Élelmiszeripari helyzetkép

Az agrárkamara elkészítette az élelmiszeripari helyzetképet.A lakosság élelmiszer-ellátása folyamatos, a jövőben is az lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – az április 1-jei információk alapján – helyzetelemzést készített az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem helyzetéről, a jelenlegi koronavírusjárvány-helyzet tükrében.(agrotrend.hu)  https://www.agrotrend.hu/hireink/az-agrarkamara-elkeszitette-az-elelmiszeripari-helyzetkepet

Oktatóvideó-sorozat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Államkincstár (MÁK) közösen készített egy 17 részes oktatóvideó-sorozatot, amely a egységeskérelem-beadást segíti.

2020-ban összesen 43 jogcímre, intézkedésre lehet igényelni, bejelentést tenni, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
A teljes oktatóanyag itt érhető el.

Rendkívüli növényvédelmi felhívás...

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2020. évi rendkívüli felhívás
„Tisztelt Partnerünk! Múlt csütörtökön (márc 26.) közreadott hírlevelünkben felhívtuk figyelmüket a fagyok előtti rügykondicionálás fontosságára. A hétvégi kedvező időjárást kihasználva sokan végre is hajtották az aminosavas/mikroelemes kezeléseket. A ma hajnalban (márc.31.) jellemző negatív hőmérsékleti értékek miatt máris sok telefon érkezett, hogy mit lehet ilyenkor tenni. Az ország északkeleti régiójában mínusz 3 és mínusz 7 celsius fokokat mértünk hajnalban, de volt ahol ennél is hidegebb volt. A hideghatás hosszú ideig, (több, mint nyolc óráig) állt fenn. Az idei almatermésről még nem kell lemondanunk, ugyanis még mindig egérfüles és zöldbimbós fenológiáknál tartunk, szinte ugyanúgy, mint a tavaly ilyenkor jellemző naptári időszakban. Az M9-es alanyú almaültetvények fenológiája kicsit előrébb van az MM106-os alanyúakhoz képest. Az idei almatermést még nem kell elsiratni, a zöldbimbós fenológiai állapotban az alma még kibír ekkora fagyhatást, de a virágok szövetei valamennyire károsodtak, ami funkcióvesztéssel jár. Mivel szállított fagyról van szó és a legtöbb helyen enyhe légmozgás is jellemző volt, ezért a füstöléses védekezés lehetőségei korlátozottak voltak. Valamint ilyen alacsony hőmérsékleti értékeket nem is lehet hatékonyan kivédeni füstöléssel, ezért más megoldást kell keresni. A fagyos reggeleknek még nincs vége, holnap (ápr. 1.) még komolyabb lehűlést jeleznek előre, valamint a csütörtök reggelt sem ússzuk meg kisebb fagy nélkül. Leghatékonyabban permettrágyák kijuttatásával tudjuk fokozni a rügyek faggyal szembeni ellenálló képességét és a funkcióképesség megtartását. Fontos, hogy alacsony lémennyiséggel és jó porlasztással, nagy levegővel, apró cseppekben permetezzünk. Ugyanilyen fontos a megfelelő hatóanyagú szerek megválasztása. A tegnap jellemző erős, helyenként viharos szél mára megszűnt. Most van lehetőségünk megfelelő munka elvégzésére! Mit használhatunk ilyenkor? (Inkább hatóanyagot javaslunk, a szerek megnevezése a teljesség igénye nélkül) A hideghatás által okozott stressz leküzdésére a legjobban az amionsav, borostyánkősav, huminsav, bór és cink, valamint flavonoid készítmények a legalkalmasabbak. Mindet nem érdemes használnunk, de a virágok támogatására legalább kétféle hatóanyag oldalról szükségünk van. Valamint a kis felvevő felület miatt jó minőségű tapadásfokozó/hatásfokozó szert is érdemes használni. (Erre a célra 1l/ha Wetcitet, vagy Brev B2-t ajánlunk) Sokan kételkedve fogadják a hatóanyagok hatékony felvételét ilyen kis aktív levélfelület mellett. A kétkedőknek nincs igazuk. A virágrügyek levelein és a fiatal hajtások felszínén hatékony tápanyag felvétel történik és a hatóanyag éppen ott hasznosul, ahol arra a legnagyobb szükség van. Jó kombinációk (a teljesség igénye nélkül): Megafol (aminosav + vitaminok) 3l/ha + Vulcan bór+cink (3-5 kg/ha) + Wetcit (1l/ha) és Nutrigreen 3l/ha (aminosav) + Elisyum 2,5 l/ha vagy Xituman 2,5 l/ha (mindkettő bór és cink) + Wetcit (1l/ha) Az aminosav tartalmú készítmények (fentebb) jól kombinálhatók borostánykősav tartalmúakkal (Damisol BB 4l/ha), vagy huminsav tartalmúakkal (Bistep 2,5 l/ha) vagy növényi flavonoid tartalmúakkal (Flavo Plant 1-2 l/ha) és mindenképp használjunk hatásfokozót (Wetcit/Prev B2) Ne a szereket, hanem hatóanyagokat nézzük! Nézzünk szét a készleteink között! A lényeg: AMINOSAV + BÓR és CINK + HATÁSFOKOZÓ! Apró cseppméret! Fagymentes hajnalt kíván a Holland Alma Kft!”
Budapest, 2020. április 2. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK

Fagykár bejelentése

Amennyiben a tavaszi fagykár az április elseje utáni időszakban is bekövetkezik, a kárbejelentés az egységes kérelem beadási ideje alatt is megtehető.
A tavaszi fagy jól beazonosítható, pontszerű káresemény, amely egy adott naphoz kötődik, és ettől a naptól számítódik a 15 nap a káresemény bejelentésére. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy az, aki fagykárt észlelt az ültetvényein, jelentkezzen a falugazdásznál a kárbejelentések megtételének ügyében.

Pályázat járványvédelmi beruházásokra

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében kétmilliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati felhívást a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott és a fejlesztésekkel leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására. a Vidékfejlesztési Program pályázatára 2020. április 27. napjától 2022. április 26. napjáig nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. A felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak. (AM)

Elődök tisztelete 4.

04.1

Nagy Lóránd 
(1890. okt. 23. – 1971. ápr. 1.)  

agrárökonómus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Üzemelemzési kutatásokkal, az állattenyésztés, növénytermesztés, takarmánytermesztés üzemi vonatkozású kérdéseivel foglalkozott. 

Zsigmondy Richárd 
(1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
 magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat. 

Weiner Sámuel 
(1874. április 1. – 1944. december 14.)  
 gabonakereskedelmi vállalatoknál dolgozott tisztviselőként. 1895-ben került a Hungária Egyesült Gőzmalmi Rt.-hoz, melynek 1922-ben igazgatója lett. Malomipari szakértő és több malomipari vállalat igazgatósági tagja.  

04.2

Kemenesy Ernő 
 (1891. ápr. 2. – 1985. júl. 8.): 
mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Foglalkozott a hús­hasznosítású juhfajták, valamint a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás kérdésével. A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette.

Czettler Jenő 
 (1879. április 2. – 1953. április 29.)
 jogászdoktor, közgazdász, egyetemi tanár, földművelésügyi államtitkár, az MTA levelező tagja, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, majd alelnöke.

04.5

Juhász-Nagy Pál 
(1935. jan. 29. – 1993. ápr. 5.) 
Széchenyi-díjas biológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1990). A szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője. 

04.6

Doby Géza 
(1877. december 30. – 1968. április 6.) 
agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja. 

04.7

Natter-Nád Miksa 
(1893. február 16. – 1982. április 7.) 
újságíró, biológus. 1913-tól jelennek meg mezőgazdasági és kertészeti növényekről szóló ismertetései.

04.8

Vásárhelyi Pál 
(1795. március 25. – 1846. április 8.) 
vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

04.9

Prohászka Ferenc 
(1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.):  
kertészmérnök, szőlész, főiskolai tanár.  Munkássága révén megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró, akinek a Szőlő és bor című könyve 14 kiadásban jelent meg.  

