Boldogságtérkép...

Természetvédelem

Széleskörű összefogással és ágazatokon átívelő közös munkával lehet sikeresen megállítani az élővilág sokszínűségének csökkenését, ebbe a folyamatba illeszkedik az áramszolgáltatókkal évek óta folytatott együttműködés is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 12. MAVIR madárvédelmi online konferencián a szaktárca csütörtöki tájékoztatása szerint.

    Balczó Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések születhessenek.
    A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.
    A tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található hazánkban.
    Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát - tájékoztatott az Agrárminisztérium. (F:mti)

Ökoturisztikai beruházások

A kormány 2010 óta 27 milliárd forintot fordított az állami erdőgazdaságokon keresztül ökoturisztikai beruházások megvalósítására - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén.

    Zambó Péter a Bölcső-hegyi kilátó ünnepélyes átadásán elmondta, hogy az elmúlt tíz év ökoturisztikai fejlesztéseinek keretében 52 kilátó, 150 egyéb létesítmény, 40 erdei szálláshely, 17 látogatóközpont és 11 erdei iskola létesült. Hozzátette, hogy emellett 11 500 kilométer jelzett erdei turistautat, 1600 kilométer kerékpározásra kijelölt utat és 400 kilométernyi lovaglóutat kezelnek az erdőgazdaságok.
    Csak a Pilisi Parkerdő területén 35 nagyobb ökoturisztikai fejlesztés valósult meg, közöttük olyanok, mint a Naplás-tavi kilátó, a Hármashatárhegyi kilátó, a Rotter Lajos turistaház vagy a most átadott Bölcső-hegyi kilátó - fűzte hozzá az államtitkár.
    Zambó Péter kitért arra is, hogy az erdőgazdaságok a hozzájuk tartózó erdei ökoturisztikai objektumok fenntartására évente 4 milliárd forintot fordítanak.
    Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyarországi parkerdőkben évente 30 millió látogatási alkalmat regisztrálnak, ezért is jelentősek a hasonló beruházások. Hozzátette, hogy ez a beruházás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program finanszírozásával (VEKOP) valósult meg, egy nagy összegű pályázat egyik elemeként.
    Az átadó ünnepségen jelen volt Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója és Tassy Márk a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója is. (F:mti)

E-ügyintézés...

A Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) összhangban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénnyel elektronikus ügyintézési felületet biztosít ügyfelei részére: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/e-ugyintezes.

Állati termékek ára

Nagyításhoz kattintson a képre

Digitális felkészültség...

A magyar agrárium csak abban az esetben tud nemzetközi viszonylatban is versenyképes maradni, ha az innovatív technológiákat mielőbb átveszi, és azokat a hazai gazdák is elkezdik széles körben alkalmazni - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az NAK TechLab Demo Day konferencián szerdán Budapesten.

    A minisztérium csütörtöki közleménye szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság digitalizációja nem csupán kényelmi vagy hatékonyabb munkaszervezési célokat szolgál, hanem globális szinten egy új versenyhelyzetet is teremt.
    Nagy István kijelentette: "céljaink eléréséhez azonban nem elegendő a jelenleg működő digitális vívmányok átvétele. Szükséges az is, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő technológiai eszközök és a használatukhoz elengedhetetlen kompetenciák".
     Ezért fontos és előremutató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara TechLab programja, amely 2019-es alapítása óta több mint 50 agrártechnológiai startup fejlesztésében segédkezett, melyekből számos kézzelfogható, a szektor számára új szolgáltatás, megoldás jött létre - tette hozzá a tárcavezető a közlemény szerint.
    A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány jelentős forrásokkal támogatja a mezőgazdaság modernizációját. Emellett 2019 augusztusában fogadták el Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, amely az ágazat felkészítésének első mérföldkövének tekinthető. Jelenleg az élelmiszeriparra vonatkozó hasonló célú stratégia készül.
    Kifejtette: az idén július 26-tól lehetett benyújtani a támogatási kérelmeket a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatására. A kormány által több mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően 100 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésre.
    A kiírás hatalmas érdeklődés mellett zárult november 19-én, több mint 2900 pályázat érkezett be, 212 milliárd forint értékben. Nagy István kitért arra is, hogy a precíziós eszközök, a drónok, a szenzorok és felhő szolgáltatások is csak akkor fognak jól működni, ha a mögöttük lévő gazdák értik a használatukat, és az eszközök így segítik a döntések meghozatalát, végrehajtását. Ezért minden olyan kezdeményezés, amely a legújabb technológiáknak a termelésbe való átültetését, a felhasználói oldal számára emészthetőbb, könnyebben integrálhatóbb megoldások kifejlesztését célozza, kiemelt jelentőséggel rendelkezik - hangsúlyozta a tárcavezető. (F:mti)

Állattenyésztés - grafika3