Gyorsítja a behajtást az APEH

Az APEH új informatikai hálózatot fejlesztett ki, amelynek segítségével a jövőben gyorsabban emelheti le a köztartozást felhalmozó személyek bankszámláiról a be nem fizetett adót, a rendszer egy hónapja működik.

Várszeghi György, az adóhatóság végrehajtási főosztályának vezetője elmondta: a pénzintézeteknek törvényi kötelezettségük, hogy azonnal jelentsék, ha egy cég számlát nyit náluk, a magánszemélyekkel kapcsolatos banki információkat azonban az APEH eddig nehézkesen szerezte meg, mert papíron levelezett a bankokkal.

A magánszemélyek jelenleg 160 milliárd forinttal tartoznak az államnak. Az új rendszer abban segít, hogy a hivatal gyorsabban hajthassa be a köztartozásokat. Ha ugyanis kiderül, hogy a polgár számláján egy fillér sincs, az APEH hamarabb rendelhet el más intézkedéseket, például a különféle vagyontárgyak lefoglalását. Még nem állnak kapcsolatban az összes bankkal, de a főosztályvezető-helyettes bízik abban, hogy rövid időn belül valamennyi pénzintézet csatlakozhat az új informatikai hálózathoz.
/MTI/

Növelnék a természetvédelmi területek nagyságát 
részletek>>
2010. december 25. 10:09 MNO - KA
Fontos év volt a 2010-es esztendő a vízügy, a természet- és a környezetvédelem területén, mivel az új kormány megalakulását követően megszűnt a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárca és a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, a vízügy valamint a környezet- és természetvédelem felügyelete egy új minisztérium fennhatósága alá került.

A közfoglalkoztatás jövője...

Ez a változás százezrek húsába vág 
részletek>>
hvg.hu 2010.12.24
Áttekinthető összefoglalót készített a HVG a jövő évre tervezett új közfoglalkoztatási szabályokról.

Erőforrástérkép...

KTI - Erőforrástérkép v1.0: "- Google Eszköztárral küldve"

Önkéntesség Európai Éve 2011

Önkéntesség Európai Éve 2011: "- Google Eszköztárral küldve"

Döbbenet! Csiripelnek az egerek!
Madárként csiripelő egereket tenyésztettek ki az Oszakai Egyetem tudósai, akik a genetikailag módosított rágcsáló segítségével szeretnék felderíteni az emberi nyelv eredetét. 2010. december 22. szerda részletek>>
A genetikailag módosított egerek szervezete hajlamos hibát ejteni a DNS-másolás során, ezért esetükben könnyebben alakulnak ki génmutációk. "A mutációk az evolúciók mozgatórugói. A génmódosított egereket kereszteztük nemzedékeken keresztül, s figyeltük, hogy mi történik. Egyenként vizsgáltuk az újszülött egereket, s egyszer csak felfedeztünk egy madárként +daloló+ egyedet" - magyarázta a kutatásokat irányító Ucsimura Arikuni, hozzátéve, hogy az "éneklő" egér a véletlennek köszönheti világra jöttét, ám ezt a tulajdonságát átörökíti utódaira. Mint a kutató megjegyezte, meglepte, hogy a "daloló egér" látszatra ugyanolyan, mint "közönséges" fajtársai, azt várta volna ugyanis, hogy megváltozzon a rágcsáló fizikai megjelenése is. Ugyanakkor a kísérletek során születtek egerek rövid végtagokkal, s a dakszlira emlékeztető farokkal. Jelenleg a laboratórium már 100 "daloló" egérrel rendelkezik. S hogy miért oly értékesek a "csiripelő" rágcsálók? A madarak egy sor hangelemet variálnak, amelyek olyan szerepet töltenek be, mint az emberi beszédben a szavak, s énekükben egyfajta "lingvisztikai" szabályok követhetők nyomon. "Az egereket könnyebb tanulmányozni, mint a madarakat. Emlősök, így az agyi szerkezetükben és más biológiai tulajdonságaikban közelebb állnak az emberhez" - mutatott rá Ucsimura. Ismertetése szerint a kísérletek jelenlegi fázisában azt vizsgálják, hogy a "csiripelő" egerek miként hatnak a "közönséges" egerekre. Abból kiindulva, hogy a mutáns egerek hangosabban csiripelnek, ha ismeretlen környezetbe kerülnek, vagy amikor a hímek nőstények társaságába csöppennek, a kutató szerint a csiripelés az érzelmek egyfajta kifejezését jelenti. A kutatások során arra is fény derült, hogy amikor "közönséges" egerek énekes fajtársaikkal együtt cseperedtek, a szokásosnál kevesebb ultrahangot bocsátottak ki. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kommunikációs módszerek a nyelvjáráshoz hasonlatosan terjednek a csoporton belül.
Forrás: MTI, HírExtra

Importra szorul hazánk sertéspiaca  
részletek>> 
2010. december 23., csütörtök 8:00 (Kadosa Gábor)agrárszektor.hu
Komoly szabályozási problémák vannak a hazai sertés ágazatban. A pályázatok az állattartóknak nem elérhetők, és a fekete vágások is nagyon jelentősek. Antal Gábor, aki a Vágóállat és Hús Terméktanács alelnök, úgy véli, hogy a problémákon egy jól működő pályakövetési rendszer tudna segíteni