KM - MgSzH

Kölcsönös megfeleltetés

A kölcsönös megfeleltetés (KM) rendszere egy komplex ellenőrzési rendszer. A Közvetlen kifizetések kedvezményezettjeként nyilvántartott mezőgazdasági termelőket az ellenőrzési rendszer követelményein keresztül ösztönzi arra, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Ezek a szabályok korábban alkotott, a KM-től függetlenül már létező (EU-s és nemzeti) jogszabályokban vannak lefektetve.

A kölcsönös megfeleltetés két alapvető elemből áll:
* jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK)
* helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ)

A HMKÁ előírásait már 2004 óta ismerik és alkalmazzák.

A JFGK mozaikszó jelentése: Jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmény. Azt a 19 közösségi jogszabályt nevezzük JFGK-nak, amelyeket a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt a jogalkotó.
A 19 közösségi rendelet és irányelv egyes rendelkezési 4 összefoglaló csoportba oszthatók úgy, mint:
* természetvédelem (madárvédelem, élőhely-védelem),
* környezetvédelem (felszín alatti vizek védelme, szennyvíziszap felhasználás szabályai, nitrátszennyezés elleni védelem),
* állatjelölés
* állategészségügy (megbetegedések bejelentése, élelmiszer- és takarmánybiztonság, állatvédelem), valamint növényegészségügy

A KM rendszerét (a JFGK-kat) a régi tagállamokban (EU-15) 2005-ben kezdték bevezetni, s a hároméves bevezetési időszak (2005-2006-2007) után 2007.ben már az összes követelményt és előírást ellenőrzik a gazdálkodóknál. A 2004-ben csatlakozott új tagállamokban (EU-10) a JFGK-k bevezetése 2009-ben kezdődött és 2013-ben válnak teljes körűvé a KM ellenőrzések:
2004-től: helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai (HMKÁ);
2009-től: HMKÁ + JFGK 1-8;
2011-től: HMKÁ + JFGK 1-8 + újabb hét JFGK (9-15);
2013-tól: HMKÁ + JFGK 1-15 + újabb három JFGK (16-18)

Szakmai tartalom szempontjából a 2011-ben bevezetendő követelménycsomag a következőket fedi le:

* növényvédő szerek engedélyezésének, forgalomba hozatalának és használatának általános követelményei (JFGK 9);
* hormonhasználat követelményei az állattenyésztésben (JFGK 10);
* élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság követelményei (JFGK 11);
* bizonyos fertőző állatbetegségek megelőzésének és bejelentésének követelményei (JFGK 12, JFGK 13, JFGK 14, JFGK 15).

A 2012-ben bevezetendő követelménycsomagok által lefedett szakmai tartalmak:

* a hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélékre (borjakra) vonatkozó állatjóléti előírások (JFGK 16);
* állatjóléti előírások sertések védelme érdekében (JFGK 17);
* állatjóléti előírások a tenyésztés érdekében tartott állatok védelme érdekében (JFGK 18).

A KM MgSzH-ra vonatkozó ellenőrzési feladatainak határidőre történő bevezethetősége és a végrehajtás központi koordinációja érdekében az MgSzH Horizontális Fejlesztések Igazgatósága részeként létrehozták a Kölcsönös Megfeleltetés Osztályt.

A KM ellenőrzésre az MVH választja ki a gazdálkodókat. A gazdálkodási követelményrendszer betartását az MgSzH által elvégzendő ellenőrzések vonatkozásában az MgSzH megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, valamint a Földművelésügyi Igazgatóság szakemberei ellenőrzik, az eljárást pedig a megyei főigazgatóság koordinálja.

Mivel a KM helyszíni ellenőrzések nagy hangsúlyt fektetnek a gazdálkodók részére a jogszabályokban előírt dokumentációk vizsgálatára, ezért célszerű a 2009-ben megjelent „Gazdálkodói Kézikönyv” útmutatásának megfelelően a nyilvántartásaikat, és az azokhoz kapcsolódó iratokat előkészíteni.

A helyszíni ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül, amely adatlapból, és betétlapokból áll. Az adatlap a gazdálkodó adatait tartalmazza, a betétlapok pedig az egyes jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzését bizonyítják.

A szankciószámítás eredménye az, hogy 1, 3 vagy 5 %-os levonást kell alkalmazni a termelőnél. A szankciószámítást az MVH végzi. A konkrét összegről a gazdálkodó a támogatásról szóló határozatokból fog értesülni.