Július elsejétől úgynevezett ökologóval kell ellátni az előre csomagolt biotermékeket. A Bizottság célkitűzése szerint az új címkézés garanciát jelent majd a fogyasztók számára arra, hogy az adott terméket teljes mértékben a szigorú uniós előírásoknak megfelelően állították elő.
|
2010. július 2., péntek
Ökocimke...
Kistermelői értékesítés...
Tavaly több elemzésünk is megjelent a közvetlen értékesítés lehetőségeiről. Bemutattunk néhány működő hazai és külföldi kezdeményezést, valamint körképben ismertettük a várható változásokat és kilátásokat. Most újra visszatérünk a témára, hiszen 2010. május 15.-től hatályba lépett az új kistermelői rendelet.
2009 májusában 53 civil szervezet hivatalosan benyújtotta a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet módosítására vonatkozó részletes javaslatát. A civil szervezetek hangsúlyozták: a módosításra azért van szükség, mert az uniós csatlakozás és a közösségi szabályozások életbe lépése nehéz helyzetbe hozta a kistermelői gazdálkodókat, akik nem voltak felkészülve a nemzetközi gazdaságok versenyére. Szinte napra pontosan egy évvel azt követően, hogy az illetékes tárcához beadásra került a javaslat, hatályba lépett az 52/2010 (IV.30.) FVM rendelet.
Az új rendelet alapján várható, hogy a jövőben a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain. Ezentúl ugyanis a kistermelők feldolgozott termékei – mint például a sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. A kistermelői késztermékek bolti, vendéglátó-ipari és közétkeztetési értékesítése mellett nyers húst is forgalmazhatnak a gazdák. További újítás, hogy a strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. Szintén új elem, hogy egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelő, valamint enyhülnek a házhozszállításra vonatkozó szabályok is.

Az új rendelet főbb elemei:
- Alaptermékek (pl. alma, krumpli, tej) és feldolgozott kistermelői termékek (pl. sajt, lekvár, kolbász) is értékesíthetők a végső fogyasztónak, valamint bekerülhetnek a megyében, a szomszédos megyékben, továbbá Budapesten (azaz a régión belül) található boltokba és vendéglátó egységekbe.
- Alaptermék végső fogyasztónak változatlanul országosan értékesíthető.
- Bizonyos élelmiszerek régión belüli értékesítése a vásárló kérésére történhet házhozszállítással is.
- Kistermelői nyers hús értékesíthető közvetlenül a gazdaságból, vagy házhozszállítással a régión belüli fogyasztónak, valamint a régión belül található kiskereskedelmi és vendéglátó egységeknek (régió = a kistermelő gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti megye, az azzal szomszédos megyék, valamint Budapest).
- A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti (eddig mindenkinek külön kistermelői engedélyt kellett kiváltania).
- A kistermelői előállítás és értékesítés kategóriájába a méz mellett mostantól a méhészeti termékek is beletartoznak.
- A strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is lehetnek kistermelők.
- Az eddigi gyártmánylap helyett egyszerűbb, kevesebb adat kitöltését igénylő adatlapot kell vezetni (a kistermelői (falusi) vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről nem kell adatlapot vezetni).
Az új rendelet hatályba lépésével módosult a „kistermelő” fogalom korábbi meghatározása is. A rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű,
a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el,
b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,
c) általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.
A kistermelő a rendelet szerint forgalomba hozni kívánt élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával (pl. hús füstöltetés, zöldség-, gyümölcs-szárítás, őrlés).
Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában (1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez)


A tej és tejtermékek esetében első ránézésre semmi sem változott, azonban ez nem így van. A számok valóban nem változtak, de a „vagy” szó helyett „és” értendő, így a különbség már számottevő. A kistermelő eddig napi 200 liter tejet, illetve (vagy) ebből a 200 literből készített tejterméket értékesíthetett. Mostantól kezdve napi 200 liter tej és napi 40 kg tejtermék adható el. Az állatok esetében teljesen új elem a növendék állatok kategóriái, hiszen eddig ezek levágására és húsának értékesítésére sem volt lehetőség.

A rendelet életbe lépésével új lehetőségek nyíltak a hazai kistermelők előtt. Megerősödhet a helyi értékesítés, amivel mindenki jól jár: a termelő, a boltos, a vendéglős és nem utolsó sorban a fogyasztók is. A kis mennyiségek növelése, a nyers húsok, készítmények kiskereskedelmi és vendéglátó egységekbe történő forgalmazhatósága nagyobb jövedelemhez juttathatja a kistermelőket, fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Várhatóan több különleges, minőségi magyar termék jelenik majd meg a piacon, és növekedni fog azok fogyasztása is. Mindezzel együtt fellendülhet a turisztika és a vendéglátás is, valamint komoly változások lehetnek a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben.
