3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-763-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél
2011-03-01
Tartalom
Még lehet nyilatkozni a nyugdíjpénztári hozamról
Kockázatos ügyletek a cégben
Ombudsmani intő az adóhatóságnak
Mit mutat az adószám áfa kódja?
Egyéni vállakozás alapítása
Még lehet nyilatkozni a nyugdíjpénztári hozamról
A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti.
Azon pénztártagok, akik önkéntesen vagy a pénztár felszólítására nem rendelkeztek a reálhozamról, ezt megtehetik a 2011. március 1. és 31. között hozzájuk érkező pénztári értesítés alapján. A TB-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó kormányrendelet előírása szerint ugyanis a pénztáraknak a fenti időpontban fel kell kérni tagjaikat a reálhozamról rendelkező nyilatkozat megtételére. A tagok a felszólítás kézhez vétele után rendelkezhetnek majd erről. Aki ezt valamilyen oknál fogva mégsem teszi meg, annak a pénztára ezt követően a kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az esetleg ily módon sem átvett (s a pénztárhoz visszaérkező) kifizetéseket pedig a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át azért, hogy jóváírják a volt pénztártag állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számláján.
Mint ismert, a tagok háromféle módon rendelkezhetnek a reálhozamukról. Egyrészt adómentesen egy összegben felvehetik (lakcímükre kérve vagy bankszámlájukra utaltatva); másrészt meglévő önkéntes nyugdíjpénztárukba utaltathatják át (ekkor az átutalt összeg 20 százalékát, de maximum 300 ezer forintot visszaigényelhetik személyi jövedelemadójukból, a 2011. évről adott bevallásukban, azaz 2012-ben); harmadik választási lehetőségként a Nyugdíjbiztosítási Alapba való átutalását kérhetik, annak érdekében, hogy jóváírják az állami TB-rendszerben létrejövő egyéni számlájukon. A magánnyugdíjpénztárak eltérő befektetési teljesítménye miatt nem minden pénztártag számíthat reálhozamra.
/Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete/
Kockázatos ügyletek a cégben
Az adóhatóság idén is közzétette ellenőrzési irányelveit, amelyet ismertettünk is. Most adózói szemmel nézzük meg ezt a kérdéskört, hiszen ez nem csak az adóhatóságnak, de az adózók, a vállalkozások számára is kijelöli a kritikus gazdasági ügyleteket, és magatartásokat. Kockázat alatt azt értjük, hogy ezeket az adóhatóság az idén kiemelten figyeli és ellenőrzi, - így adózói oldalról is kiemelt figyelmet kell fordítani ezen ügyletek jogszerűségének biztosítására, illetve a jogellenes magatartások elkerülésére. Melyek ezek?
-Ha a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja.
-A cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen.
-Az alacsony tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő, és emellett közel azonos levonható általános forgalmi adót (áfa) szerepeltet a bevallásában.
-Bevallás elmulasztása.
Gyakori székhely és tulajdonos-változás.
-Nagy összegű adóhátralékot felhalmozása.
-Az értékesítés jelentős növekedése mellett tartósan veszteség kimutatása.
-A veszteséget tagi kölcsönnel való finanszírozása.
-Adóminimalizálásra törekvés.
-A vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel.
-A vállalkozások megszűnése esetén a vállalkozási vagyon nyomon követése.
-Adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosai által alapított új cégek.
-Az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással kapcsolatban álló társaságok.
-Ha a társaság tulajdonosa offshore cég.
-Üzleti kapcsolat kiemelten kockázatos külföldi adózókkal.
Ombudsmani intő az adóhatóságnak
Az adóhatóság túllépi az ügyintézési határidőt, illetve nem válaszol az ügyfelek beadványaira - panaszolták többen Szabó Máté ombudsmannak. Pedig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már több, mint egy éve felkérte az adóhatóság elnökét, hogy valamennyi irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetőjét figyelmeztesse az ügyintézési, eljárási határidők betartásának fontosságára és kérje fel az illetékes vezetőket, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az egyes szakterületek együttműködésére. Az újabb panaszok nyomán az országgyűlési biztos megismételte a kérését.
A 2009 végén kiadott ombudsmani jelentés az ügyintézési határidő túllépése mellett bizonyos mértékű szervezetlenséget is feltárt az adóhatóság működésében. A különböző szakterületek kommunikációs hiányosságai hozzájárulhattak a nem megfelelő és elhúzódó ügyintézéshez. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mindebben a jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének lehetőségét látta. Ezért felkérte az adóhatóság elnökét, hogy valamennyi irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetőjét figyelmeztesse az ügyintézési, eljárási határidők betartásának fontosságára, továbbá kérje fel az illetékes vezetőket, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az egyes szakterületek együttműködésére.
Az azóta eltelt időszakban azonban további panaszok érkeztek a biztoshoz, amelyekben azt sérelmezték, hogy az adóhatóság nem válaszol a beadványokra, illetve késedelmesen jár el, hoz határozatot. Az adóhatóság elnöke - ombudsmani megkeresésre - több esetet is megvizsgáltatott, és maga is az ügyintézési határidők túllépését, adminisztratív hibákat, a válaszadás és a határozathozatal elmaradását állapította meg.
Az adóhatóság elnöke minden alkalommal intézkedett a hibák kijavításáról és figyelmeztette az érintett szervezeti egységek vezetőit az eljárási szabályok betartására, az ügyek tanulságainak figyelembevételére. Az ombudsman ezért nem adott ki valamennyi ügyben jelentést, azonban ismételten felhívta a figyelmet az ügyintézési, eljárási határidők betartásának garanciális jelentőségére, a közigazgatás törvényes és hatékony működésének egyszerre érvényesülő követelményére.
Mit mutat az adószám áfa kódja?
Az adószám áfa-kódja megmutatja, hogy milyen jogállású az adózó az általános forgalmi adózás szempontjából.
Az adószám kilencedik számjegye az „áfa-kód”(xxxxxxxx-x-xx).
A termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végző illetve a terméket beszerző, szolgáltatást nyújtó adóalany lehet:
- alanyi adómentes adóalany: „áfa-kódja” 1-es,
- kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző adóalany (az áfa törvény 85-86. §-ai szerinti tevékenységek tartoznak ide): „áfa-kódja” szintén 1-es,
- általános szabályok szerinti adózó adóalany: „áfa-kódja” 2-es,
- az egyszerűsített vállalkozói adózás alá tartozó (evás) adóalany: „áfa-kódja” 3-as,
- a 4-es és 5-ös „áfa-kód” a csoportos adóalanyiságot választó adóalanyokra utal (jelen cikk nem tér ki a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos szabályokra).
Forrás: www.apeh.hu
Egyéni válllakozás alapítása
Az alapítás menete a következőkben foglalható össze:
1. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének szándékáról az Okmányirodán személyesen, vagy egy elektronikus űrlapon az Ügyfélkapun keresztül bejelentést kell tenni. A szükséges nyomtatványok letölthetők a www.nyilvantarto.hu oldalról.
2. A bejelentés, változás-bejelentés díj- és illetékmentes.
3. A bejelentési űrlap megfelelő kitöltése esetén a Hatóság automatikusan beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét.
4. A bejelentés alapján a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi és erről igazolást ad az egyéni vállalkozó részére. Ez tartalmazza egyebek mellett az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát. Ezek az azonosítók szükségesek ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységét a gyakorlatban is megkezdje. Egyébként a törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele a bejelentés megtétele.
Miután a bejelentés elektronikusan zajlik, minimális az ügyintézési idő – a bejelentés alapján az egyéni vállalkozó azonnal megkaphatja az adószám, statisztikai számjelét, és a nyilvántartásba vételi számot – tehát ezen ügyintézés után azonnal meg is kezdheti a tevékenységét. Persze vannak még alapítási teendők, amelyet külön kell intézni: ilyen a helyi iparűzési adó alá történő bejelentkezés, a székhely, telephely szerinti önkormányzatnál.
Az alapítás bejelentése megindítható elektronikusan, de ez feltételezi, hogy az alapító rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval. Ha nem, akkor először ezt kell intézni személyesen – az illetékes okmányirodánál. A törvény kétféle hatóságot említ: a bejelentést elektronikus úton az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) kell benyújtani. Ezt a törvény nem nevesíti, csak annyiban, hogy illetékessége az egész országra kiterjed – itt valójában a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalról (KEKKH) van szó (www.nyilvantarto.hu) Ez mellett külön hatóság az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése