Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-12
Tartalom
Széchenyi Pihenő Kártya információk
Korengedményes nyugdíj 2011-ben
A K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények
Szja bevallási tudnivalók - a bevallási késedelem
A 98 százalékos különadó bevallására vonatkozó eddigi tapasztalatok
Széchenyi Pihenő Kártya információk
Kifejezetten az idegenforgalomra koncentrál a július elsejétől kézbe vehető Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), ezen belül is a szálláshely-szolgáltatásra, de a kormányzat dolgozik olyan új cafeteria-elemek bevezetésén, amelyeket például a vendéglátáshoz, gyógy- és fürdőszolgáltatásokhoz kötnek - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára.
Elmondta: a kártya már az idei szezonban megjelenik, ám hatása teljes mértékben a jövő évtől lesz érezhető. Terveik szerint ezzel párhuzamosan 2012. december 31-ig még működne az üdülési csekk is, ezt azonban a jövő év végével kivezetnék a piacról.
Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya céljaiban ugyan hasonló az üdülési csekkhez, de a struktúrája átláthatóbb, olcsóbb. A munkáltatóknak a kártya igénylése nem kerül pénzbe, a munkavállalók, ha el is vesztik a kártyát, a pénzüket nem. Emellett 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig a korábbi 6 százalék plusz áfa helyett rögzítetten 1,5 százalék.
Szatmáry Kristóf úgy vélekedett: az üdülési csekk fontos eleme volt a magyarországi turizmus fejlesztésének, de "nagyon sok sebből vérzett". Példaként elmondta: költségei magasak voltak mind a munkáltatók, mind a szolgáltatók számára. A munkáltatóknál volt egy 1-6 százalékos kezelési költség, házhozszállítási díj, a szolgáltatóknál ugyancsak 6 százalék plusz áfa ügyleti jutalék, és egy 20 ezer forintos partnerkapcsolati díj. Látszólag a munkavállalóknak nem került pénzükbe az üdülési csekk, de például csak az elveszett csekkek éves szinten több milliárd forintba kerültek - tette hozzá.
Szatmáry Kristóf elmondta, hogy a SZÉP-kártya bevezetésétől "3-5 éves viszonylatban 35 százalékos növekedést várunk a piacon". Hozzátette: itt nem öncélúan az idegenforgalom fejlesztéséről van szó, céljuk a legális foglalkoztatás növelése is. Rámutatott, Magyarországon a legfőbb probléma, hogy az alacsony képzettségű munkaerő nem talál munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy három szektor tudja a leggyorsabban felszívni ezt a munkavállalói csoportot: a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus. Megjegyezte, a hatékony munkavállalást segíti a pihenés is.
A kormány 2011. március 30-ai ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet.
Az új cafeteria-elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak.
A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.
A 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.
Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz majd, az elfogadónak azonban elég egy intézménnyel szerződnie.
A Széchenyi Pihenő Kártya mielőbbi bevezetése érdekében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter munkacsoport felállításáról döntött múlt héten pénteken. Hétfőn Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár irányításával már megalakult a szakmai munkacsoport, amely a Széchenyi Pihenő Kártya júliusi piaci bevezetésén dolgozik. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium érintett főosztályai mellett szakértők, valamint a Magyar Turizmus Zrt. vesz részt.
(MTI)
Korengedményes nyugdíj 2011-ben
A korengedményes nyugdíjba vonulás legutolsó időpontja: 2011. december 31-e. Ettől az időponttól korengedményes nyugdíjra megállapodás már nem köthető! Ismertetjük a további feltételeket.
A jogszabályok: 354/2010. (XII.30.) Korm. rendelet, 283/2009. (XII.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
Az új rendelkezések nem vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2010-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást - amelyet legkésőbb 2010. december 31-ig benyújtottak az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez - függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2010-ben vagy azt követően kerül sor.
A 2011. évi korengedményes nyugdíjazásról
Az R. értelmében korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha
1. a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges – az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb - életkort 2011. december 31-ig betölti, és ugyaneddig az időpontig a szükséges szolgálati időt megszerzi. (A korengedményes nyugdíj iránti igénybejelentésnek nem feltétele, csupán praktikus kelléke, hogy megelőzőleg az igénylő munkavállaló már rendelkezzen a szolgálati idejét megállapító határozattal.)
2. a munkáltató és a munkavállaló a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó a Koreng.rend. szerinti – megállapodás megkötésének szándékát a megállapodás megkötése előtt 30 nappal a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központjának bejelentette.( A bejelentés megtörténte tekintetében a feleket a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Fontos tudni, hogy a korengedményes nyugdíj megállapítások időpontja nem lehet korábbi a nyilatkozat aláírásának dátumánál.)
3. a munkáltató és a munkavállaló által kötött megállapodást 2011. december 31-ig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek,
4. a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.
Az 1. pontban írt, 2011. december 31-ig
— betöltendő életkori feltétel az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig az 58. életév, (amelyet a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezmény tovább csökkent),
— megszerzendő szolgálati idő legalább 37 év.
A 2. pontban írt bejelentési kötelezettség teljesítését követően, annak kézhezvételét követő 20 napon belül a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központja tájékoztatja a munkáltatót azokról a megfelelőnek minősülő munkahelyekről, amelyek a munkavállaló részére felajánlhatóak. (A munkahelyek megfelelősége tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 25. §. (2) – (3) bekezdése az irányadó.)
A szabályozásból következik, hogy 2011. december 31-ét követően korengedményes nyugdíjra megállapodás már nem köthető! [R. 1.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjai]
A korengedményes nyugdíjazás egyéb („hagyományos”) feltételei
A korengedményes nyugdíjazás alapvető feltétele az a megállapodás, amelyet e tárgyban kell egymással kötnie a munkáltatónak és a munkavállalónak. A korengedményes nyugdíjazás szabályrendszere tekintetében:
• munkavállaló az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
• munkáltató pedig az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat. [Koreng. rend. 6.§ b)-c) pontjai]
A korengedményes nyugdíj megállapításának további feltétele, hogy a munkavállalók a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) meg kell szüntetnie. [Koreng. rend. 1.§ (3) bekezdése]
A K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények
A kutatás, a kísérleti fejlesztés számviteli elszámolásában megjelenő tételekhez több esetben kapcsolódik az adózás előtti eredményt csökkentő tételként megjelenő adókedvezmény. Ezek ténylegesen felmerült költségei már az elszámolásuk pillanatában csökkentik az adózás előtti eredményt; ezen túlmenően még csökkenthető az adóalap az alap és alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel.
A Tao tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adó-zó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költsé-get) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fej-lesztés aktivált értékekeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében.
szja,bevallás,
Adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével, illetve – ha él a választási lehetőséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétellel. A kapott támogatás figyelembevétele során, ha az adózó a K+F költséget a költség felmerülésének adóévé-ben érvényesíti, akkor a folyósításkor kell a költségekből levonni. Amennyiben az aktivált kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi az immateriális javak között a K+F költséget, akkor a szellemi termékre felmerült részt azt értékcsökkenés elszámolásakor számolja el, és a kapott támogatást az időbeli elhatárolás megszüntetésekor vonja le a költségekből.
Szja bevallási tudnivalók - a bevallási késedelem
A 2010. évre szóló Szja bevallás benyújtásának határideje 2011. május 20-a. E napig fizethető meg pótlékmentesen az adó is.
Az elmulasztott bevallás az adóellenőrzés megkezdéséig pótolható. Értelemszerűen, ha nem került benyújtásra az szja bevallás, akkor önellenőrzésnek sincs helye, a mulasztást tehát nem önellenőrzéssel, hanem a bevallás benyújtásával kell pótolni.
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be.
A bevallás adóellenőrzés megkezdése előtti benyújtásával a mulasztó mentesülhet a legnagyobb pótlólagos teher, a fizetendő különadó 50%-át kitevő adóbírság alól. Feltételesen, de mentesülhet a 200 ezer forint felső határig kiszabható mulasztási bírság és a május 20-i esedékességtől a különadó összege után fizetendő késedelmi pótlék alól is.
A mulasztási bírság és a késedelmi pótlék alól akkor mentesülhet a magánszemély, - ez a feltétel - ha az elkésett bevallásával egyidejűleg igazolási kérelmet is benyújt az adóhatósághoz – és azt az adóhatóság elfogadja. (Art. 172.§/1/ b./)
Hogy mivel lehet a késedelmet igazolni? Olyan valós ténybeli vagy jogi indokkal, amely önhibán kívűl esik, és okszerűen következtethető belőle az akadályoztatás.
Ezek után az a kérdés, hogy mikor kezdődik meg az adóellenőrzés – ameddig tehát a különadó bevallás – ha késedelmesen is, de benyújtható, az 50%-os adóbírság kockázata nélkül?
A válasz: az adóhivatal az adózót általában és jellemzően egy tértivevényes levéllel értesíti, - így tehát az ellenőrzés azon a napon kezdődik, amikor a magánszemély e levél tértivevényét a postán, vagy a kézbesítőnél aláírja. Arra is van lehetőség a törvényben, hogy a helyszínen adják át ezt az értesítést, de ez ilyen ügyekben nem jellemző. (Ezeket a szabályokat az Art. 93.§-a tartalmazza).
Az elmulasztott bevallás 2011 május 20-ától e napig tehát még benyújtható.
Ezek azonban kivételes szabályok, amelyeket javasolt elkerülni, törekedni kell a bevallási és befizetési határidők betartására.
A 98 százalékos különadó bevallására vonatkozó eddigi tapasztalatok
Az állami adóhatósághoz olyan jelzés érkezett, mely szerint a 98 százalékos különadó bevallása, különösen a nyomtatványok kitöltése a magánszemélyek számára nehézséget jelent, illetve nem is tudják jól elkészíteni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a különadóra vonatkozó tapasztalatai az alábbiakban foglalhatóak össze.
