BorTÚRA...

A BorÉrt Egyesület hatodik alkalommal szervezi borturisztikai rendezvényét, a BorÉRT Borturisztikai Konferenciát és BorTÚRÁT a Mezőgazdasági Múzeumban. Az új esztendőt nyitó, január 25-i rendezvényen a borágazat, a turizmus szakembereinek számos témában lesz alkalmuk tanácskozni. A 2024. január 25-én délután megrendezésre kerülő esemény az elmúlt években a borturizmusban érdekelt szakemberek meghatározó eseményévé nőtte ki magát.

Magyar Falu Program

Idén is folytatódik a Magyar Falu Program, mert a nemzeti kormány számára a vidék érték, a vidéki emberek pedig partnerek - mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

    Gyopáros Alpár közölte, hogy a programmal évek óta célzottan segítik a kistelepülésen élők mindennapjait, közlekedését és a helyi szolgáltatásokat, utakat, orvosi rendelőket, játszótereket építenek, támogatják a kisboltokat és a falusi közösségi eseményeket.
    A programnak köszönhetően növekszik a magyar falvak népessége, minden ötezer fő alatti település előbbre tudott lépni a program révén, a kistelepülésekre juttatott kormányzati támogatás mértéke pedig meghaladta az ezermilliárd forintot - ismertette a kormánybiztos.
    Gyopáros Alpár elmondta, hogy a program indulása óta megújult ezer kistelepülési óvoda és iskola, épült kétezer óvodai játszóudvar és közterületi játszótér, valamint új bölcsődéket is létrehoztak, mivel sok gyerek születik.
    Továbbá majdnem kétezer faluban támogatták orvosi és védőnői eszközök beszerzését, hatszáznál több orvosi rendelőt fejlesztettek, mintegy négyezer kilométer alsóbbrendű állami utat újítottak fel országszerte, valamint több ezer kilométer falvakon belül található út, járda és híd is megújult - tette hozzá.
    Közölte azt is, hogy 1200 falu és tanyagondnoki busz beszerzését támogatták, a falusi civil szervezetek pedig 23 milliárd forinton osztozhattak eddig.
    Gyopáros Alpár szólt arról is, hogy a falusi csok-nak köszönhetően eddig majdnem 230 milliárd forint támogatásban részesült 42 ezer család, januártól pedig bővült a falusi csok, valamint a csok plusz is igényelhető a kistelepüléseken, emellett megmarad az áfatámogatás, és lesznek új pályázatok is.(F:MTI)

Magyar Madártani Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált - közölte az MME szombaton az MTI-vel.

    Mint írták, az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója nyitotta meg, Martin Harper hangsúlyozta az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben.
    A közlemény felidézte, hogy 1974 januárjában az alapító kétszáz lelkes madárvédő a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában hozta létre a Magyar Madártani Egyesületet.
    "A vezetők nemzetközi mintára széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre" - áll a kommünikében.
    Az MME 1993-ban alapítóként vett részt a BirdLife International létrehozásában, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja. A tagok harminc területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre, és az MME ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
    Az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósítottak meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett az interneten is elérhetőek mindenki számára.
    "Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel" - szerepel a közleményben.
    A kerecsensólyom, amelyet a jubileumi év madarává választották, jól szemlélteti az egyesület történetét. A hetvenes évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A kommüniké a ragadozókon kívül kiemelte továbbá a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi programokat.
    Az MME tevékenységi köre idővel a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők bevonásával bővült; a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységet indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. A rákosi vipera megmentésére indított program részeként létrehozták a rákosivipera-védelmi központot, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.
    Mint írták, az MME-nek a táborok, környezeti nevelési, madarász suli és ovi, madárbarát kert programok segítségével évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékekkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.(F:MTI)

eGN...

Egyre közelebb a gazdálkodási napló és a permetezési napló benyújtásának határideje: az érintetteknek 2024. január 31-ig kell feltölteniük évközi adataikat az eGN rendszerébe. A Nébih összesen mintegy 140 000 napló beérkezését várja. A kapkodás és rendszer túlterhelésének elkerülése érdekében a hivatal javasolja, hogy mielőbb kezdjék meg az adatbetöltéseket. A eGN-nel kapcsolatos kérdéseket továbbra is az egn@nebih.gov.hu címre küldhetik a gazdálkodók.

Kapcsolódó anyagok:
„eGN – évek közötti másolás funkció” útmutató (pdf)

Szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatása

Hatályba lépett a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet, így ismét lehetősége nyílik a szőlősgazdáknak szőlő szerkezetátalakítási támogatás igénylésére. A támogatási kérelmeket 2024-ben először január 4. és 22. között lehet beadni a Kincstár honlapján. Ezt követően minden évben – 2024. naptári évben ismételten is – november 2. és 30. között lehet majd beadni a támogatási kérelmeket a Kincstár honlapján.

A Kincstár a január 22-ig benyújtott támogatási kérelmeket 2024-ben április 15-ig bírálja el. A támogatási kérelem megvalósított részei után minden évben április 1. és június 1. között lehet benyújtani a kifizetési kérelmet.

(Forrás: Agrárminisztérium)

Magyar Bor Nagydíj

 Fehérbor kategóriában a balatonfüredi Figula Pincészet 2022-es Sóskút Olaszrizlingje, a vörösborok mezőnyében pedig a badacsonyi 2HA Szőlőbirtok és Pincészet 2019-es Syrah-ja nyerte el a Magyar Borszakírók Köre (MBK) által odaítélt, 2023-as Magyar Bor Nagydíjat. A Dr. Kosárka József Emlékdíj nyertese az egri St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet.

A Magyar Borszakírók Köre 2023-ban nyolcadik alkalommal értékelte a magyar termelők által az elmúlt öt évjáratban készített száraz és félszáraz borokat, és alkotta meg a legjobbnak ítélt fehér- és vörösborok Super 12 listáját. A merítésben a tagok által 2023-ban kóstolt és magas minőségűnek tartott borok szerepeltek - tájékoztatta a szakmai szervezet csütörtökön az MTI-t.
    Közleményük szerint a beszavazott borok listája több fordulón keresztül folyamatosan szűkült, míg végül kialakult a tizenkét fehérbor és tizenkét vörösbor mezőnye. Ezek közül december végén, Budapesten rendezett vakkóstolón választotta ki a tagság a Magyar Bor Nagydíj 2023 nyerteseit.
    A díj történetében először adott nagydíjas bort a Balatonfüred-Csopaki borvidék. A Badacsonyi borvidék már többször is szerepelt a legjobbak között, de most először történt, hogy nem fehér-, hanem vörösborral vitte el a nagydíjat, és az is először fordul elő, hogy mindkét díjazott borászat a Balaton borrégióban működik.
    A 2023-as Super 12 listákon ezúttal 13 magyar borvidék képviselteti magát: a legtöbb borral Eger és Szekszárd (4-4), valamint Villány és Balatonfüred-Csopak (3-3).
    A régiókat tekintve a balatoni borok 7 helyet hoztak el a 24-ből, és a Pannon borrégió is ugyanennyi helyet érdemelt ki. A borok között 17 a fajtabor és 7 a házasítás. A közlemény érdekességként említi, hogy az olaszrizling egyre nagyobb helyet kap a fogyasztók és a szakma kosarában is, hiszen idén 5 olaszrizling került be a tizenkét legjobb fehér közé.
    A Magyar Borszakírók Köre tavaly alapított különdíjat akkor elhunyt alapító ügyvivő elnöke, Kosárka József tiszteletére. Az elismerést minden évben az a pincészet nyerheti el, amelynek legtöbb különböző borát jelölik a tagok a Super 12 választáson, azaz a legszélesebb borválasztékot képviseli a kiemelkedő magyar borok versenyében.
    A díj 2023-as nyertese, az egri St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet az elmúlt nyolc évben 6 fehérborral és 8 vörösborral került fel a legjobbak Super 12-es listájára, és a 2023-as megmérettetésen 5 különböző borát is jelölték a tagok.
    A díjakat 2024 első negyedévében adják át Budapesten.
    A Super 12-es listák a https://magyarborszakirokkore.hu honlapon olvashatók csütörtöktől.(F:MTI)

Hírbörze...

Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne. A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége – írja a BBC. A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is.

A Fortissima Fungus gombaismereti platform segít a gombászoknak a legközelebbi szakellenőr megtalálásában. A cél az, hogy ne kerüljön mérgező, vagy fogyasztásra alkalmatlan gomba a tányérba. A közlemény ismerteti: segítségükkel interaktív és felhasználóbarát módon juthat az ellenőrök elérhetőségéhez a gombász közösség. A szakportál a Pest megyei Kormányhivatal adatbázisát frissítve naprakész eszközt nyújt az erdőjárók kezébe.
A szakellenőrök listája a https://fortissimafungus.com/szakellenorok/ linken érhető el.

Jubilál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta termékteszt programja, a szakemberek 100 termékkör mintegy 2180 termékén több mint 215 ezer laboratóriumi paraméter vizsgálatát végezték el - közölte a hatóság kedden az MTI-vel.
A www.szupermenta.hu látogatottsága 2014 óta meghaladta a 4,1 milliót. A közösségi médiában csaknem 27 ezer követővel rendelkezik a program, és a Szupermenta hírlevelének, a Mentalevélnek is már több mint 1000 feliratkozója van. Idén nyáron pedig új felületen is megjelent a Szupermenta csapata, elindult a tesztprogram TikTok-csatornája.
Az elmúlt évek tesztjeiről további információk és érdekességek elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/jon-a-100-teszt/ - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.