Csapadék...

 

Éves bontásban vizsgálva megállapítható, hogy az idei nyáron érkezett a legkevesebb csapadék az elmúlt 25 év viszonylatában.

Ezen időszakban kilenc olyan év volt, amikor a nyári csapadékösszeg a 150 mm-t sem érte el, ebből öt, vagyis az esetek több mint, fele a 2020-as években fordult elő. Az előzetes adatok alapján az idei nyár a mérések kezdete óta a legszárazabb.

• Az idei júniusi országos átlag mindössze 39,8 mm, ami 45%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 71,9 mm).
• A júliusi országos átlag mindössze 19,8 mm, ami 73%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 71,9 mm). Országos átlagban a hatodik legszárazabb július lett a XX. század kezdete óta.
• Az augusztusi országos havi csapadékösszeg mindössze 10,98 mm volt, ami 82%-kal elmarad az éghajlati normáltól, így az előzetes adatok alapján ez lett a mérések kezdete óta a harmadik legszárazabb augusztus.

Bölcsöde...

 

Erdő Európában

 

Parlagfű...

 Országszerte az egekbe szökött a parlagfű pollenkoncentrációja, a legfrissebb adatok szerint sokfelé már elviselhetetlen a helyzet.

Kenyérfogyasztás...

 

Magyar jövő...

Magyar jövő: sivatag vagy mediterrán hangulat?
Milyen lesz Magyarország 2100-ban? Jó esetben az ország klímája Toszkána mai viszonyaihoz lesz hasonló, de félsivataggá is lehetünk. Országunk népessége az optimistább prognózisok szerint marad 10 millió körüli, de egyes vélemények szerint 5 és 7 millió közé is visszaeshetünk. Vélhetően igen sok bevándorló, és nagyszámú idős ember él majd a Kárpát-medencében. Az akkori magyaroknak is lesz Balatonjuk, és meglesznek a folyók is. 

Az öregedésről...

 A sejteknek és az összetett szervezeteknek folytonos kihívásokkal kell megbirkózniuk, hogy életben maradjanak. A sejtek állandóan károsodnak: a DNS mutálódik, a fehérjék tönkremennek, és szabadgyököknek nevezett rendkívül reakcióképes molekulák rongálják a sejtmembránokat. Az élet a genetikai adatok folyamatos másolásától és lefordításától függ. Bármilyen kifinomult az ezzel foglalkozó molekuláris gépezet, azért nem tökéletes.

Az öregedés azért következik be, mert a károsodások fölhalmozódnak, és idővel a test egészséges működésének a meghibásodásához vezetnek. Az öregedés bonyolult folyamat. Minden szinten érinti a szervezetet a molekuláktól a sejteken át a szervekig, ráadásul még az azonos típusú sejtek sem öregszenek egyforma mértékben. Ez is alátámasztja azt az álláspontot, hogy az öregedés tempóját és a halál idejét nem valamilyen genetikai program határozza meg.