3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-03-15
Tartalom
Adóamnesztia 2011
Napirenden a cégek kötelező kamarai tagsága
Hogyan rendelkezhetünk személyi jövedelemadónk 1+1 %- áról 2011-ben?
Mire jó az adóraktározás?
Gyes-re való jogosultság és munkavállalás
Adóamnesztia 2011
Ez az adóamnesztia offshore cégekkel kapcsolatos. Pontos szabályozása és feltételeit a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 82-83.§-ai tartalmazzák.
A törvény két esetkört szabályoz:
1. Az első szabály a külföldi bankszámlákon tartott pénzeszközökre vonatkozik: a belföldi magánszemély adózók mindössze 10%-os adóteher megfizetésével ”hozhatják haza” külföldi bankszámláikon tartott pénzeszközöket. A törvény egyfajta anonimitást biztosít azzal, hogy az adózó az adókötelezettségét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kijelölt hitelintézetek útján, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételével teljesítheti, az adót a hitelintézet vonja le és fizete be. Ezzel a lehetőséggel 2011 december 31-ig lehet élni.
2. A másik esetkör a belföldi gazdasági társaságban meglevő offshore tulajdonú üzletrészek kivásárlását biztosítja, illetve ösztönzi a tényleges tulajdonos magánszemély részére. belföldi illetőségű magánszemély a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb 2011. december 31. napjáig beérkezően - az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon – be kell jelentenie a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, a fizetett ellenérték összegét, valamint ugyanezen nyomtatványon nyilatkozik arról is, hogy a részesedést átruházó jogalany megfelel a feltételeknek. A törvény büntetőjogi mentesítést is ad, és az offhsore cégből visszajuttatott vételárat is adómentesség nyilvánítja.
Napirenden a cégek kötelező kamarai tagsága
Módosítani tervezik a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényt. Ezzel összefüggésben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a következő közleményt adta ki:
"A kamarai struktúra megújításával összefüggésben a következők fontosságát hangsúlyozzuk:
1. Támogatjuk a kötelező kamarai regisztráció gyakorlatának bevezetését egyszeri, jelképes összegű regisztrációs díj mellett, de ellenezzük a kötelező kamarai tagság intézményének újraélesztését és a kötelező tagságból eredő - adószerű - tagdíj kivetését. A gazdasági kamarák kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet döntő többségben az állami költségvetésből kell biztosítani. Támogatjuk azt az elképzelést is, melynek értelmében a gazdaság szereplőinek nyújtott többletszolgáltatások ellenértékéből származó bevételek kiegészíthetik az állami költségvetésből biztosított forrásokat.
2. Az új kamarai rendszerben nem tartjuk indokoltnak a területi kamarák önálló jogi személyiséggel való felruházását.
3. A kamara tevékenységi körének ma még részben állami feladatokkal bővítése jól szolgálhatja a vállalkozások érdekét. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a szakképzés fejlesztésének és felügyeletének korábbiaktól hatékonyabb működtetésének, de ennek során elengedhetetlennek tartjuk a munkaadói érdekképviselet folyamatos részvételét.
A köztestületi kamara nem rendelkezhet érdekképviseleti jogosítványokkal, nem vehet részt a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének munkájában, mint - a társadalmi párbeszéd legmagasabb fóruma (OÉT plenáris ülés + OÉT szakbizottságok munkája), - a munkaerő-piaci egyeztetés (MAT), - az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB), - a Nemzeti ILO Tanács (NILO), - a megyei/regionális munkaügyi tanácsok, - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) - a Munkaügyi Döntőbírói Szolgálat - Munkaügyi Ellenőrzés Tanácsadó Testülete (METT)
4. Az új törvénynek rögzítenie kell, hogy a kamara a vállalkozások nevében nem köthet bérmegállapodást, nem lehet résztvevője az országos, a középszintű és a vállalati szintű béralkunak, nem köthet több vállalkozásra kiterjedő regionális, szakmai, ágazati kollektív megállapodásokat. A kamara tagjait nem kötelezheti, és nem orientálhatja ezek elfogadására.
5. A köztestületi gazdasági kamara szerepét a jövőben kizárólag a gazdaság fejlesztésében, koordinálásában, a piacvédelemben és a szakképzésben tartjuk elfogadhatónak, mivel az államtól átvett feladatok nem teszik lehetővé számára, hogy érdekvita esetén érdekképviseleti (érdekérvényesítő, érdekvédelmi) szerepkörben tevékenységet folytasson a végrehajtó hatalommal szemben."
Hogyan rendelkezhetünk személyi jövedelemadónk 1+1 %- áról 2011-ben?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk meghatározott részéről külön törvény szabályai szerint rendelkezzenek, így adójuk egy része az általuk megjelölt civil szervezetekhez vagy az egyházakhoz, költségvetési előirányzatokhoz kerülhet.
Idei évben lényeges változás, hogy a rendelkező nyilatkozatok benyújtására egységesen előírt május 20-i határidőt jogvesztő határidőként szabályozza a jogalkotó, tehát ezen időpontot követően beküldött nyilatkozatok minden esetben érvénytelenek lesznek, és a késedelem kimentésére szolgáló igazolási kérelem előterjesztésére sincs lehetőség.
Akik élni kívánnak rendelkezési lehetőségükkel, azok többféle beküldési mód közül választhatnak.
Azok a magánszemélyek, akik a 2010. évi jövedelmük elszámolásának módjaként az önadózás vagy az egyszerűsített bevallás mellett döntöttek, ők a 2010. évi adóbevallási (egyszerűsített bevallási) nyomtatványon tüntethetik fel rendelkező nyilatkozatukat. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a 1053 vagy a 1053E bevallás Egysza lapján a saját adóazonosító jelet valamint a magánszemély által támogatni kívánt szervezet adószámát, technikai számát tüntessék fel.
Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a bevallási nyomtatványon kívánnak rendelkezni és a bevallást továbbra is hagyományos módon, papír alapon nyújtják be az adóhatósághoz, az Egysza lapon feltüntetett saját adóazonosító jeltől a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat kérjük, ne válasszák le.
Ez évben is lehetőség nyílik arra, hogy a rendelkező nyilatkozatot külön lezárt, adóazonosító jellel ellátott postai borítékban - a bevallástól elkülönítve - személyesen az ügyfélszolgálatokon, vagy postán juttassák el az adóhatóság részére.
A személyi jövedelemadó 1-1 %-áról tett rendelkezés természetesen elektronikus úton is továbbítható az adóhatóság részére. Az elektronikus beküldéssel kapcsolatos részletes információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján találhatók, mely a világhálón a cím alatt érhetők el.
Azon magánszemélyek esetén, akik bevallási kötelezettségünknek munkáltatói adómegállapítás keretében tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-ig adhatják át. Ez esetben a borítékot, annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írni.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Veszprém Megyei Adóigazgatósága
Mire jó az adóraktározás?
A termék betárolása akkor ajánlott az adóraktárba, ha előre tudott, hogy az áru belföldön több egymást követő adás-vétel tárgyául szolgál, és az értékesítési láncban nem kívánják az áfá-val növelt árat alkalmazni, így csökkentve a finanszírozási költségeket.
Például, ha terméket kíván venni az adóalany, amiről tudja, hogy a későbbiekben exportálja. Ha olyan módon veszi meg a terméket, hogy kéri a betárolást adóraktárba, akkor az eladó adómentes számlát állít ki felé, vagyis a vevőnek csak nettó összeget kell finanszírozni. A későbbi exportnál szintén nem kell adót fizetni, mivel az ügylet adómentes. Hasonlóan jó hatással van a finanszírozásra az adóraktározás, ha a termék nem fogja elhagyni az országot, vagy exportálás helyett, másik tagállamba kerül kiszállításra. Klasszikusan az adóraktár a későbbiekben exportálandó, vagy a közösség más tagállamába szállítandó termék raktározására szolgál.
A magyarországi autógyárak előszeretettel alkalmazzák az adóraktározást. A magyar gyár az elkészült járművet értékesíti a külföldi anyavállalatának, és egyben betárolja a járműveket az adóraktárba Magyarországon. Az értékesítés így adómentesnek minősül. Az anyavállalat rendelkezik Magyarországon adószámmal, és az adóraktárból értékesíti a terméket belföldre, a közösség más tagállamába, vagy harmadik országba. A közösség más tagállamába és harmadik országba történő értékesítés adómentes, a belföldre történő értékesítés adóköteles.
Gyes-re való jogosultság és munkavállalás
Ha a gyes-ben részesülő – bármely okból – március 31. után 30 óránál hosszabb heti munkaidőben dolgozik, a törvény erejénél fogva megszűnik a segélyre vonatkozó jogosultsága. A gyermek két és három éves kora között az említett probléma annyival kevésbé súlyos, hogy a szülő gyermekgondozási segélyben már nem részesülhetett a 2010. december 31-ig hatályos szabályok szerint: Így a heti 30 órásnál hosszabb mértékű munkaidő fenntartása esetén sem meglévő jogosultságát veszti el, hanem a továbbiakban sem kapja e segélyt. A gyes új szabályai következtében – gyermekük három éves kora előtt - fizetés nélküli szabadságukat megszüntetők a segélyre csak akkor lesznek jogosultak, ha legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőben térhetnek vissza munkahelyükre. A teljes munkaidősöknél így ehhez munkaszerződés-módosítás szükséges.
Egyébként a keresőtevékenységet „a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat” Cst-ben foglalt fordulata megítélésünk szerint a munkaidő heti mértékére, és nem annak beosztására vonatkozik. Eltérő értelmezés alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ugyanis követhetetlen lenne, hogy melyik héten lépik túl akárcsak eggyel is a heti 30 órát.
Lehetőségek március 31-ig
Aki teljes munkaidőben (vagy heti 30 óránál hosszabb rövidebb-vagy részmunkaidőben) dolgozik a gyes igénybe vétele mellett, és gyermeke 2011. március 31. után tölti be harmadik életévét, gyes-re való jogosultságát akkor őrizheti meg, ha munkaszerződését (kinevezését) úgy módosítják, hogy abban legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőt kötnek ki. Ugyanezek a feltétek az irányadók azok számára is, akiknek gyermeke 2011. március 31. után „ünnepli” első születés napját, vagy, bár már megtehették volna, munka helyett a gyermeknevelést választották. A három legnagyobb hazai alkalmazotti kört (munkavállalók, közalkalmazottak, köz- és kormánytisztviselők) tekintve a részmunkaidő-kikötés lehetőségei eltérőek.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése