Új szabályozás vonatkozik 2011-től egyes – jellemzően nem pénzbeli – juttatásokra. Ezzel egyidejűleg megszűnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása.
Ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztetünk meg:
béren kívüli juttatásokat,
béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. E juttatásokkal összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Az e körbe tartozó juttatások a következők:
üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig,
az étkeztetés jegy havonta 18 ezer forintig
a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 300 ezer forintig,
az Internet-használat biztosítása vagy az Internet-számla megtérítése havi 5000 Ft értékhatárig,
az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig,
a helyi utazási bérlet juttatása,
az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig,
a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig,
a munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig,
a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztára/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig,
a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.
A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik.
E juttatások az alábbiak:
a kifizető hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel,
a cégtelefon használata,
a csoportos életbiztosítás,
a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része,
reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállási költsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel,
a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól függetlenül ingyenesen adott utazási bérlet),
a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék),
a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.
A korábban természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások tartoznak. Ezek az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg.
Ilyen juttatások például:
munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, kulturális célú utalvány),
a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,
a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.
A kifizető fizeti meg az adót a nyeremény, a vetélkedő díja, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Az egységes 16 százalékos adót ezekben az esetekben is az adóalap 1,19-szorosa után kell megfizetni.
Forrás: www.apeh.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése