Oldalak

2010. július 2., péntek

Ökocimke...

Ökocímke segít a biotermékek kiválasztásában
Július elsejétől úgynevezett ökologóval kell ellátni az előre csomagolt biotermékeket. A Bizottság célkitűzése szerint az új címkézés garanciát jelent majd a fogyasztók számára arra, hogy az adott terméket teljes mértékben a szigorú uniós előírásoknak megfelelően állították elő.
Ökologó – így hívják azt a kis címkét, melyet július elsejétől minden olyan előre csomagolt bioterméken el kell helyezni, amely teljes egészében az EU ökológiai gazdálkodásról szóló rendeletének megfelelően, vagy ha importált termékekről van szó, akkor azzal egyenértékű vagy azzal megegyező, szigorú szabályok szerint állítottak elő (igaz, ez utóbbiak esetében a logó használata a dátumot követően továbbra is önkéntes lesz). Az „eurolevélnek” is nevezett ábra (zöld háttér előtt levelet formáló EU-csillagok) nagyban segíthet abban, hogy a fogyasztók könnyebben felismerjék az ökológiai úton előállított élelmiszereket és italokat.

Kistermelői értékesítés...

Tavaly több elemzésünk is megjelent a közvetlen értékesítés lehetőségeiről. Bemutattunk néhány működő hazai és külföldi kezdeményezést, valamint körképben ismertettük a várható változásokat és kilátásokat. Most újra visszatérünk a témára, hiszen 2010. május 15.-től hatályba lépett az új kistermelői rendelet.
2009 májusában 53 civil szervezet hivatalosan benyújtotta a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet módosítására vonatkozó részletes javaslatát. A civil szervezetek hangsúlyozták: a módosításra azért van szükség, mert az uniós csatlakozás és a közösségi szabályozások életbe lépése nehéz helyzetbe hozta a kistermelői gazdálkodókat, akik nem voltak felkészülve a nemzetközi gazdaságok versenyére. Szinte napra pontosan egy évvel azt követően, hogy az illetékes tárcához beadásra került a javaslat, hatályba lépett az 52/2010 (IV.30.) FVM rendelet.

Az új rendelet alapján várható, hogy a jövőben a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain. Ezentúl ugyanis a kistermelők feldolgozott termékei – mint például a sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. A kistermelői késztermékek bolti, vendéglátó-ipari és közétkeztetési értékesítése mellett nyers húst is forgalmazhatnak a gazdák. További újítás, hogy a strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. Szintén új elem, hogy egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelő, valamint enyhülnek a házhozszállításra vonatkozó szabályok is.

Az új rendelet főbb elemei:
  • Alaptermékek (pl. alma, krumpli, tej) és  feldolgozott kistermelői termékek (pl. sajt, lekvár, kolbász) is értékesíthetők a végső fogyasztónak, valamint bekerülhetnek a megyében, a szomszédos megyékben, továbbá Budapesten (azaz a régión belül) található boltokba és vendéglátó egységekbe. 
  • Alaptermék végső fogyasztónak változatlanul országosan értékesíthető. 
  • Bizonyos élelmiszerek régión belüli értékesítése a vásárló kérésére történhet házhozszállítással is.
  • Kistermelői nyers hús értékesíthető közvetlenül a gazdaságból, vagy házhozszállítással a régión belüli fogyasztónak, valamint a régión belül található kiskereskedelmi és vendéglátó egységeknek (régió = a kistermelő gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti megye, az azzal szomszédos megyék, valamint Budapest).
  • A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti (eddig mindenkinek külön kistermelői engedélyt kellett kiváltania).
  • A kistermelői előállítás és értékesítés kategóriájába a méz mellett mostantól a méhészeti termékek is beletartoznak.
  • A strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is lehetnek kistermelők.
  • Az eddigi gyártmánylap helyett egyszerűbb, kevesebb adat kitöltését igénylő adatlapot kell vezetni (a kistermelői (falusi) vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről nem kell adatlapot vezetni).

