Amerika választ...

 

"Jó bor" kampány

A HNT november 2-ikától indítja el a második „Jó bor” kampányát, amivel továbbra is a fiatal felnőtteket (20-35) kívánja ösztönözni a minőségi magyar bor tudatos és mértékkel való fogyasztására. Az edukáció szükségességére a HNT országos kutatásának eredménye hívta fel a figyelmet, ami szerint a magyar fiatalok borral kapcsolatos tudása hiányos és a minőségi borélvezet nem feltétlenül jellemző esetükben. A kampány fő platformja továbbra is a magyarborod.hu, amely segít eligazodni a magyar borok világában.

Exportálhatók rovarok az EU-ba

A Bizottság (EU) 2020/1572 végrehajtási rendelete (2020. október 28.) az (EU) 2019/626 végrehajtási rendeletnek a tejtermékek és rovarok Európai Unióba történő beléptetése vonatkozásában engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékei tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2020.359.01.0005.01.HUN&toc=OJ%3AL%3A2020%3A359%3ATOC

Nyílt napok az agrárszakképzésben

A pályaorinetációs nyílt napokra idén a koronavírus miatt nem kerül sor az iskolákban, de a digitális térben megrendezik. Az Agrárkamara táblázatos formában összefoglalta a szakképző intézmények idei bemutatkozási módjait. 

A folyamatosan frissülő táblázat itt követhető.

Növényt vagy állatot?

A hazai mezőgazdaság termelési szerkezete meglehetősen egysíkú, diverzifikálása az agrárpolitika egyik fontos feladata. Elkerülhetetlen a növénytermesztés és az állattenyésztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása, az állattenyésztés piacorientált fejlesztése. Megfelelő színvonalú és összetételű állattenyésztés nélkül sem a vidéki népességmegtartás, sem pedig a környezet kultúrállapotban való megőrzése nem oldható meg, és nem enyhíthető a hozzáadott érték termelésben meglévő lemaradásunk. Ráadásul az állattenyésztés leépülése a növénytermesztés lehetőségeit is veszélyezteti. https://agrarium7.hu/hirek/1772-novenyt-vagy-allatot-avagy-miert-termesztenek-inkabb-novenyt-mint-tartanak-allatot-a-gazdak?utm_source=Webgalamb&utm_medium=Hirlevel&utm_campaign=%7Bdate%7D-%7Burl_subject%7D&utm_content=

Axiál konferencia

A konferencia keretében lehetősége nyílik, hogy a szakértők megválaszolják az Ön kérdéseit is! Kérjük, ezeket küldjék el a szervezőknek az alábbi linken található űrlap kitöltésével.

További információért kattitson ide!

Elődök tisztelete 11.

 

11.1
Anker Alfonz 

 (1925. nov. 26. – 1979. nov. 1.): 

genetikus. A lótenyésztéssel kapcsolatos kutatások mellett kiemelkedő jelentőségűek a sertéstenyésztés területén elért eredményei, a KA-HYB hibridsertés kitenyésztése. 

Lippai János 

 (1606. nov.1. - 1660. jún.2.) 

Első magyar nyelvű tudományos kertészeti kézikönyvünk szerzője, egyszersmind első gyümölcskutatónk.

11.6
Csapody Vera 

(1890. márc. 29. – 1985. nov. 6.)

 állami díjas botanikus,  a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze, növényrajzoló.  

11.7
Csiszár Vilmos 

 (1906. nov. 7. – 1972. szept. 12.): 

állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár.  Számos szakközleménye és több könyve jelent meg. – Tejtermelési hygiéne (1954); Tejipari hygiéne  (1956); Fejés, gépi fejés (1960).

11.8
Surányi János 

(1886. febr. 12. – 1965. nov. 8.) 

mezőgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja , Kossuth-díjas. Egyes takarmánynövények honosítása (takarmánycirok) és a búza, kukorica termesztésének területén ért el eredményeket.

11.10
Károlyi Sándor 

(1831. nov.10. – 1906. ápr. 24.) 

politikus, kórházalapító, az MTA tagja. Munkásságának eredményeként jöhetett létre a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, azaz a Hangya Szövetkezet. 