A civil szervezetek kezdeményezése és az elért eredmény tehát több szempontból is bizakodásra ad okot. Jó hír, hogy ezen a területen is összefogás jött létre, és ennek meg is lett az eredménye. Ha nem is minden javaslat került elfogadásra és beépítésre, a kezdet biztató.
A civil szervezetek folytatják a munkát. Szeretnék a termelői pálinka és bor forgalmazását is megkönnyíteni, ehhez azonban újabb jogszabályok módosítása szükséges.
Források: www.fvm.hu, www.elotisza.hu (f:agrostratega.hu)
KM - MgSzH
Kölcsönös megfeleltetés
A kölcsönös megfeleltetés (KM) rendszere egy komplex ellenőrzési rendszer. A Közvetlen kifizetések kedvezményezettjeként nyilvántartott mezőgazdasági termelőket az ellenőrzési rendszer követelményein keresztül ösztönzi arra, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Ezek a szabályok korábban alkotott, a KM-től függetlenül már létező (EU-s és nemzeti) jogszabályokban vannak lefektetve.
A kölcsönös megfeleltetés két alapvető elemből áll:
* jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK)
* helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ)
A HMKÁ előírásait már 2004 óta ismerik és alkalmazzák.
A JFGK mozaikszó jelentése: Jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmény. Azt a 19 közösségi jogszabályt nevezzük JFGK-nak, amelyeket a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt a jogalkotó.
A 19 közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezési 4 összefoglaló csoportba oszthatók úgy, mint:
* természetvédelem (madárvédelem, élőhely-védelem),
* környezetvédelem (felszín alatti vizek védelme, szennyvíziszap felhasználás szabályai, nitrátszennyezés elleni védelem),
* állatjelölés
* állategészségügy (megbetegedések bejelentése, élelmiszer- és takarmánybiztonság, állatvédelem), valamint növényegészségügy
A KM rendszerét (a JFGK-kat) a régi tagállamokban (EU-15) 2005-ben kezdték bevezetni, s a hároméves bevezetési időszak (2005-2006-2007) után 2007.ben már az összes követelményt és előírást ellenőrzik a gazdálkodóknál. A 2004-ben csatlakozott új tagállamokban (EU-10) a JFGK-k bevezetése 2009-ben kezdődött és 2013-ben válnak teljes körűvé a KM ellenőrzések:
2004-től: helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ);
2009-től: HMKÁ + JFGK 1-8;
2011-től: HMKÁ + JFGK 1-8 + újabb hét JFGK (9-15);
2013-tól: HMKÁ + JFGK 1-15 + újabb három JFGK (16-18)
Szakmai tartalom szempontjából a 2011-ben bevezetendő követelménycsomag a következőket fedi le:
* növényvédő szerek engedélyezésének, forgalomba hozatalának és használatának általános követelményei (JFGK 9);
* hormonhasználat követelményei az állattenyésztésben (JFGK 10);
* élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság követelményei (JFGK 11);
* bizonyos fertőző állatbetegségek megelőzésének és bejelentésének követelményei (JFGK 12, JFGK 13, JFGK 14, JFGK 15).
A 2012-ben bevezetendő követelménycsomagok által lefedett szakmai tartalmak:
* a hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélékre (borjakra) vonatkozó állatjóléti előírások (JFGK 16);
* állatjóléti előírások sertések védelme érdekében (JFGK 17);
* állatjóléti előírások a tenyésztés érdekében tartott állatok védelme érdekében (JFGK 18).
A KM MgSzH-ra vonatkozó ellenőrzési feladatainak határidőre történő bevezethetősége és a végrehajtás központi koordinációja érdekében az MgSzH Horizontális Fejlesztések Igazgatósága részeként létrehozták a Kölcsönös Megfeleltetés Osztályt.
A KM ellenőrzésre az MVH választja ki a gazdálkodókat. A gazdálkodási követelményrendszer betartását az MgSzH által elvégzendő ellenőrzések vonatkozásában az MgSzH megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, valamint a Földművelésügyi Igazgatóság szakemberei ellenőrzik, az eljárást pedig a megyei főigazgatóság koordinálja.