Az új rendelet hatályba lépésével módosult a „kistermelő” fogalom korábbi meghatározása is. A rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű,
a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el,
b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,
c) általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.
A kistermelő a rendelet szerint forgalomba hozni kívánt élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával (pl. hús füstöltetés, zöldség-, gyümölcs-szárítás, őrlés).
Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában (1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez)
  
A tej és tejtermékek esetében első ránézésre semmi sem változott, azonban ez nem így van. A számok valóban nem változtak, de a „vagy” szó helyett „és” értendő, így a különbség már számottevő. A kistermelő eddig napi 200 liter tejet, illetve (vagy) ebből a 200 literből készített tejterméket értékesíthetett. Mostantól kezdve napi 200 liter tej és napi 40 kg tejtermék adható el. Az állatok esetében teljesen új elem a növendék állatok kategóriái, hiszen eddig ezek levágására és húsának értékesítésére sem volt lehetőség.

A rendelet életbe lépésével új lehetőségek nyíltak a hazai kistermelők előtt. Megerősödhet a helyi értékesítés, amivel mindenki jól jár: a termelő, a boltos, a vendéglős és nem utolsó sorban a fogyasztók is. A kis mennyiségek növelése, a nyers húsok, készítmények kiskereskedelmi és vendéglátó egységekbe történő forgalmazhatósága nagyobb jövedelemhez juttathatja a kistermelőket, fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Várhatóan több különleges, minőségi magyar termék jelenik majd meg a piacon, és növekedni fog azok fogyasztása is. Mindezzel együtt fellendülhet a turisztika és a vendéglátás is, valamint komoly változások lehetnek a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben.
A civil szervezetek kezdeményezése és az elért eredmény tehát több szempontból is bizakodásra ad okot. Jó hír, hogy ezen a területen is összefogás jött létre, és ennek meg is lett az eredménye. Ha nem is minden javaslat került elfogadásra és beépítésre, a kezdet biztató.
A civil szervezetek folytatják a munkát. Szeretnék a termelői pálinka és bor forgalmazását is megkönnyíteni, ehhez azonban újabb jogszabályok módosítása szükséges.

KM - MgSzH

Kölcsönös megfeleltetés

A kölcsönös megfeleltetés (KM) rendszere egy komplex ellenőrzési rendszer. A Közvetlen kifizetések kedvezményezettjeként nyilvántartott mezőgazdasági termelőket az ellenőrzési rendszer követelményein keresztül ösztönzi arra, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Ezek a szabályok korábban alkotott, a KM-től függetlenül már létező (EU-s és nemzeti) jogszabályokban vannak lefektetve.

A kölcsönös megfeleltetés két alapvető elemből áll:
* jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK)
* helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ)

A HMKÁ előírásait már 2004 óta ismerik és alkalmazzák.

A JFGK mozaikszó jelentése: Jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmény. Azt a 19 közösségi jogszabályt nevezzük JFGK-nak, amelyeket a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt a jogalkotó.
A 19 közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezési 4 összefoglaló csoportba oszthatók úgy, mint:
* természetvédelem (madárvédelem, élőhely-védelem),
* környezetvédelem (felszín alatti vizek védelme, szennyvíziszap felhasználás szabályai, nitrátszennyezés elleni védelem),
* állatjelölés
* állategészségügy (megbetegedések bejelentése, élelmiszer- és takarmánybiztonság, állatvédelem), valamint növényegészségügy

A KM rendszerét (a JFGK-kat) a régi tagállamokban (EU-15) 2005-ben kezdték bevezetni, s a hároméves bevezetési időszak (2005-2006-2007) után 2007.ben már az összes követelményt és előírást ellenőrzik a gazdálkodóknál. A 2004-ben csatlakozott új tagállamokban (EU-10) a JFGK-k bevezetése 2009-ben kezdődött és 2013-ben válnak teljes körűvé a KM ellenőrzések:
2004-től: helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ);
2009-től: HMKÁ + JFGK 1-8;
2011-től: HMKÁ + JFGK 1-8 + újabb hét JFGK (9-15);
2013-tól: HMKÁ + JFGK 1-15 + újabb három JFGK (16-18)

Szakmai tartalom szempontjából a 2011-ben bevezetendő követelménycsomag a következőket fedi le:

* növényvédő szerek engedélyezésének, forgalomba hozatalának és használatának általános követelményei (JFGK 9);
* hormonhasználat követelményei az állattenyésztésben (JFGK 10);
* élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság követelményei (JFGK 11);
* bizonyos fertőző állatbetegségek megelőzésének és bejelentésének követelményei (JFGK 12, JFGK 13, JFGK 14, JFGK 15).

A 2012-ben bevezetendő követelménycsomagok által lefedett szakmai tartalmak:

* a hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélékre (borjakra) vonatkozó állatjóléti előírások (JFGK 16);
* állatjóléti előírások sertések védelme érdekében (JFGK 17);
* állatjóléti előírások a tenyésztés érdekében tartott állatok védelme érdekében (JFGK 18).

A KM MgSzH-ra vonatkozó ellenőrzési feladatainak határidőre történő bevezethetősége és a végrehajtás központi koordinációja érdekében az MgSzH Horizontális Fejlesztések Igazgatósága részeként létrehozták a Kölcsönös Megfeleltetés Osztályt.

A KM ellenőrzésre az MVH választja ki a gazdálkodókat. A gazdálkodási követelményrendszer betartását az MgSzH által elvégzendő ellenőrzések vonatkozásában az MgSzH megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, valamint a Földművelésügyi Igazgatóság szakemberei ellenőrzik, az eljárást pedig a megyei főigazgatóság koordinálja.

Mivel a KM helyszíni ellenőrzések nagy hangsúlyt fektetnek a gazdálkodók részére a jogszabályokban előírt dokumentációk vizsgálatára, ezért célszerű a 2009-ben megjelent „Gazdálkodói Kézikönyv” útmutatásának megfelelően a nyilvántartásaikat, és az azokhoz kapcsolódó iratokat előkészíteni.

A helyszíni ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül, amely adatlapból, és betétlapokból áll. Az adatlap a gazdálkodó adatait tartalmazza, a betétlapok pedig az egyes jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzését bizonyítják.

A szankciószámítás eredménye az, hogy 1, 3 vagy 5 %-os levonást kell alkalmazni a termelőnél. A szankciószámítást az MVH végzi. A konkrét összegről a gazdálkodó a támogatásról szóló határozatokból fog értesülni.

Statisztikai Szemle...

A Központi Statisztikai Hivatal tudományos folyóiratának archívuma

1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Sertésfajták...

Fajtaismertetés

Magyar nagyfehér sertés
Szapora, nagy növekedési erélyű, jó takarmányértékesítő, szilárd szervezetű, technológiatűrő, későn érő típusú, jó hústermelő fajta. Stressz rezisztens, húsminősége kiváló.
Hosszú törzsű, rámás, közepesen dongás mellkasú, közepes farszélességű, terjedelmes combokkal rendelkező fajta. Szilárd hát és lábszerkezet jellemzi, konstitúciója kiváló.
Hét-hét egészséges csecsbimbóval rendelkezik.
Szőrzete kesely fehér színű, fényes, finom, hosszú szálú, testhez simuló és a testfelszínt egyenletesen takarja. Bőre halvány rózsaszínű, pigmentmentes. A körmök viaszsárgák, a fej a törzzsel arányos, középhosszú, könnyű, a homlok közepesen széles, profilvonala enyhén tört, a fülek felfelé, és előre állók.
Kiváló anyai fajta. Fajtatisztán, vagy a lapály fajtával keresztezve (nagyfehér x lapály F1) alkalmazható anyaként.

