, amelyek egy része újabb eladható termékeket és
szolgáltatásokat kínál, sokkal inkább olyan alternatív gyakorlatokat,
szelíd vagy radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek kiutat
mutatnak a fogyasztói spirálból, a rohanó életmód helyett a pillanat
valós megélésére épülő életszemléletet képviselnek.
Mint
megjegyezte, a Ludwig Múzeum nemzetközi csoportos kiállítása az eredeti
tervek szerint 2020 tavaszán nyílt volna meg, ha a járvány első hulláma
nem írja át az eseményeket, a pandémia által uralt, utóbbi bő egy év
azonban csak még erősebben ráirányította a figyelmet a tárlat által
felvetett kérdésekre.
Jan Elantkowski, Készman József és Üveges
Krisztina kurátorok elmondták: a széles műfaji spektrumot átfogó
alkotások egy része kritikai állásfoglalás, mások a jövő kihívásaira
kínálnak utópikus modelleket, némelyek pedig a művészetfogyasztási
szokások, érzékelési és befogadási rutinok megváltoztatására késztetnek.
Kaszás
Tamás Eszképista történet című videómunkája például a kivonulásról
szól: azt mutatja meg, hogyan lehetséges berendezkedni az önfenntartó
életre, Erdei Krisztina pedig Riseset, Victory of the Sun címmel annak
az időszaknak a tapasztalatait összegzi, amikor Törökországban egy
elhagyatott falvak újraindítását célzó projektben vett részt
kecskepásztorként.
Más menekülési utat kínál fel Koronczi Endre,
aki Extrém alvás című videóprojektjében arra a kérdésre keresi a
választ, hogy lehet-e bárhol, bármikor szándékosan aludni.
Anca
Benera és Arnold Estefán több installációval is rész vesz a
kiállításban. A természet egészének motorja című munkájuk például két
egykori vészjelző bóját alkot újra a látogatók által is kipróbálható
hangszerként, a több mint egy tonna szaharai homokot felhasználó, A
világot tápláló sivatagi kőzet című installáció pedig a nyugat-szaharai
természeti kincsek kizsákmányolására hívja fel a figyelmet.
Benczúr
Emese az egyik legszennyezőbb iparágként számon tartott ruhaiparhoz
kapcsolódó problémákra világít rá Használati utasítás/Cut Before Use
című installációjával, amelyhez "fast fashion" ruhadarabokból kivágott
cetliket használt.
Lakner Antal hosszú évek óta foglalkozik
használati tárgyak újraértelmezésével; ezúttal a Casa Activa
műtárgycsoportjának két darabjával, az alvás közben rögzített
agyhullámokat egyfajta masszázsággyá alakító REM beddel és a "száraz
fürdést" cseresznyemagok segítségével lehetővé tevő Dry Spával vesz
részt a kiállításban.
A Ludwig Múzeum Csizek Petra, Jan
Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória és Üveges
Krisztina által rendezett tárlata szeptember 5-ig lesz látogatható. (F:mti)
Élelmiszer-vállalkozások indítása
Lényegesen egyszerűbb lett a vállalkozás indítása az élelmiszerforgalmazás, vendéglátás és étkeztetés területén, amihez eddig külön engedély kellett, ahhoz most már a bejelentés is elég - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden a honlapján.
Az
állati eredetű élelmiszerek kiemelt figyelmet igényelnek az
élelmiszerláncban; előállításuk, forgalmazásuk, érintkezésük más
termékekkel, feldolgozásuk készételekké higiéniai, élelmiszerbiztonsági
szempontból kiemelt jelentőségű, ezért indokolt a fokozott hatósági
jelenlét ezen a területen - írták.
Korábban a
vendéglátóipari termékek kereskedelmi forgalomba hozatalához a jegyzői
nyilvántartásba vétel mellett egy külön engedély, az
élelmiszerlánc-biztonsági hatóság hozzájárulása is kellett a friss hús,
friss halászati termék, nyers tej, hűtést igénylő tej és tejtermék,
hűtést igénylő cukrászati készítmény - ital kivételével - emlékeztet a
hivatal.