A 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és akinek ezen jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétele főszabály szerint a 3,5 millió Ft-t, speciális esetben a 2 millió Ft-t meghaladja. A 2 millió Ft-ot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében minősül különadó-alapnak.
Ha a volt kifizető 2005. január 1. és 2010. december 29. között különadó-alapot képező bevételt juttatott, akkor 2011. március 31-ig részletesen adatot kellett szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás magánszemélyenkénti és éves bontásban tartalmazza a volt kifizető által juttatott bevételből a különadó‑alapot képező összeget, valamint az abból korábban levont közterheket. Az adatszolgáltatás lényege: mekkora összeget lehet a korábban levont közterhekből megfizetett különadóként számításba venni. Az adatszolgáltatásból tehát kiderül, hogy mekkora a különadó alapja és milyen összeggel lehet a magánszemélynek a különadóról szóló 1053K jelű bevallásában a fizetendő különadó összegét (megfizetett különadóként) csökkentenie.
Az adatszolgáltatásban szereplő adatokról a magánszemély a volt kifizetőtől igazolást kérhet. Ekkor a kifizető 30 napon belül köteles kiadni az igazolást a magánszemély részére. Az igazolás rendkívül hasznos segítséget biztosít a különadóról szóló bevallás kitöltéséhez. Az igazolás szintén tartalmazza a különadó alapját, illetve a különadó‑alapot képező jövedelmet érintően, a kifizetés évében levont valamennyi közteher-kötelezettségek összegeit, jogcímenkénti bontásban. Az adatszolgáltatásban és az igazoláson szerepel, hogy a kifizető – a magánszemély munkakörének megfelelően – a különadó alapjának kiszámításakor a 2 millió vagy 3,5 millió Ft-os értékhatárt alkalmazta.
Amennyiben a magánszemély nem tud vagy nem akar igazolást kérni, akkor a vonatkozó rendelkezések ismeretében pontosan meg tudja állapítani, hogy keletkezett‑e különadó fizetési kötelezettsége. A munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésekor ugyanis a kifizető köteles volt átnyújtani a magánszemély részére olyan igazolásokat (kilépő adatlap, járulék- és egyéb jövedelemigazolás), melyekből egyértelműen megállapítható, hogy a magánszemély részére a kifizető milyen összegeket és milyen jogcímeken fizetett ki. Ezen iratok, mint az adózással összefüggő iratok megőrzési kötelezettségére az adóbevallásra vonatkozó elévülési idő vonatkozik. Emellett a magánszemély a betöltött munkakörének megfelelően el tudja dönteni, hogy rá melyik értékhatár vonatkozik. Ettől függetlenül az állami adóhatóság minden magánszemély számára azt javasolja, hogy amennyiben érintett lehet a 98 százalékos különadóval, akkor a volt kifizetőjétől kérjen igazolást.
A 2010. december 30-ától kezdődően kifizetett összegek vonatkozásában a kifizető igazolás kiállításával segíti a magánszemélyek számára az adókötelezettség teljesítését. Az igazolásban a kifizető minden olyan jövedelem 2 millió vagy 3,5 millió Ft feletti részét szerepelteti különadó-alapként – a kifizetés jogcímétől függetlenül –, melyet a magánszemély a munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésére tekintettel szerzett. A kifizetőnek az igazolást a kifizetéskor kell kiállítani a magánszemély részére. A 2011. január 1-jétől kifizetett összegek után keletkező különadó kötelezettségről a magánszemélynek a 2012-ben kell majd számot adnia.
Az állami adóhatósághoz 2011. április 7-ig 229 db a különadóról szóló bevallás érkezett be, és 565 kifizető teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Április 5-ig az adózók 667,4 millió Ft különadót fizettek be az adóhivatal részére. A különadóról szóló bevallások benyújtási és befizetési határideje a magánszemélyek többségének esetében 2011. május 20‑án jár le, így a benyújtott bevallások száma és a befizetett adó összege a jövőben növekedni fog.
Elmondható, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a jogkövető magatartást gyakorló, adókötelezettségüket teljesíteni kívánó adózók számára nem okozott problémát a különadóról készítendő 1053K jelű bevallás kitöltése és benyújtása, valamint a kifizetők is gond nélkül teljesítették az adatszolgáltatási kötelezettségüket.
Az állami adóhatóság nyomatékosan felhívja minden a különadóval érintett magánszemély figyelmét arra, hogy a 1053K jelű bevallást nyújtsák be, még abban az esetben is, ha esetlegesen a fizetési kötelezettségüknek határidőben nem tudnának eleget tenni. A bevallás benyújtásának elmulasztása ugyanis 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható, és az ellenőrzés megindítását is magával vonhatja. A különadó tekintetében is a méltányosságra vonatkozó általános szabályok szerint kérelmezhető mérséklés, illetve fizetési könnyítés.
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