Törzstenyészetek »     További képek »

Magyar lapály sertés
Szapora, kiváló felnevelési teljesítményű és vágóértékű fajta.
A típusa későn érő, későn zsírosodó, és nagy növekedési erélyű. A vágóérték növelésénél különösen fontos a vékony hátszalonna és a jó húsminőség, követelmény a stresszmentesség.
Nagy rámájú, hosszú, feszes hátú, közepesen mély mellkasú, izmolt lapockájú, telt combú, jó konstitúciójú, szilárd csontozatú fajta, könnyű végtagokkal.
Szőrzete fehér színű, finom szálú, sima lefutású, bőre halvány rózsaszín, pigmentmentes. A körmök viaszsárgák. A fej a törzzsel arányos, középhosszú, könnyű, profilvonala enyhén tört. A fülek tőben megtörtek, előrelógóak, a fejjel arányosak. Legalább 7-7 szabályos eloszlású, jól fejlett cseccsel rendelkezik.
Kiváló kombinatív fajta. Fajtatisztán, vagy nagyfehér hússertéssel keresztezve (nagyfehér x lapály F1) alkalmazható anyaként.

Törzstenyészetek »     További képek »

Duroc sertés
Nagy növekedési erélyű, rámás, tömeges hússertés. A húsformái kifejezettek, a csontozata robusztus.
Magas értékes húsrész aránnyal rendelkező, kiváló húsminőséget örökítő apai fajta.
Teste robosztus, háta feszes, a karaja terjedelmes, sonkája széles és mélyre húzódó, lapockája kifejezett, lábai erőteljesek. A nyak rövid, a mellkas hengeres. Nem kívánatosak a kisebb rámájú, könnyű lapockájú, túlzottan meredek lábállású egyedek. Bőre rózsaszín, körmei palaszürkék, túrókarimája sötétbarnától kékes színűig terjedő árnyalatú, pigmentált. Szőre sima, sűrű a sötét cseresznyepirostól a sárgás világos vörösig terjed.
Feje jellegzetesen kúpos alakú, kissé rövid, széles homlokkal, az orrhát enyhén homorú. Fülei rövidek, a haránt középvonaltól megtörtek, előre billenők.
Elvárás a mindkét oldalon legalább 6-6 jól fejlett, szabályos elosztású csecsbimbó.

Törzstenyészetek »     További képek »

Hampshire sertés
Rámás, tömeges, nagy növekedési erélyű hússertés. A csontozata rendkívül szilárd, robusztus, szalonnaköpenye vékony, karaja és combja terjedelmes. Magas vágóértékű kiváló húsminőségű apai fajta.
A háta és ágyéka középhosszú, enyhén ívelt, jól izmolt, mellkasa hengeres. A hasa feszes, lapockája és combja jól izmolt. A csontozat szilárd, robusztus, a lábvégek tiszták, kemények.
Alapszíne fekete, a maron és a lapockán lehúzódó fehér öv jellemzi. Előfordul, hogy a hátsó végtag csánk alatti része is fehér. A körmök feketék, a pigmentmentes végtagokon viaszsárgák.
Az orrhát egyenes, a fülek kicsik és fölfelé állók, a toka száraz. A nyak és a mar rövid, de jól izmolt.
Elvárás amindkét oldalon legalább 6-6 jól fejlett, szabályos elosztású csecsbimbó.

Törzstenyészetek »     További képek »

Pietrain sertés
Kiemelkedően jó vágóértékű, „szuperizmolt sertés”, keresztezésekben tipikusan apai fajta.
A fajtának kiváló vágóértéke mellett, gyenge a húsminősége. Stresszérzékeny és relatív alacsony a súlygyarapodása.
Szabálytalan tarka sertés, szürke, vagy fehér testfelületén pigmentált foltokkal. A szőr színe a fehértől a feketéig foltosan változó, finom, sima lefutású, néha nagyon finom, hiányos növésű. A fehér, halvány foltostól a sötét alapszínű, fedett állatokig minden változat előfordul.
A fej könnyű, rövid, esetleg középhosszú, a profilvonal enyhén tört, a homlok széles, a fülek rövidek, felállóak, de lehetnek előrehajlók is.
A karaj, a combok és a lapockák extrém izmoltságúak. A hát és a far „barázdált”. A csontozat finom, szilárd, a hátvonal feszesen egyenes. A bőr és a szalonnaköpeny vékony, az izmok jól látszanak a combok felületén, az erek kidudorodnak. A fajtánál elvárás a legalább 6-6-csecs.

Törzstenyészetek »     További képek »

ISV Pannonhibrid terminál kan
Az ISV-PANNONHIBRIB (duroc x pietrain és reciprok F1) kanok az árutermelő keresztezések befejező apai partnerei. A keresztezés nőivarú egyedei csak vágósertésként hasznosíthatóak.
Kiváló növekedési erélyű, hosszú, vagy közepesen hosszú törzsű, élénk vérmérsékletű, nagy életteljesítményű, szilárd csontozatú fajtakeresztezés.
Színváltozatai különbözőek. A fehér, fehér-pigmentfoltos, zsemleszínű, zsemleszínű-pigment foltos, világos vörös-pigmentfoltos, sötétvörös-pigmentfoltos egyaránt előfordul, amit a keresztezésben résztvevő Pietrain fajta színváltozata befolyásol leginkább.
Az ISV-Pannonhibrid márkázott fajtakeresztezésben a világos vörös-pigmentfoltos és sötétvörös-pigmentfoltos egyedek favorizáltak leginkább.
A test hengeres. Jó húsformák, feszes, széles izmolt hát, terjedelmes sonkák jellemzik.
Kiválóan kombinálódik az anyai fajtákkal, elsősorban a magyar nagyfehér hússertéssel, a magyar lapállyal és az ezek keresztezéséből származó F1 kocákkal.

Törzstenyészetek »     További képek »

HUNGAHIB-39 terminál kan
A Hungahib-39–es (pietrain x hampsíre és reciprok), a HUNGAHIB márkázott program hústermelésre és szervezeti szilárdságra kinemesített végtermék előállító kanja. Sikerességét a két fajta kiváló kombinálódó képességének köszönheti. A keresztezés nőivarú egyedei csak vágósertésként hasznosíthatóak.
Törzse középhosszú, nagy rámával, egyenes feszes háttal, kiválóan izmolt karajjal, combbal, és lapockával. A hasa feszes, a csontozata szilárd, robusztus a lábvégei tiszták. A fej arányos a törzzsel, a nyak és a mar jól izmolt, rövid, a toka száraz. Legalább 6-6 csecsbimbóval rendelkezik.
Szabálytalan tarka, alapszíne fekete, de a maron és a lapockán fehér öv jellemzi, amely a törzs
feléig is terjedhet. Gyakori a fehér orr rész. A körmök feketék, de a pigmentmentes végtagokon viaszsárgák.
Kiválóan kombinálódik az anyai fajtákkal, elsősorban a magyar nagyfehér hússertéssel, a magyar lapállyal és az ezek keresztezéséből származó F1 kocákkal.

Törzstenyészetek »    

HÓDHIB terminál kan
A HÓDIHYB (duroc x pietrain és reciprok F1) kanok az árutermelő keresztezések befejező apai partnerei. A keresztezés nőivarú egyedei csak vágósertésként hasznosíthatóak.
Kiváló növekedési erélyű, hosszú, vagy közepesen hosszú törzsű, élénk vérmérsékletű, nagy életteljesítményű, szilárd csontozatú fajtakeresztezés.
Színváltozatai különbözőek. A fehér, fehér-pigmentfoltos, zsemleszínű, zsemleszínű-pigment foltos, világos vörös-pigmentfoltos, sötétvörös-pigmentfoltos egyaránt előfordul, amit a keresztezésben résztvevő Pietrain fajta színváltozata befolyásol leginkább.
A HÓDIHYB márkázott fajtakeresztezésben a fehér, fehér-pigmentfoltos és zsemleszínű egyedek a gyakoribbak.
A test hengeres. Jó húsformák, feszes, széles, izmolt hát, és terjedelmes sonkák jellemzik. Nem kívánatosak a könnyű lapockájú egyedek.
Kiválóan kombinálódik az anyai fajtákkal, elsősorban a magyar nagyfehér hússertéssel, a magyar lapállyal és az ezek keresztezéséből származó F1 kocákkal.

Törzstenyészetek »     

Halászati szakkönyvek...

Gyulai Ferenc - Zákonyi Botond: Horgász zsebkönyv
A szerkesztői lelemény eredményeképpen alkalmas rá ez a zsebkönyv, hogy a tartalomjegyzék és a mellékletek alapján a legjelentősebb magyarországi halakkal kapcsolatos tudnivalókról útbaigazítson. Az irodalomjegyzéke segítségével a halfogás tudományos alapjait és hagyományait veheti számba a témában búvárkodni szándékozó. Kiadó: Szalay Könyvkiadó

Harka Ákos – Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája
A szerzők Képes határozó és elterjedési tájékoztató alcímet adtak a műnek. A könyv 90 halfajt mutat be, miáltal Magyarország halfaunájának legteljesebb képét adja. A könyvet a horgászok forgathatják nagy haszonnal, de mindenkinek ajánlható, aki érdeklődést tanúsít a vízi élőhely iránt. Különösen alkalmas a könyv a halfaj meghatározására. Szép kivitelű, igényes munka.
Kiadó: Agroinform Kiadó

Woynarovich Elek: Vizeinkről mindenkinek
Hazánkban is sokan kutatják a felszíni vizeink rendbetételének, megtisztításának módját. Sokan vallják magukat a környezetvédelem élharcosának, de ezek közül kevesen és felületesen ismerik a vizekben lezajló biológiai folyamatokat. Pedig ezek vizeink minőségi javulásának meghatározói, és az élővilág ennek a folyamatnak a végrehajtója. Mindenkihez akar szólni ez a könyv aki szereti az élővizeket és aggódik folyóinkért, tavainkért.
Kiadó: Agroinform Kiadó

Papp Károlyné dr. – Fűrész György: Vízminőség, vízvizsgálatok
A kiadvány a vízzel, mint életfontosságú közeggel foglalkozik. Rendszerezi azokat a vízzel kapcsolatos ismereteket, amit a horgász-szervezetek és egyesületek vezetői, a tógazdák, átlag-horgászok, halgazdák számára fontosak és munkájuk során fel tudják használni.
Kiadó: MOHOSZ

Pintér Károly, Pócsi László: Hal (fajtatan)
A gazdasági állatok fajtáit bemutató, a Mezőgazda Kiadó által megjelentetett sorozat újabb kötete. A szerzők sorra veszik a táplálkozási céllal és horgászati céllal tenyésztett halfajokat és azokat egységes ismérvek alapján mutatják be.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó

Szűcs István: A halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései
A szerzők a könyvet elsősorban a halászati ágazatban dolgozó szakembereknek ajánlják, legyenek azok a termelés közvetlen, vagy közvetett irányítói. Ugyanakkor a termékpálya más szereplői is profitálhatnak a közölt információkból. Az ágazati ökonómiai módszertan elvének következetes alkalmazásával dolgozták fel a hazai halászati ágazat ökonómiai és környezetgazdaságtani kérdéseit.
Kiadó: Szaktudás Kiadó

Lajkó István – Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés
A szerzők a tógazdaság mindennapjait vetették papírra. A szakismereteket úgy foglalták rendszerbe, hogy a kezdő, vagy kevésbé jártas halgazda is eligazodhat a tógazdasági haltenyésztés ágas-bogas szakmai szövevényei között. A könyv tartalma és terjedelme alapján elsősorban a kisebb magángazdaságok művelőinek szól. Tartalmazza a halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat.
Kiadó: Agroinform Kiadó