Mivel a KM helyszíni ellenőrzések nagy hangsúlyt fektetnek a gazdálkodók részére a jogszabályokban előírt dokumentációk vizsgálatára, ezért célszerű a 2009-ben megjelent „Gazdálkodói Kézikönyv” útmutatásának megfelelően a nyilvántartásaikat, és az azokhoz kapcsolódó iratokat előkészíteni.
A helyszíni ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül, amely adatlapból, és betétlapokból áll. Az adatlap a gazdálkodó adatait tartalmazza, a betétlapok pedig az egyes jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzését bizonyítják.
A szankciószámítás eredménye az, hogy 1, 3 vagy 5 %-os levonást kell alkalmazni a termelőnél. A szankciószámítást az MVH végzi. A konkrét összegről a gazdálkodó a támogatásról szóló határozatokból fog értesülni.
A kölcsönös megfeleltetés (KM) rendszere egy komplex ellenőrzési rendszer. A Közvetlen kifizetések kedvezményezettjeként nyilvántartott mezőgazdasági termelőket az ellenőrzési rendszer követelményein keresztül ösztönzi arra, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Ezek a szabályok korábban alkotott, a KM-től függetlenül már létező (EU-s és nemzeti) jogszabályokban vannak lefektetve.
A kölcsönös megfeleltetés két alapvető elemből áll:
* jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK)
* helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ)
A HMKÁ előírásait már 2004 óta ismerik és alkalmazzák.
A JFGK mozaikszó jelentése: Jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmény. Azt a 19 közösségi jogszabályt nevezzük JFGK-nak, amelyeket a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt a jogalkotó.
A 19 közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezési 4 összefoglaló csoportba oszthatók úgy, mint:
* természetvédelem (madárvédelem, élőhely-védelem),
* környezetvédelem (felszín alatti vizek védelme, szennyvíziszap felhasználás szabályai, nitrátszennyezés elleni védelem),
* állatjelölés
* állategészségügy (megbetegedések bejelentése, élelmiszer- és takarmánybiztonság, állatvédelem), valamint növényegészségügy
A KM rendszerét (a JFGK-kat) a régi tagállamokban (EU-15) 2005-ben kezdték bevezetni, s a hároméves bevezetési időszak (2005-2006-2007) után 2007.ben már az összes követelményt és előírást ellenőrzik a gazdálkodóknál. A 2004-ben csatlakozott új tagállamokban (EU-10) a JFGK-k bevezetése 2009-ben kezdődött és 2013-ben válnak teljes körűvé a KM ellenőrzések:
2004-től: helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ);
2009-től: HMKÁ + JFGK 1-8;
2011-től: HMKÁ + JFGK 1-8 + újabb hét JFGK (9-15);
2013-tól: HMKÁ + JFGK 1-15 + újabb három JFGK (16-18)
Szakmai tartalom szempontjából a 2011-ben bevezetendő követelménycsomag a következőket fedi le:
* növényvédő szerek engedélyezésének, forgalomba hozatalának és használatának általános követelményei (JFGK 9);
* hormonhasználat követelményei az állattenyésztésben (JFGK 10);
* élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság követelményei (JFGK 11);
* bizonyos fertőző állatbetegségek megelőzésének és bejelentésének követelményei (JFGK 12, JFGK 13, JFGK 14, JFGK 15).
A 2012-ben bevezetendő követelménycsomagok által lefedett szakmai tartalmak:
* a hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélékre (borjakra) vonatkozó állatjóléti előírások (JFGK 16);
* állatjóléti előírások sertések védelme érdekében (JFGK 17);
* állatjóléti előírások a tenyésztés érdekében tartott állatok védelme érdekében (JFGK 18).
A KM MgSzH-ra vonatkozó ellenőrzési feladatainak határidőre történő bevezethetősége és a végrehajtás központi koordinációja érdekében az MgSzH Horizontális Fejlesztések Igazgatósága részeként létrehozták a Kölcsönös Megfeleltetés Osztályt.
A KM ellenőrzésre az MVH választja ki a gazdálkodókat. A gazdálkodási követelményrendszer betartását az MgSzH által elvégzendő ellenőrzések vonatkozásában az MgSzH megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, valamint a Földművelésügyi Igazgatóság szakemberei ellenőrzik, az eljárást pedig a megyei főigazgatóság koordinálja.
Mivel a KM helyszíni ellenőrzések nagy hangsúlyt fektetnek a gazdálkodók részére a jogszabályokban előírt dokumentációk vizsgálatára, ezért célszerű a 2009-ben megjelent „Gazdálkodói Kézikönyv” útmutatásának megfelelően a nyilvántartásaikat, és az azokhoz kapcsolódó iratokat előkészíteni.
