3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Hogyan inkasszál az adóhivatal?
Módosítják a kkv. törvényt a szektor támogatása érdekében
Üzletszerű ingatlanértékesítés - egy NAV esettanulmány
Innovációs járulék csökkentő tételek szabályszerű elszámolása, 2011 évi változások
Különadóval kapcsolatos kifizetői adatszolgáltatás
Hogyan inkasszál az adóhivatal?
Az adóhatóság a költségvetési bevételek teljesülése érdekében kényszerintézkedéseket foganatosíthat. A hatósági átutalási megbízás, korábbi, még ma is közismertebb nevén az inkasszó intézményével mind a magánszemélyek, mind a gazdálkodó szervezetek találkozhatnak.
A bankszámlanyitásra kötelezett személyeknek legalább egy pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük, - sok esetben több számlájuk is van - ez az adózó törzsadataiban szerepel, így ez hivatalból rendelkezésre áll. A számlanyitásra nem kötelezettek esetében viszont a pénzintézeteket kell az információért megkeresnie az adóhatóságnak.
Az adóhatóság jellemzően előzetes értesítés nélkül, a tartozás összegének nagyságától függetlenül kezdi meg a végrehajtást, amelyre a hatályban lévő jogszabályi előírások feljogosítják. Ha az esedékességig a kötelezettséget az adózó nem fizeti meg, rövid időn belül számítani lehet az inkasszóra, hacsak nincs azt kizáró tényező, pl. fizetési kedvezmény iránti kérelem.
Az adóhatóság bankonként egy számlára kezdeményezi az inkasszót, a pénzintézet azonban a megjelölt számlaszámon túl - azon elegendő fedezet hiányában - köteles kiterjeszteni a teljesítést minden fizetési-számla szerződés, betétszerződés, takarék-betét szerződés alapján kezelt, az adóst megillető összegre is. A több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg teljes egészében végrehajtás alá vonható bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés esetében. Ha a számlán nincs elegendő fedezet, a pénzintézet 35 napig sorba állítja a megbízást. Elsősorban a forintban kezelt összegekből teljesít a bank, - ezen belül is az alacsonyabb kamatozásúval indít- ezt követően alkalmazza az inkasszót a külföldi pénznemben rendelkezésre álló összegre.
Különbséget kell azonban tenni, az alábbi két adózói csoport között; míg a magánszemélyek esetében az öregségi nyugdíj összege mentességet élvez, annak négyszerese feletti összeg korlátlanul inkasszálható, a kettő között pedig 50% vonható le, addig a gazdálkodók esetében ilyenfajta korlátozás nincsen.
Az „úton lévő”, de az esedékességet követő befizetésekkel rendezett kötelezettségre kiadott inkasszóval leemelt pénzt az adóhatóság visszautalja, 8 napon belül késedelmi kamat térítése nélkül, míg a megjelölt határidőt követően a jogszabályban meghatározott kamattal növelten.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága
Módosítják a kkv. törvényt a szektor támogatása érdekében
A kormány módosítaná a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásáról szóló törvényt, hogy a vállalkozások fel tudják venni az Agrár Széchenyi Kártya által biztosított hitelt. Szatmáry Kristóf államtitkár expozéjában azt mondta, technikai jellegű módosításról van szó, mert a Széchenyi Kártya alanyi köre eltér az Agrár Széchenyi Kártya alanyi körétől.
A hitel összege 500 ezer forinttól 25 millió forintig terjed, a futamidő 3 év, az összeg szabad felhasználású. Ennek segítségével csökkenthető a versenyhátrány, 20 milliárdos forrás válhat elérhetővé, ha a kormány bevezeti ezt tavasszal.
Felhívták aa figyelmet, hogy ennek segítségével fejleszteni lehet a biogazdálkodás gépesítését is, ami az egyik kitörési pontja lehet az agráriumnak.
A törvénymódosítást már tárgyalja az országgyűlés.
Üzletszerű ingatlanértékesítés - egy NAV esettanulmány
A kedvezményes adózási szabályokat akarta kihasználni, ezzel az államháztartást csaknem 150 millió forinttal megkárosította az a budapesti adózó, aki sorozatos és üzletszerűen folytatott ingatlanértékesítésekből származó jövedelmét – magánszemély szokásos mértékű, hétköznapi jogügyleteinek álcázva – külön adózó jövedelemként tüntette fel.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Adó Főigazgatósága a személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzése során figyelt fel arra a budapesti magánszemélyre, aki éveken át összesen 490 millió forint ingatlanértékesítésből származó külön adózó jövedelmet vallott be, így adófizetési kötelezettségét is a kedvezményes adókulcsú szabályok alapján állapította meg.
Az ügyben indult adóhatósági eljárás során kiderült, hogy az adózó több ingatlant vásárolt, amelyek egyikében sem volt bejelentve állandó lakosként, egyiket sem használta életvitelszerűen, ezzel szemben ezekből rövid időn belül közel 70-et haszonnal továbbértékesített. Az adóhatóság megállapította, hogy ez üzletszerű tevékenységnek minősül, ezért nem tartozik a kedvezményes ingatlan adózási rendelkezések alá. Mindezek következtében a hatóság az adózó ingatlanforgalmazásból származó jövedelmét az általános adózási szabályok alá eső jövedelemnek minősítette és ennek alapján állapította meg az adókötelezettséget. A magánszemély végül csaknem 150 millió forint adókülönbözet megállapításával szembesülhetett.