04.10

Czakó József 
(1923. augusztus 25. – 1990. április 10.)
 mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1975), egyetemi tanár.

Harnos Zsolt 
 (1941. március 27. – 2009. április 10.) 
Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a biomatematika, alkalmazott ökológia, és klímakutatás kiemelkedő művelője.  

04.11

di Gléria János 
 (1899. április 11. – 1976. június 21.):  
vegyész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Érdeklődése kiterjedt a talajfizika, talajkolloidika és talajkémia különböző területeire.  

Lónyay Ferenc 
(1861. január 8. – 1945. április 11.) 
jogász, borászati szakember, jelentős tevékenységet fejtett ki a magyar szőlőrekonstrukció terén. Ő alkotta meg az 1893. évi bortörvényt.

04.13

Cserháti Sándor 
(1852. szept. 14 - 1909. ápr. 13)  
műveivel, fölfedezéseivel, tanításaival, emberségével és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be

04.15

Paál Árpád
(1889. április 15. – 1943. április 9.)
botanikus, növényfiziológus, egyetemi tanár. A növényi hormonok élettani jelentőségének világviszonylatban is első kutatói közé tartozott.

id.Rázsó Imre
(1873. július 20. – 1922. április 15.)
 gazdasági akadémiai tanár, a hazai növénynemesítés egyik úttörője.

04.17

Guba Sándor 
(1927. ápr. 17. – 1984. febr. 20.) 
mezőgazdasági mérnök, főiskolai igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Fő kutatási területe a magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképessége volt, kialakított új törzstenyészeteket.

Révy Dezső 
(1900. október 7. – 1954. április 17.) 
botanikus, egyetemi tanár.  A változatos élőhelyeket kutatva, részletesen leírta a tápnövényeket és 2500 fajt tartalmazó, 30 000 példányból álló gazdag gyűjteményt hozott létre.

04.20

Belák Sándor 
 (1919. április 20. – 1978. december 27.)
 mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Cselkó István 
(1847. április 20. – 1930. július 24.) 
mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. Fő tárgya az állattenyésztéstan lett. Az első magyar nyelven írt, tudományos igényű szarvasmarha-tenyésztési szakkönyv szerzőjét személyében tisztelhetjük.

Tessedik Sámuel,  
(1742. április 20. – 1820. december 27.) 
evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, Szarvas lakóival megismertette a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Sokat tett az akác meghonosításáért, a futóhomok megkötéséért az Alföldön.

04.22

Mauthner Ödön 
(1848. április 22. – 1934. november 25.) 
magkereskedő, kertész, kertészeti szakíró, a magyar magexport megteremtője.

04.24

Károlyi Sándor 
 (1831. november 10. – 1906. április 24.) 
politikus, kórházalapító, az MTA tagja. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet. 

Mosonyi Emil
 (1910. november 10. – 2009. április 24.)
Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Széchenyi Zsigmond 
(1898. január 23. – 1967. április 24.) 
vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. 

04.25

Károly Árpád 
(1924. júl. 18. – 1987. ápr. 25.): 
kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója.

Kanitz Ágoston 
 (1843. április 25. – 1896. július 12.) 
botanikus. Jelentős érdemeket szerzett a korabeli Magyarország, valamint Délkelet-Európa területén végzett florisztikai kutatásaival és botanikai leírásaival.    

Tolnay Sándor 
(1747. szeptember 8. – 1818. április 25.), 
az állatorvoslás első egyetemi professzora.  Élete nagy része az állatorvoslás elismertetéséért folytatott harc jegyében telt el. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. 

04.27

Darányi Ignác 
(1849. január 15. – 1927. április 27.⁾ 
 jogász, agrárpolitikus, miniszter. A 19–20. század fordulójának  agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.

Schandl József 
(1885. április 27. – 1973. július 10.) 
mezőgazda, állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja.  A magyar állattenyésztésnek hosszú időn át vezéregyénisége volt. Főként a juhtenyésztés és a gyapjútermelés témájára szakosodott. 