A helyszíni ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül, amely adatlapból, és betétlapokból áll. Az adatlap a gazdálkodó adatait tartalmazza, a betétlapok pedig az egyes jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzését bizonyítják.
A szankciószámítás eredménye az, hogy 1, 3 vagy 5 %-os levonást kell alkalmazni a termelőnél. A szankciószámítást az MVH végzi. A konkrét összegről a gazdálkodó a támogatásról szóló határozatokból fog értesülni.
Sertésfajták...
Fajtaismertetés
| |||||||||||||||||||||||
|
Halászati szakkönyvek...
Gyulai Ferenc - Zákonyi Botond: Horgász zsebkönyv
A szerkesztői lelemény eredményeképpen alkalmas rá ez a zsebkönyv, hogy a tartalomjegyzék és a mellékletek alapján a legjelentősebb magyarországi halakkal kapcsolatos tudnivalókról útbaigazítson. Az irodalomjegyzéke segítségével a halfogás tudományos alapjait és hagyományait veheti számba a témában búvárkodni szándékozó. Kiadó: Szalay Könyvkiadó
Harka Ákos – Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája
A szerzők Képes határozó és elterjedési tájékoztató alcímet adtak a műnek. A könyv 90 halfajt mutat be, miáltal Magyarország halfaunájának legteljesebb képét adja. A könyvet a horgászok forgathatják nagy haszonnal, de mindenkinek ajánlható, aki érdeklődést tanúsít a vízi élőhely iránt. Különösen alkalmas a könyv a halfaj meghatározására. Szép kivitelű, igényes munka.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Woynarovich Elek: Vizeinkről mindenkinek
Hazánkban is sokan kutatják a felszíni vizeink rendbetételének, megtisztításának módját. Sokan vallják magukat a környezetvédelem élharcosának, de ezek közül kevesen és felületesen ismerik a vizekben lezajló biológiai folyamatokat. Pedig ezek vizeink minőségi javulásának meghatározói, és az élővilág ennek a folyamatnak a végrehajtója. Mindenkihez akar szólni ez a könyv aki szereti az élővizeket és aggódik folyóinkért, tavainkért.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Papp Károlyné dr. – Fűrész György: Vízminőség, vízvizsgálatok
A kiadvány a vízzel, mint életfontosságú közeggel foglalkozik. Rendszerezi azokat a vízzel kapcsolatos ismereteket, amit a horgász-szervezetek és egyesületek vezetői, a tógazdák, átlag-horgászok, halgazdák számára fontosak és munkájuk során fel tudják használni.
Kiadó: MOHOSZ
Pintér Károly, Pócsi László: Hal (fajtatan)
A gazdasági állatok fajtáit bemutató, a Mezőgazda Kiadó által megjelentetett sorozat újabb kötete. A szerzők sorra veszik a táplálkozási céllal és horgászati céllal tenyésztett halfajokat és azokat egységes ismérvek alapján mutatják be.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó
Szűcs István: A halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései
A szerzők a könyvet elsősorban a halászati ágazatban dolgozó szakembereknek ajánlják, legyenek azok a termelés közvetlen, vagy közvetett irányítói. Ugyanakkor a termékpálya más szereplői is profitálhatnak a közölt információkból. Az ágazati ökonómiai módszertan elvének következetes alkalmazásával dolgozták fel a hazai halászati ágazat ökonómiai és környezetgazdaságtani kérdéseit.
Kiadó: Szaktudás Kiadó
Lajkó István – Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés
A szerzők a tógazdaság mindennapjait vetették papírra. A szakismereteket úgy foglalták rendszerbe, hogy a kezdő, vagy kevésbé jártas halgazda is eligazodhat a tógazdasági haltenyésztés ágas-bogas szakmai szövevényei között. A könyv tartalma és terjedelme alapján elsősorban a kisebb magángazdaságok művelőinek szól. Tartalmazza a halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Lajkó István: Halászati alapismeretek
A könyv átfogó ismereteket ad a halászatról, bemutatva a jogi szabályozást, ismerteti a hazai vizek halfaunáját. Külön fejezet foglalkozik a halászat eszközeivel és módszereivel, továbbá a halászat egyéb technológiai vonatkozásaival.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Tölg István – Tasnádi Róbert: Halgazdálkodás I–II.