Mosonyi Emil 

(1910. november 10. – 2009. április 24.) 

Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  

Rédei György Pál 

(1921. jún. 14. – 2008. nov. 10.) 

mezőgazdász, genetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a növénygenetikai kutatások világszerte egyik legelismertebb szaktekintélye. 

11.11
Baintner Károly 

(1905. november 11. – 1989. július 12.) 

mezőgazdasági mérnök, állatorvos, kandidátus. A takarmányozástan területén végzett kutatásokat, a tejgazdasággal is foglalkozott.

Dohy János 

(1934. márc. 5. – 2002. nov. 11.) 

Széchenyi-díjas agrármérnök, biotechnológus, egyetemi tanár, a MTA tagja. A hazai állatnemesítési és állattenyésztési kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye.

Plank Jenő 

(1890. aug. 9. – 1974. nov. 11.) 

vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, az analitikai kémia szaktekintélye.  Rövid ideig a Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Intézetben dolgozott.

11.12
Bittera Miklós 

(1887. nov. 12. – 1947. márc. 11.) 

növénytermesztő, tanszékvezető egyetemi magántanár. A talajerő javítása és fenntartása irányában végzett kutatási eredményei figyelemre méltóak. 

11.14
Csizmadia Ernő 

(1924. február 10. – 1984. november 14.) 

agrárközgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Szövetkezetelméleti kutatásokkal, az agrár-ipari fejlődés törvényszerűségeinek vizsgálatával foglalkozott. 

Fleischmann Rudolf 

(1879. nov. 29. – 1950. nov.14.) 

mezőgazdasági szakember, növénynemesítő volt.  A hazai korszerű növénynemesítés megalapozója, számos új növénynemesítési módszer első alkalmazója.

11.15
Buday-Sántha Attila 

(1941. nov. 15. – 2014. máj. 17.) 

agrármérnök, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója, a környezet-gazdaságtan tudományának jeles képviselője.

11.16
Hankó Béla 

(1886. júl. 5. – 1959. nov. 16.) 

zoológus, ichthyológus, ornitológus, muzeológus, egyetemi tanár, természettudományi szakíró. Tudományos munkássága elsősorban a hidrobiológia és az ichthyológia területén jelentős. 

11.18
Bogárdi János 

 (1909. jún.11. – 1998. nov. 18.) 

Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, hidrológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Ötven éven keresztül volt az Országos Vízjelző Szolgálat vezetője.  

11.19
Balásházy János  

(1797. márc. 6. - 1857. nov.19 )  

ügyvéd, az MTA tagja. Fontosabb művei: Gyűjtemény a juhtenyésztésről, Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára.

Ballenegger Róbert 

(1882. nov. 11. – 1969. nov. 13.) 

Kossuth-díjas  agrogeológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Megjelent talajvizsgálati módszerkönyvei máig a talajvizsgálatok vezérfonalai. 

11.21
Szakátsy Gyula 

(1897. júl. 27. – 1958. nov. 21.): 

gyümölcstermesztési szakember.  Nevéhez fűződik a gyümölcsfák termőkapacitásának megállapítására szolgáló ún. „termőfaegység” fogalmának megalkotása. 

11.24
Horn Artúr 

(1911. márc. 24. – 2003. nov. 24.) 

Állami Díjas mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A populációgenetikai szemlélet bevezetője az állattenyésztésbe és a specializált szarvasmarha-típusok kialakítása. 

11.25
Mauthner Ödön 

(1848. április 22. – 1934. november 25.) 

magkereskedő, kertész, kertészeti szakíró, a magyar magexport megteremtője.

11.30
Gruzl Ferenc 

(1897. jan. 10. – 1972. nov. 30.): 

vegyészmérnök, 1935-ben búza- és lisztminősítő hálózatot szervezett. Hankóczyval együtt elkészítették az ún. búzakatasztert. Szabadalmaztatta a laborográf nevű tésztaminőség-vizsgáló műszerét.  

Mócsy János 

(1895. november 30. – 1976. augusztus 16.) 

állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941, rendes 1946), Kossuth-díjas (1952), Állami díjas (1970).