Lajkó István: Halászati alapismeretek
A könyv átfogó ismereteket ad a halászatról, bemutatva a jogi szabályozást, ismerteti a hazai vizek halfaunáját. Külön fejezet foglalkozik a halászat eszközeivel és módszereivel, továbbá a halászat egyéb technológiai vonatkozásaival.
Kiadó: Agroinform Kiadó

Tölg István – Tasnádi Róbert: Halgazdálkodás I–II.
Nagy terjedelmű könyv első kötete hat fejezetben tárgyalja az alábbi fejezetcímeket: halgazdasági vízrajz, a víz mint környezet, a vizek élővilága, a víz elemei, halaink anatómiája és élettana, vizeink halai. A második kötet hat részben tárgyalja a következő címeket: elméleti kérdések, a halgazdálkodásról általában, tenyészanyagtermelés a halgazdaságban, halgazdálkodás a természetes vizeken, tógazdaság, a halgazdálkodás más témakörei.
Kiadó: MOHOSZ

Horváth László: Halbiológia és haltenyésztés
A mű két fő részből áll. Az első a halbiológia témakörében foglalkozik a halélettan, a halgenetika, a molekuláris biológia módszereinek alkalmazása és a halak szaporodása kérdésekkel. A második rész a tógazdasági haltenyésztés feltételeit, legújabb elveit és gyakorlati megvalósítását ismerteti az ivadékneveléstől a lehalászásig.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó

Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
A könyvben a halak betegségeiről az átlag-horgász számára szükségesnél bővebb információ található. Ezért a könyv alapján a haltenyésztőknek is alkalmuk nyílik a halak egészségi állapotát meghatározni, valamint a halak egészségét megőrizni, betegségeiket megelőzni.
Kiadó: MOHOSZ

Kiss Sándor: Hagyományos halászati eszközök
A könyv újszerű, hiánypótló munka. Stílusa egyszerű, közérthető, melyet sok ábra tesz élvezetessé és még érthetőbbé. A szerszámok használatán kívül azok elkészítése is szinte receptszerűen leírásra kerül, mely alapján más vidékek halászai is el tudják készíteni ezeket a szerszámokat és az utókor számára megőrizni egy ősrégi szakma emlékeit.
Kiadó: Agroinform Kiadó

Pénzes Bethlen: Halaink
Alcíme: Kézikönyv horgászoknak és természetjáróknak. Inkább zsebkönyv méretű a mű, mely vázlatosan és lényegre törően ismerteti a hazai vizek főszereplőit és életüket. A vízpartján járó kirándulók, a halak iránt érdeklődők a helyszínen könnyen megérthető útbaigazítást és magyarázatot kaphatnak a zsebkönyvből. Az ismeretanyag szakmai megfelelőségért a szerző neve a garancia.
Kiadó: Osiris Kiadó

Bastian: A kerti tó
A könyv a népszerű „Csináld magad” sorozat része. Alkalmas arra, hogy az ügyes kezű kerttulajdonos megépítse segítségével a kertje díszét, a kerti vizes felületet. A közérthető magyarázó szöveget szemléletes ábrák egészítik ki
Kiadó: Cser Kiadó és Ker. Kft.

Horn Péter - Zsilinszky Sándor: Akvarisztika
A sok szép képpel (néhány közülük színes) illusztrált mű a díszhalak kedvelőinek okoz örömet. Megismertet a díszhal élőhely igényével, a tartására alkalmas akvárium méretezése, berendezése, ápolása, kezelése mind szerepel a könyvben. Az üvegfal mögött úszkáló színes csodák szerelmesei számára nélkülözhetetlen kézikönyv.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó

Lajkó István: A halászmester könyve
A Szaktudás Kiadó által gondozott „Mestergazda Könyvek” című sorozat újabb tagja a mű, mely átfogja a halászat teljes témakörét, ismerteti a hazai halászati módszereket, tartalmazza a halbiológiai, tógazdasági, természetes vízi, halegészségügyi, munka- és környezetvédelmi ismereteket.
Kiadó: Szaktudás Kiadó