Nagy terjedelmű könyv első kötete hat fejezetben tárgyalja az alábbi fejezetcímeket: halgazdasági vízrajz, a víz mint környezet, a vizek élővilága, a víz elemei, halaink anatómiája és élettana, vizeink halai. A második kötet hat részben tárgyalja a következő címeket: elméleti kérdések, a halgazdálkodásról általában, tenyészanyagtermelés a halgazdaságban, halgazdálkodás a természetes vizeken, tógazdaság, a halgazdálkodás más témakörei.
Kiadó: MOHOSZ
Horváth László: Halbiológia és haltenyésztés
A mű két fő részből áll. Az első a halbiológia témakörében foglalkozik a halélettan, a halgenetika, a molekuláris biológia módszereinek alkalmazása és a halak szaporodása kérdésekkel. A második rész a tógazdasági haltenyésztés feltételeit, legújabb elveit és gyakorlati megvalósítását ismerteti az ivadékneveléstől a lehalászásig.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó
Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
A könyvben a halak betegségeiről az átlag-horgász számára szükségesnél bővebb információ található. Ezért a könyv alapján a haltenyésztőknek is alkalmuk nyílik a halak egészségi állapotát meghatározni, valamint a halak egészségét megőrizni, betegségeiket megelőzni.
Kiadó: MOHOSZ
Kiss Sándor: Hagyományos halászati eszközök
A könyv újszerű, hiánypótló munka. Stílusa egyszerű, közérthető, melyet sok ábra tesz élvezetessé és még érthetőbbé. A szerszámok használatán kívül azok elkészítése is szinte receptszerűen leírásra kerül, mely alapján más vidékek halászai is el tudják készíteni ezeket a szerszámokat és az utókor számára megőrizni egy ősrégi szakma emlékeit.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Pénzes Bethlen: Halaink
Alcíme: Kézikönyv horgászoknak és természetjáróknak. Inkább zsebkönyv méretű a mű, mely vázlatosan és lényegre törően ismerteti a hazai vizek főszereplőit és életüket. A vízpartján járó kirándulók, a halak iránt érdeklődők a helyszínen könnyen megérthető útbaigazítást és magyarázatot kaphatnak a zsebkönyvből. Az ismeretanyag szakmai megfelelőségért a szerző neve a garancia.
Kiadó: Osiris Kiadó
Bastian: A kerti tó
A könyv a népszerű „Csináld magad” sorozat része. Alkalmas arra, hogy az ügyes kezű kerttulajdonos megépítse segítségével a kertje díszét, a kerti vizes felületet. A közérthető magyarázó szöveget szemléletes ábrák egészítik ki
Kiadó: Cser Kiadó és Ker. Kft.
Horn Péter - Zsilinszky Sándor: Akvarisztika
A sok szép képpel (néhány közülük színes) illusztrált mű a díszhalak kedvelőinek okoz örömet. Megismertet a díszhal élőhely igényével, a tartására alkalmas akvárium méretezése, berendezése, ápolása, kezelése mind szerepel a könyvben. Az üvegfal mögött úszkáló színes csodák szerelmesei számára nélkülözhetetlen kézikönyv.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó
Lajkó István: A halászmester könyve
A Szaktudás Kiadó által gondozott „Mestergazda Könyvek” című sorozat újabb tagja a mű, mely átfogja a halászat teljes témakörét, ismerteti a hazai halászati módszereket, tartalmazza a halbiológiai, tógazdasági, természetes vízi, halegészségügyi, munka- és környezetvédelmi ismereteket.
Kiadó: Szaktudás Kiadó
Dr. Váradi László: Horgászvizek kézikönyve
A szerző irányításában tartott a ’horgászvízkezelő-tógazda’ című sikeres tanfolyamok szakmai ismeretanyagára épül a mű. Hosszú és rögös út vezet odáig, hogy halban bőséges, jól működő horgászvíz biztosítható legyen. Kevesen tudják, mennyi mindenen áll vagy bukik a siker, mennyi mindent kell figyelembe venni, például egy haltelepítés megszervezésekor és lebonyolításakor. Ezen teendők egyik mérföldkövének tekinthető a könyv, mely részletesen, igényesen, ugyanakkor mégis olvasmányosan és érthetően tálalja az ismeretanyagot minden olvasó számára, aki horgászvizet üzemeltet, vagy csak halat akar fogni.
Kiadó: Nyíl BT.
Dr. Váradi László: Kerti tavak kézikönyve
A könyvben a tótulajdonos mindent megtalálhat, ami a tó építéséhez, illetve fenntartásához szükséges, és otthon is elérhető. Nem csak a halas dísztavakhoz, hanem kerti fürdőmedencékhez, háztáji horgásztavakhoz, vízinövényes kis egységekhez is útmutatóul szolgál.
Kiadó: Nyíl BT.
Mary, Bailey - Gina, Sandford: Útmutató az akváriumi halak tartásához
A szerzők gyakorlati tanácsokat gyűjtöttek össze, mely segíti az olvasót hobbitevékenysége megvalósításában, az akvárium működtetésében. Az olvasó tapasztalata, ahogy gyarapodik, egyre inkább azt veszi észre, hogy elfoglaltsága egyre többet jelent számára, része lesz az életének. Sok színes kép illusztrálja a mondanivalót.
Kiadó: Alexandra Kiadó
Medvegyné Skorka Anna - Szitó János:Halászati és haltenyésztési szótár
A szótár több mint 19 000 szócikket és bővítményt tartalmaz. Szó- és kifejezéskészlete felöleli a halászat és haltenyésztés szerteágazó területeit: tenyésztett halfajok, halbiológia, halfiziológia, morfológia, szaporítás, nemesítés, halegészségügy, halgenetika, tartástechnológia, haltenyésztési műszaki létesítmények, halkereskedelem, halfeldolgozás, integrált haltenyésztés stb. Továbbá a határtudományoknak - általános biológia, vízgazdálkodás, vízrendezés, állategészségügy, genetika, mikrobiológia, talajtan, hidrobiológia, gépesítés, vízi ökológia, mezőgazdasági építés, műszaki felszerelés, tápgyártás, ökonómia, agrometeorológia stb. - a halászati szakterület műveléséhez elengedhetetlenül szükséges szó- és kifejezésanyagát. Emellett helyet kaptak a szótárban a halászat történetéhez és múltjához kapcsolódó szavak és kifejezések, idiomatikus kifejezések, közmondások, valamint egy-egy jellegzetes halétel neve is.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó
Hoitsy György: A pisztráng tenyésztése és horgászata
Minden, amit tudni szeretnél a pisztrángokról, de soha sem merted megkérdezni (azt a szakállas fickót a lillafüredi telepen).
Halász kollégánk, a Lillafüredi Pisztrángtelep vezetője egy gyönyörű "megjelenésű" könyvbe szedte össze gondolatait, ismereteit e hazánkban kevésbé ismert halfajról. A könyv olvasmányos stílusban ír a hal biológiájáról, tenyésztéséről, hazai lehetőségeiről és horgászatáról, de segítségével kitűnő pisztráng receptekkel is meglephetjük magunkat vagy horgász, halász barátainkat.
Kiadó: MOHOSZ
A szerkesztői lelemény eredményeképpen alkalmas rá ez a zsebkönyv, hogy a tartalomjegyzék és a mellékletek alapján a legjelentősebb magyarországi halakkal kapcsolatos tudnivalókról útbaigazítson. Az irodalomjegyzéke segítségével a halfogás tudományos alapjait és hagyományait veheti számba a témában búvárkodni szándékozó. Kiadó: Szalay Könyvkiadó
Harka Ákos – Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája
A szerzők Képes határozó és elterjedési tájékoztató alcímet adtak a műnek. A könyv 90 halfajt mutat be, miáltal Magyarország halfaunájának legteljesebb képét adja. A könyvet a horgászok forgathatják nagy haszonnal, de mindenkinek ajánlható, aki érdeklődést tanúsít a vízi élőhely iránt. Különösen alkalmas a könyv a halfaj meghatározására. Szép kivitelű, igényes munka.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Woynarovich Elek: Vizeinkről mindenkinek
Hazánkban is sokan kutatják a felszíni vizeink rendbetételének, megtisztításának módját. Sokan vallják magukat a környezetvédelem élharcosának, de ezek közül kevesen és felületesen ismerik a vizekben lezajló biológiai folyamatokat. Pedig ezek vizeink minőségi javulásának meghatározói, és az élővilág ennek a folyamatnak a végrehajtója. Mindenkihez akar szólni ez a könyv aki szereti az élővizeket és aggódik folyóinkért, tavainkért.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Papp Károlyné dr. – Fűrész György: Vízminőség, vízvizsgálatok
A kiadvány a vízzel, mint életfontosságú közeggel foglalkozik. Rendszerezi azokat a vízzel kapcsolatos ismereteket, amit a horgász-szervezetek és egyesületek vezetői, a tógazdák, átlag-horgászok, halgazdák számára fontosak és munkájuk során fel tudják használni.
Kiadó: MOHOSZ
Pintér Károly, Pócsi László: Hal (fajtatan)
A gazdasági állatok fajtáit bemutató, a Mezőgazda Kiadó által megjelentetett sorozat újabb kötete. A szerzők sorra veszik a táplálkozási céllal és horgászati céllal tenyésztett halfajokat és azokat egységes ismérvek alapján mutatják be.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó
Szűcs István: A halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései
A szerzők a könyvet elsősorban a halászati ágazatban dolgozó szakembereknek ajánlják, legyenek azok a termelés közvetlen, vagy közvetett irányítói. Ugyanakkor a termékpálya más szereplői is profitálhatnak a közölt információkból. Az ágazati ökonómiai módszertan elvének következetes alkalmazásával dolgozták fel a hazai halászati ágazat ökonómiai és környezetgazdaságtani kérdéseit.
Kiadó: Szaktudás Kiadó
Lajkó István – Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés
A szerzők a tógazdaság mindennapjait vetették papírra. A szakismereteket úgy foglalták rendszerbe, hogy a kezdő, vagy kevésbé jártas halgazda is eligazodhat a tógazdasági haltenyésztés ágas-bogas szakmai szövevényei között. A könyv tartalma és terjedelme alapján elsősorban a kisebb magángazdaságok művelőinek szól. Tartalmazza a halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Lajkó István: Halászati alapismeretek
A könyv átfogó ismereteket ad a halászatról, bemutatva a jogi szabályozást, ismerteti a hazai vizek halfaunáját. Külön fejezet foglalkozik a halászat eszközeivel és módszereivel, továbbá a halászat egyéb technológiai vonatkozásaival.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Tölg István – Tasnádi Róbert: Halgazdálkodás I–II.
Nagy terjedelmű könyv első kötete hat fejezetben tárgyalja az alábbi fejezetcímeket: halgazdasági vízrajz, a víz mint környezet, a vizek élővilága, a víz elemei, halaink anatómiája és élettana, vizeink halai. A második kötet hat részben tárgyalja a következő címeket: elméleti kérdések, a halgazdálkodásról általában, tenyészanyagtermelés a halgazdaságban, halgazdálkodás a természetes vizeken, tógazdaság, a halgazdálkodás más témakörei.
Kiadó: MOHOSZ
Horváth László: Halbiológia és haltenyésztés
A mű két fő részből áll. Az első a halbiológia témakörében foglalkozik a halélettan, a halgenetika, a molekuláris biológia módszereinek alkalmazása és a halak szaporodása kérdésekkel. A második rész a tógazdasági haltenyésztés feltételeit, legújabb elveit és gyakorlati megvalósítását ismerteti az ivadékneveléstől a lehalászásig.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó
Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
A könyvben a halak betegségeiről az átlag-horgász számára szükségesnél bővebb információ található. Ezért a könyv alapján a haltenyésztőknek is alkalmuk nyílik a halak egészségi állapotát meghatározni, valamint a halak egészségét megőrizni, betegségeiket megelőzni.
Kiadó: MOHOSZ
Kiss Sándor: Hagyományos halászati eszközök
A könyv újszerű, hiánypótló munka. Stílusa egyszerű, közérthető, melyet sok ábra tesz élvezetessé és még érthetőbbé. A szerszámok használatán kívül azok elkészítése is szinte receptszerűen leírásra kerül, mely alapján más vidékek halászai is el tudják készíteni ezeket a szerszámokat és az utókor számára megőrizni egy ősrégi szakma emlékeit.
Kiadó: Agroinform Kiadó
Pénzes Bethlen: Halaink
Alcíme: Kézikönyv horgászoknak és természetjáróknak. Inkább zsebkönyv méretű a mű, mely vázlatosan és lényegre törően ismerteti a hazai vizek főszereplőit és életüket. A vízpartján járó kirándulók, a halak iránt érdeklődők a helyszínen könnyen megérthető útbaigazítást és magyarázatot kaphatnak a zsebkönyvből. Az ismeretanyag szakmai megfelelőségért a szerző neve a garancia.
Kiadó: Osiris Kiadó
Bastian: A kerti tó
A könyv a népszerű „Csináld magad” sorozat része. Alkalmas arra, hogy az ügyes kezű kerttulajdonos megépítse segítségével a kertje díszét, a kerti vizes felületet. A közérthető magyarázó szöveget szemléletes ábrák egészítik ki
Kiadó: Cser Kiadó és Ker. Kft.