Az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást a
hatóság az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben (FELIR) is
rögzítette, így biztosítva a vállalkozások számára a FELIR azonosítót,
amelynek megléte szintén feltétele a jogszerű működésnek. A jogalkotó a
különengedély-kötelezettséget 2021. július 1-től megszüntette, de a
fogyasztók továbbra is számíthatnak az élelmiszerlánc-felügyeleti
hatóság támogató felügyeletére, és a FELIR azonosító kötelezettség
továbbra is megmaradt. Szintén nem változik a jegyzői (mint kereskedelmi
hatósági) bejelentkezés kötelezettsége.
A Nébih elektronikus
ügyintézési felületét használva nincs más tennivaló: 2021. július 1-től a
FELIR azonosítóval és az adott tevékenységre vonatkozó tevékenység
azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a jegyzőnél tett
bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet
vendéglátó tevékenységet.(F:mti)
2021. július 13., kedd
Egri borvidék
A hagyományokra utaló, de a jövőnek is üzenő új arculattal jelentkezik az Egri borvidék. A szárnyas bikát ábrázoló új logóval és az arra épülő arculattal először a július 21-én kezdődő, egri Vino fesztiválon találkozhat a közönség.
Öt éve alakult
meg helyi borászok összefogásával az Egri Borműhely, amely piackutatást
is rendelt, hogy felmérje a fogyasztók kapcsolatát a borvidékkel. A sok
pozitív visszajelzés mellett ekkor kiderült, hogy a programkínálat és a
kommunikáció újragondolásra szorul - idézte fel az új arculat keddi
budapesti sajtóbemutatóján az Egri Borműhely elnöke.
Soltész
Gergő hozzátette: ezt követően az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsával
együttműködésben a borvidék számára új marketingstratégia készült,
amelynek egyik eleme az új arculat, másrészt dolgoznak az egri borok
stílusának egységesebbé tételén is.
Az új arculatot az EBHT
megrendelésére Ipacs Géza grafikus készítette el, aki maga is Egerben
él, és számos egri borásszal dolgozott együtt - mondta el Soltész Gergő,
hangsúlyozva: egyértelmű választás volt az ő személye.
Ipacs
Géza kiemelte, hogy egy új arculattal jó esetben nem csupán egy
egységesítő vizuális elem készül el, hanem az egyfajta irányt is tud
mutatni. A grafikus ezért nemcsak egy logót, hanem egységes arculatot
tervezett a szárnyas bika motívumra felfűzve, amely utal a borvidék
legismertebb márkájára, az egri bikavérre, de a fejlődésre, a helyi
borászok lendületére is. Ehhez kapcsolódik az "Egri bor - Szenvedély
1000 éve" szlogen.
Soltész Gergő hozzáfűzte: fontos volt, hogy az
új arculat hangsúlyosan utaljon a tradíciókra, hiszen sok évszázad
tapasztalata teszi lehetővé, hogy olyan finom bort készítsenek az egri
borászok, mint amilyet most kóstolhat a fogyasztó.
Ugyanakkor nem
kizárólag a bikavérre épül a kommunikáció, a cél ugyanis megmutatni,
hogy az Egri borvidék a nagy vörösborok mellett kiválóan alkalmas
nagyszerű fehér és rosé borok készítésére is - jegyezte meg.
Elmondása
szerint az új arculat az Egri borvidék nyári rendezvényein debütál:
elsőként a Vino fesztivál közönsége találkozhat vele július 21. és 27.
között, de az augusztus végi Egri Bikavér Ünnepen is a friss arculatot
használják már.
Az új stratégia része, hogy Egerben minden
évszaknak meglesz a saját tematikája és boros eseménye, az idei év végén
új eseményként debütál például az a rendezvény, amely a dűlős borokat
mutatja be - közölte Soltész Gergő.(F:mti)
Fenntartható erdőgazdálkodás
Magyarország is aláírta azt a levelet, amelyet Ausztria kezdeményezésére 11 európai uniós tagállam küldött Frans Timmermansnak az Európai Bizottsági alelnökének, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az Európai Unió készülő erdészeti stratégiájának tervezetét - közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.