04.29

Sávoly Ferenc 
 ( 1870. április 29. – 1938. május 16.) 
meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója. 

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2020. évi 5. felhívás
► Pontosan egy évvel ezelőtt írtam a virágzó fák fagy elleni védelméről szóló 4. felhívást. A megfázott kajszivirágokat idén március 25-én fotóztam és most erre a hétre újabb éjszakai mínuszokat jósolnak. A permetezéssel kijuttatható néhány növénykondícionáló, biostimuláló készítménynél leírják a fagy elleni védőhatást. A 2020-as „kék könyv” a „szerjegyzék” II. kötetében 143 növénykondícionálót számoltam össze. Biztosan sok terméket felsorolhatnék ezek közül, a tavaly is ajánlott három készítmény sok gazdaboltban és kis kiszerelésben is kapható.
Tehát nem született újabb megoldás a virágok megvédésére, átnéztem és bemásoltam a tavalyi bekezdést.
„Szélcsendes, csillagfényes éjszakákon a talaj felett 0 0C alá hűlhet a levegő. Az ültetvényekben füstöléssel, a korona feletti fagyvédelmi öntözéssel, paraffingyertyával végzett ültetvényfűtéssel, telepített vagy traktor által vontatott hőlégfúvó berendezéssel és légkeveréssel is védekezhetnek. Ezekkel még a - 6-8 0C –os fagytól is megóvhatják a fáikat.
A házikertesek csak a szomszédokat zavarnák pl. a begyújtott nedves szalmabálákkal. A talajok hőtároló képességet megnövelő felszíni öntözéssel állítólag 1 méteres magasságig mérsékelni lehet a hideg hatását. Talán a málnásokban eredményes lehet… Mi leginkább a fáink jó kondíciójában bízhatunk. A rügypattanás környékén segíthet a pl. a Damisol BB gabona névre hallgató lombtrágya, melyet az ismertetője szerint „elsősorban gyümölcsösben használják kisebb mértékű fagykár megelőzésére, illetve a fagykár mérséklésére”. A tájékoztató szerint már a rügypikkelyekből és a vesszőkből is felszívódik, de a virágzásban is bevethető.
A virágok megvédésére még szóba jöhetnek egyéb pl. algát, káliumot, kalciumot, vitaminokat, hormonokat és cukrokat tartalmazó készítmények és a biostimulátorok. Ilyen hatású pl. a Wuxal Ascofol, az Atonik.
A kollégák szerint - 2-3 0C éjszakai lehűlést tudnak kivédeni a felsoroltakkal. (Ez is nagy szó, mert a bibékre már ez is végzetes lehet…) A fagyot megelőzően és utána is permetezni kell velük.
Néha a beáramló északi hideg levegő is kárt okozhat. A szállított fagy ellen gyakorlatilag nem lehet védekezni. Hiába végzik a légkeverést, mert a felső légréteg is 0 0C alatti, a füstöt, meleget pedig elfújja a fagyos szél.
► Az almalevél-pirosító levéltetű és „testvére” a levélpirosító ribiszke-levéltetű is megérkezett Vasárnap fényképeztem a kárképét, a fodros leveleket. Júniusban elköltözik a ribizliről, majd ősszel települ vissza. Ha csak néhány levél lesz hólyagos, akkor nem érdemes permetezni. Egyébként csak a Karate Zeon 5 CS engedélyezett ribiszkében. Tipikus „kiskultúra”. Nyár végén a szüret után kell, de még most sem késő kiválogatni a málnabokrok beteg vesszőit. A málna-gubacsszúnyog még a gubacsokban tartózkodik lárva vagy báb alakban. Innen rajzik ki és kezdi el kártételét április-május hónapokban. Az alsó vesszőn pedig az egyik kéregrepedést okozó gombafaj tünetét láthatják a vasárnapi fotón. Tavaszi rezes lemosással, majd nyáron pl. a Quadris-szal és a Signum WG-vel védekezhetünk. De erről majd később…
Budapest, 2020. március 30. Üdvözlettel, jó egészséget: Zsigó György, NMNK