Dr. Váradi László: Horgászvizek kézikönyve
A szerző irányításában tartott a ’horgászvízkezelő-tógazda’ című sikeres tanfolyamok szakmai ismeretanyagára épül a mű. Hosszú és rögös út vezet odáig, hogy halban bőséges, jól működő horgászvíz biztosítható legyen. Kevesen tudják, mennyi mindenen áll vagy bukik a siker, mennyi mindent kell figyelembe venni, például egy haltelepítés megszervezésekor és lebonyolításakor. Ezen teendők egyik mérföldkövének tekinthető a könyv, mely részletesen, igényesen, ugyanakkor mégis olvasmányosan és érthetően tálalja az ismeretanyagot minden olvasó számára, aki horgászvizet üzemeltet, vagy csak halat akar fogni.
Kiadó: Nyíl BT.

Dr. Váradi László: Kerti tavak kézikönyve
A könyvben a tótulajdonos mindent megtalálhat, ami a tó építéséhez, illetve fenntartásához szükséges, és otthon is elérhető. Nem csak a halas dísztavakhoz, hanem kerti fürdőmedencékhez, háztáji horgásztavakhoz, vízinövényes kis egységekhez is útmutatóul szolgál.
Kiadó: Nyíl BT.

Mary, Bailey - Gina, Sandford: Útmutató az akváriumi halak tartásához
A szerzők gyakorlati tanácsokat gyűjtöttek össze, mely segíti az olvasót hobbitevékenysége megvalósításában, az akvárium működtetésében. Az olvasó tapasztalata, ahogy gyarapodik, egyre inkább azt veszi észre, hogy elfoglaltsága egyre többet jelent számára, része lesz az életének. Sok színes kép illusztrálja a mondanivalót.
Kiadó: Alexandra Kiadó

Medvegyné Skorka Anna - Szitó János:Halászati és haltenyésztési szótár
A szótár több mint 19 000 szócikket és bővítményt tartalmaz. Szó- és kifejezéskészlete felöleli a halászat és haltenyésztés szerteágazó területeit: tenyésztett halfajok, halbiológia, halfiziológia, morfológia, szaporítás, nemesítés, halegészségügy, halgenetika, tartástechnológia, haltenyésztési műszaki létesítmények, halkereskedelem, halfeldolgozás, integrált haltenyésztés stb. Továbbá a határtudományoknak - általános biológia, vízgazdálkodás, vízrendezés, állategészségügy, genetika, mikrobiológia, talajtan, hidrobiológia, gépesítés, vízi ökológia, mezőgazdasági építés, műszaki felszerelés, tápgyártás, ökonómia, agrometeorológia stb. - a halászati szakterület műveléséhez elengedhetetlenül szükséges szó- és kifejezésanyagát. Emellett helyet kaptak a szótárban a halászat történetéhez és múltjához kapcsolódó szavak és kifejezések, idiomatikus kifejezések, közmondások, valamint egy-egy jellegzetes halétel neve is.
Kiadó: Mezőgazda Kiadó

Hoitsy György: A pisztráng tenyésztése és horgászata
Minden, amit tudni szeretnél a pisztrángokról, de soha sem merted megkérdezni (azt a szakállas fickót a lillafüredi telepen).

Halász kollégánk, a Lillafüredi Pisztrángtelep vezetője egy gyönyörű "megjelenésű" könyvbe szedte össze gondolatait, ismereteit e hazánkban kevésbé ismert halfajról. A könyv olvasmányos stílusban ír a hal biológiájáról, tenyésztéséről, hazai lehetőségeiről és horgászatáról, de segítségével kitűnő pisztráng receptekkel is meglephetjük magunkat vagy horgász, halász barátainkat.
Kiadó: MOHOSZ

Állattenyésztési linkek...


 
Hazai szakmai linkek
 

Nemzetközi szakmai linkek