A
közlemény idézte Nagy István agrárminisztert, aki kiemelte, az
erdőgazdálkodás egész Európában a fenntartható gazdálkodás modelljeként
szolgál, mivel egyszerre figyelembe veszi a fenntarthatóság társadalmi,
környezetvédelmi és gazdasági szempontjait. Helytelen és elfogadhatatlan
megközelítés, ha a brüsszeli bürokraták ebből az egységből egyoldalúan
csak a zöld szempontok érvényesítésére törekednek, mert nem lesz meg a
társadalmi és gazdasági alap az egyébként szükséges környezet- és
klímavédelmi intézkedések végrehajtásához. Nem lehet a gazdálkodók
ellehetetlenítésével megvédeni az európai erdőket - tette hozzá a
tárcavezető.
A miniszter közleményben kifejtette, a kiszivárgott
dokumentum szerint a bizottság az erdőkkel kapcsolatos eddigi alapelvek,
az EU korábbi erdészeti stratégiái és az Európai Erdők Miniszteri
Konferenciáin elfogadott határozatokkal ellentétben a fenntartható és
többcélú erdőgazdálkodás feladatait kizárólag a biodiverzitás
megőrzésére szűkítené le. Ezzel marginálissá tenné az erdők gazdasági és
szociális funkcióit, veszélyeztetve az erdészeti ágazathoz kötődő
munkahelyeket, és az ágazat által a körforgásos biogazdaságban vállalt
szerep betöltését.
Nagy István a közleményben emlékeztetett,
Magyarország azért csatlakozott az Ausztria által indított tiltakozó
kezdeményezéshez, hogy megvédje az országban élő ötszázezer
erdőtulajdonos és a mintegy 37 ezer erdőgazdálkodó érdekeit, egyben
megőrizze a fenntartható gazdálkodáshoz és a természet megőrzéséhez
szükséges gazdasági és társadalmi alapokat. A dokumentumot Magyarország
és Ausztria mellett aláírták a Visegrádi Négyek tagállamai, továbbá
Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Németország és
Románia erdőkért felelős miniszterei.
A tárcavezető a
közleményben hangsúlyozta, ahogy a közelmúltban a Közös Agrárpolitikával
kapcsolatos eredményes tárgyalásokon is sikerült megvédeni a
kisgazdaságok érdekeit, és megvalósítható mederbe terelni a környezet-
és klímavédelmi elképzeléseket, úgy az erdők kezelése tekintetében is
fellépnek annak érdekében, hogy a bizottság ne a gazdálkodás és a vidék
ellehetetlenítése árán próbálja meg elérni a zöld célkitűzéseket.
Nagy
István a közleményben arra is kitért, hogy az Európai Unió
alapszerződései értelmében jelenleg az erdőkkel kapcsolatos ügyek az
eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságok miatt tagállami
felelősségi körbe tartoznak. Mivel az erdők az ország környezeti
állapota és a klímavédelem szempontjából kiemelt fontossággal bírnak,
ezért az Agrárminisztérium célja a változó környezeti viszonyok között
is a meglévő erdőállományok minőségének megőrzése, és a fával borított
területek növelése. Az ennek érdekében 2019-ben indított Országfásítási
Programban 2021. június 30-ig 31 ezer hektár új erdő és faültetvény
létesítésére nyújtottak be igényt a magyar gazdák, az állami
erdőgazdaságok pedig több erdőtelepítési mintaprogramot hajtottak végre,
köztük teljesítve a kormányzat azon vállalását, hogy a születendő
gyermekek után minden évben legalább tíz új fát ültessenek.
Szintén
az Agrárminisztérium támogatásával zajlik a Településfásítási Program,
amelyben két ütemben összesen 36 ezer sorfát ültetnek el a tízezer fő
alatti településeken, megvalósítva ezzel a rendszerváltozás utáni
időszak legnagyobb belterületi fásítási programját - hívta fel a
figyelmet a tárcavezető az AM közleményében.(F:mti)