Horn Péter - Zsilinszky Sándor: Akvarisztika
A sok szép képpel (néhány közülük színes) illusztrált mű a díszhalak kedvelőinek okoz örömet. Megismertet a díszhal élőhely igényével, a tartására alkalmas akvárium méretezése, berendezése, ápolása, kezelése mind szerepel a könyvben. Az üvegfal mögött úszkáló színes csodák szerelmesei számára nélkülözhetetlen kézikönyv.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó
Lajkó István: A halászmester könyve
A Szaktudás Kiadó által gondozott „Mestergazda Könyvek” című sorozat újabb tagja a mű, mely átfogja a halászat teljes témakörét, ismerteti a hazai halászati módszereket, tartalmazza a halbiológiai, tógazdasági, természetes vízi, halegészségügyi, munka- és környezetvédelmi ismereteket.
Kiadó: Szaktudás Kiadó
Dr. Váradi László: Horgászvizek kézikönyve
A szerző irányításában tartott a ’horgászvízkezelő-tógazda’ című sikeres tanfolyamok szakmai ismeretanyagára épül a mű. Hosszú és rögös út vezet odáig, hogy halban bőséges, jól működő horgászvíz biztosítható legyen. Kevesen tudják, mennyi mindenen áll vagy bukik a siker, mennyi mindent kell figyelembe venni, például egy haltelepítés megszervezésekor és lebonyolításakor. Ezen teendők egyik mérföldkövének tekinthető a könyv, mely részletesen, igényesen, ugyanakkor mégis olvasmányosan és érthetően tálalja az ismeretanyagot minden olvasó számára, aki horgászvizet üzemeltet, vagy csak halat akar fogni.
Kiadó: Nyíl BT.
Dr. Váradi László: Kerti tavak kézikönyve
A könyvben a tótulajdonos mindent megtalálhat, ami a tó építéséhez, illetve fenntartásához szükséges, és otthon is elérhető. Nem csak a halas dísztavakhoz, hanem kerti fürdőmedencékhez, háztáji horgásztavakhoz, vízinövényes kis egységekhez is útmutatóul szolgál.
Kiadó: Nyíl BT.
Mary, Bailey - Gina, Sandford: Útmutató az akváriumi halak tartásához
A szerzők gyakorlati tanácsokat gyűjtöttek össze, mely segíti az olvasót hobbitevékenysége megvalósításában, az akvárium működtetésében. Az olvasó tapasztalata, ahogy gyarapodik, egyre inkább azt veszi észre, hogy elfoglaltsága egyre többet jelent számára, része lesz az életének. Sok színes kép illusztrálja a mondanivalót.
Kiadó: Alexandra Kiadó
Medvegyné Skorka Anna - Szitó János:Halászati és haltenyésztési szótár
A szótár több mint 19 000 szócikket és bővítményt tartalmaz. Szó- és kifejezéskészlete felöleli a halászat és haltenyésztés szerteágazó területeit: tenyésztett halfajok, halbiológia, halfiziológia, morfológia, szaporítás, nemesítés, halegészségügy, halgenetika, tartástechnológia, haltenyésztési műszaki létesítmények, halkereskedelem, halfeldolgozás, integrált haltenyésztés stb. Továbbá a határtudományoknak - általános biológia, vízgazdálkodás, vízrendezés, állategészségügy, genetika, mikrobiológia, talajtan, hidrobiológia, gépesítés, vízi ökológia, mezőgazdasági építés, műszaki felszerelés, tápgyártás, ökonómia, agrometeorológia stb. - a halászati szakterület műveléséhez elengedhetetlenül szükséges szó- és kifejezésanyagát. Emellett helyet kaptak a szótárban a halászat történetéhez és múltjához kapcsolódó szavak és kifejezések, idiomatikus kifejezések, közmondások, valamint egy-egy jellegzetes halétel neve is.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó
Hoitsy György: A pisztráng tenyésztése és horgászata
Minden, amit tudni szeretnél a pisztrángokról, de soha sem merted megkérdezni (azt a szakállas fickót a lillafüredi telepen).
Halász kollégánk, a Lillafüredi Pisztrángtelep vezetője egy gyönyörű "megjelenésű" könyvbe szedte össze gondolatait, ismereteit e hazánkban kevésbé ismert halfajról. A könyv olvasmányos stílusban ír a hal biológiájáról, tenyésztéséről, hazai lehetőségeiről és horgászatáról, de segítségével kitűnő pisztráng receptekkel is meglephetjük magunkat vagy horgász, halász barátainkat.
Kiadó: MOHOSZ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


