"Hazát áruló" ügyvédek és hatósági személyek a földvircsaftban

„Hazát áruló” ügyvédek és hatósági személyek közreműködésével ma is virágzik a termőföld-vircsaft, amelyben ügyeskedő hazai és külföldi spekulánsok nyerészkednek – állítja elemzésében Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke.

Szerinte a „zsebszerződésekkel eladott” magyar termőföldek nagysága eléri az egymillió hektárt, és a 2004-es uniós csatlakozás óta 300-500 milliárd forint hazai és EU-s támogatás folyt ki e csatornákon a külföldi földhasználókhoz. Máig – teszi hozzá a szakember - a zsebszerződések tizenhétféle formája vált ismertté, bár több ilyen típust az időközben végrehajtott földtörvényi módosítások kizártak. 

A szakzsargonban korábban azokat a megállapodásokat hívták zsebszerződésnek, amelyekről a felek és a tanúk tudtak, illetve a bennük szereplő külföldi tulajdonváltozásokat az ingatlan-nyilvántartáson nem vezették át. Ma viszont a köznyelv zsebszerződésnek hív minden olyan megállapodást, amelyben a termőföldről szóló törvény kijátszására tesznek kísérletet. Roszik Péter szerint többek között olyan szervezetet kellene létrehozni, amely a zsebszerződéseket esetről esetre felszámolja és feltárja a korábban elkövetett állami visszaéléseket. Emellett szükség lenne arra is, hogy az állampolgárok bejelentsék a tudomásukra jutott ügyeket. 

 

Az 1994-től hatályos földtörvény folyamatosan védelmet próbált biztosítani a termőföldre, és felelőséggel kimondható, hogy a törvényhozó akkori szándéka az volt, hogy természetes személyek és magyar állampolgárok kezébe tegye le a magyar föld sorsát – állapítja meg Roszik Péter. Az idő előrehaladásával derült fény azokra a „kis- és nagykapukra”, amelyek a védelem falán nyíltak. A törvényalkotók máig 8-10 alkalommal kényszerültek a földtörvény módosítására, hogy a valós vagy vélt „kiskapukat” bezárják. A módosítások ténye közel sem jelenti azt, hogy a változtatást kiváltó szerződéstípus addig legális „kijátszást” jelentett, csupán azt, hogy ügyeskedő ügyvédek esetenként elérték, hogy az ingatlan-nyilvántartás az új tulajdonosokat bejegyezze. Vannak olyan szerződésformák, amelyek bejegyzését a földhivatalok egy része elutasította, a másik pedig nem – szögezi le a szakember.

Roszik Péter szerint a rendszerváltástól eltelt idő – kevés és rövid időszakokat leszámítva – mégis arról szólt a termőföld vonatkozásában, hogy egyes érdekcsoportok miként tudtak minél nagyobbat kiszakítani Magyarország termőföldjéből, eltekintve attól, hogy mi volt a törvényhozói szándék, mi lenne a helyi közösségek és az egész társadalom érdeke. A termőföld-biznisz és vircsaft virágzott és még ma is virágzik, amelyben ügyeskedő hazai és külföldi spekulánsok nyerészkednek, „hazát áruló” ügyvédek, hatósági személyek hathatós segítségével - fogalmaz a szakember.

Magyarországon a „zsebszerződéssel eladott” földterület nagysága egymillió hektár körülire tehető, természetesen a rejtőzködő sajátossága miatt pontos adat nem nyerhető – állítja Roszik Péter. Szerinte az is egyértelmű, hogy minden „zsebszerződést” legális használat takar. Az sem mellékes, hogy becslések szerint az uniós csatlakozás óta 300-500 milliárd forint hazai és EU-s támogatás folyt ki e csatornákon a külföldi földhasználókhoz, anélkül, hogy hazai ráfordításaikon keresztül számottevően hozzájárultak volna Magyarország gazdaságához.

A megyei kamara elnöke szerint kulcsfontosságú, hogy a vidék sorsát a helyben lakó, az ottani közösség irányításában részt vállaló, az erőforrásokat felelősen használó és a földet szerető gazdatársadalom kialakuljon, illetve megerősödjön. Ők példát mutathatnak életükkel a saját környezetüknek és a földtől elszakadt városiaknak is. Nem alkalmi munkavállalókra, hanem gazdákra van szüksége a határnak és a hazának – fogalmaz a szakember.

Úgy tűnik, hogy még szinte egyetlen hektár „tulajdonlását” sem könyvelhetik el a „vevők” sajátjukként, így minden törvénysértő megoldásra lehet jogállami válasz – szögezi le Roszik Péter. Szerinte több változtatást kellene végrehajtani: így például a „nemzetet jobban szolgáló” földalapra, új

jogszabályokra, hatékony ügyészségre, segítő adóhatóságra, megértő és főként egységesen működő bíróságokra, de főként akaratra van szükség.

Ugyanakkor ahány típusú a zsebszerződés, annyiféle kezelésre van szükség. Roszik Péter leszögezi: teljesen egyértelműen az a feladat, hogy a zsebszerződésekkel „megszerzett” termőföldek ne alakulhassanak legális tulajdonná. Így példéul fel kell állítani azt az együttműködő szervezetet, amely feltérképezi és estről-esetre felszámolja a „zsebszerződéseket”, illetve az állam által elkövetett visszaéléseket. A kivizsgálást pedig jól kiegészíthetné egy olyan üzemszabályozási törvénycsomag, amely a helyben lakó gazdák földhöz jutását szolgálja - állítja a szakember.

A legfontosabb, hogy lélekben ne mondjunk le termőföldjeinkről – fogalmaz Roszik Péter. A második pedig, hogy az állampolgárok a tudomásukra jutott eseteket juttassák el azokhoz a szervezetekhez, amelyek céljuknak tekintik a termőföld közérdekű hasznosítását – szögezi le.

Forrás: www.agromonitor.hu