A NAV fokozottan ellenőrzi a magánszemélyek sorozatos ingatlan adásvételével összefüggő adózási szabályok betartását, így a jövőben is lehet számítani hasonló ellenőrzésekre.
Forrás: www.apeh.hu
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Innovációs járulék csökkentő tételek szabályszerű elszámolása, 2011 évi változások
Cikkünk célja az innovációs járulék fizetésére kötelezett gazdasági társaságok figyelmének felhívása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2011. évi változásaira, valamint a bruttó kötelezettséget csökkentő tételek szabályszerű elszámolására.
Az innovációs járulék fizetendő összegének meghatározása lényegileg nem változott:
Járulék éves bruttó összege = iparűzési adó alapja * 0,3 %
Járulék éves nettó összege = járulék éves bruttó összege - csökkentő tételek.
Csökkentő tételként elszámolható (a változás aláhúzott vastag betűkkel jelölve):
- a saját kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: K+F) tevékenység közvetlen költsége, valamint
- a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, és a közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége,
azzal, hogy a levonható költségeket csökkenteni kell a kutatásra kapott állami támogatással.
A kutatás tartalmára nézve az Atv. 12. §-ának és 4. § (3) bekezdésének való együttes megfelelés szükséges, vagyis az alapkutatás, az ipari vagy alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés számolható csak el csökkentő tételként.
Az adóhatóság a kutatás tartalmi megítélése során az OECD módszertani kiadványát, a Frascati kézikönyvet veszi alapul. Általánosságban az minősül az Atv. szerint elfogadható K+F tevékenységnek, melynek során valamilyen új tudományos vagy műszaki eredmény, ismeret születik, és a fejlesztési munka (projekt) célja valamely tudományos és/vagy műszaki bizonytalanság feloldása.
Nem minősül adócsökkentésre alkalmas kutatás-fejlesztésnek például a rutinszerű szoftverfejlesztés, valamint az olyan kutatások, melyek során új eljárást, módszert nem dolgoznak ki, rutinszerű változtatásokat végeznek, már meglevő kutatási eredményeket használnak fel új „dolgok”, ismeretek létrehozatala nélkül. A társaságnál esetlegesen újnak minősülő technikák, eszközök beszerzésére irányuló projektek – beruházások, bővítő beruházások – sem minősülnek az adóból levonható tételnek.
2010. december 31-éig – tehát a naptári évvel egyező üzleti év esetén utoljára a 2011.05.31-éig beadandó bevallásban – azon vásárolt K+F szolgáltatások is elszámolhatók voltak csökkentő tételként, amelyek nem kapcsolódtak saját kutatás-fejlesztéshez. A 2010. évi CXXIII. törvény alapján a 2011-es adóévtől már csak a saját kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan megbízott költségvetési (pl. állami egyetemek) vagy nonprofit kutatóhelyek (pl. a bíróságon közhasznúként nyilvántartott alapítvány, közalapítvány, köztestület, nonprofit gazdasági társaság, mely alap-, illetve főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan végez kutatás-fejlesztési tevékenységet) által számlázott költség számolható el szerződés és részletes teljesítésigazolás alapján. Javasolható, hogy a kutatás folyamatát, egyes lépéseit, eredményeit szigorúan dokumentálja a kutatást végző szervezet, a dokumentumokat pedig az adócsökkentést elszámoló társaság gondosan őrizze meg.
(A részletes szabályokat az Atv., továbbá a nonprofit kutatóhelyre vonatkozóan a 2004. évi CXXXIV. törvény, a közhasznú szervezetekre vonatkozóan pedig az 1997. évi CLVI. előírásai tartalmazzák.)
Forrás: www.apeh.hu
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága
Különadóval kapcsolatos kifizetői adatszolgáltatás
NAV Közlemény a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségről
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló – a 2010. évi CXXIV. törvény által módosított – 2010. évi XC. törvény rendelkezései szerint, az előírások hatályba lépése előtt (azaz a magánszemély által 2005. január 1-jétől 2010. december 29-éig terjedő időszakon belül) megszerzett 98%-os különadó alapját képező bevételről adatszolgáltatásra kötelezett adózó 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemélyek munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésével összefüggésben, magánszemélyenként a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban, a 2005. január 1. és 2010. december 29. napja közötti időszakban, az adatszolgáltatásra kötelezett által kifizetett különadó-alapot képező összeget, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterheket, járulékokat (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokat.
Az adatszolgáltatás az 53K számú adatlapnak megfelelő tartalommal, csak elektronikus úton teljesíthető!
Az adatszolgáltatást teljesítésére az alábbi szervezetek kötelezettek:
* a költségvetési szerv,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított szervezet,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott szervezet,
* az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített szervezet,
* a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatók.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése