Haltermelés

 

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló minőségű, magyar halakkal készülnek a karácsonyi szezonra a hazai haltermelők. Az ünnepi kínálat sztárja ebben az évben is a ponty lesz.

Hírbörze...

„A világ fáinak állapota” című globális felmérés szerint az összes fafaj  egyharmada jelenleg a létezés határait súrolja. Ez mintegy 17 500 egyedi, veszélyeztetett fafajt jelent. Ez több, mint kétszerese a veszélyeztetett tetrapodák (emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők) számának. Egyes fafajok előfordulása már olyan ritka, hogy némelyikből csak egyetlen ismert egyed maradt meg. Ilyen  például a mauritiusi magányos pálma, a Hyophorbe amaricaulis.

A madárinfluenza egy állatbetegség, amely két jellemző formában fordul elő.Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún. erős kórokozó képességű változattá.

Az erős kórokozó képességű influenzavírus csaknem minden baromfifajra veszélyes és nagy kiterjedésű járványokat okozhat, melyek megfékezése csak igen szigorú állategészségügyi intézkedésekkel valósítható meg.

Reformkonyha, bioélelmiszerek, egészséges táplálkozás, reformtermékek, reformnasik, vegetáriánus ételek, éttermek, egészséges ebéd házhozszállítás, boltok, kalkulátorok, házipatikaTippek, receptek, éttermek, diéták és egyéb reformtermékek. https://reformkonyha.lap.hu/

A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

Vetőmag-termelés

Magyarország a régióban fontos vetőmag-termelési és -kereskedelmi központ. A világ élvonalába tartozunk, ott vagyunk a legnagyobb vetőmag-előállító országok előkelő tízes rangsorában. Az elmúlt években a hazai szántóterület 3-4 százalékán, mintegy 100-120 ezer hektáron 100 növényfaj több mint 1600 fajtájának vetőmagját állította elő a szektor. Az ágazat exportorientált: búza vetőmagot főként Olaszországba, Ausztriába, Romániába, Lengyelországba és Szlovéniába, napraforgó vetőmagot pedig elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba exportálunk. A kukorica vetőmagot legnagyobb mennyiségben eddig Oroszországba, Romániába, Ukrajnába, Lengyelországba és Franciaországba szállítottunk.

Élelmiszerfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Nobel-békedíj

Nagyításhoz kattintson a képre

• A Svéd Nobel Bizottság tagjai konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak
• A jelölt csak életében kaphatja meg az elismerést
• A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek
• A békedíjat szervezetek is megkaphatják.

Erdővédelem...

Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel - írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.

    A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb "szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális.
    Az elemzés szerint a Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között.
    Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött.
    2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna  szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
    Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
    A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára, 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon - Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
    Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő:  az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
    A tüzek és aszályok ellenére egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
    A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig - jegyzik meg az elemzésben.
    Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség - írták.
    Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul - figyelmeztettek.(F:MTI)

Zöld Könyvtár

Tisztelettel meghívjuk Zöld Könyvtár sorozatunk következő alkalmára,

2023. november 28-án, kedden 17.00 órára:
Az öröklét virága - a krizantém
Az előadást Gódorné Hasenauer Zita japánkert kutató tartja.

Kultúrtörténeti séta a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum krizantémos műtárgyaival és krizantém tea kóstolóval.

Zöld könyvtár sorozatunk novemberi alkalmán bepillantást nyerünk a krizantém 300 éves európai kertészeti hagyományán túlra. Megismerkedhetünk Kelet-Ázsia krizantém költészetével, krizantém ornamentikájával, krizantém meséivel és mondáival, valamint krizantém gasztronómiájával. Továbbá krizantém ikebana, krizantém bonsai, végül pedig egy pekingi krizantém tea és azon keresztül a krizantém medicina kerül bemutatásra.
A Japánt, Kínát és Koreát érintő kultúr- és botanika-történeti utazásunkban társkalauzaink a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum krizantémos műtárgyai lesznek.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest, Attila út 93.) olvasóterme

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

www.mezogazdasagikonyvtar.hu/

www.facebook.com/mezogazdasagikonyvtar/