Az
MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága 2012.
március 20-i hatállyal szigorította a klórpirifosz és klórpirifosz-metil
hatóanyagú rovarölő növényvédő szerek repcében
történő felhasználását. A szigorítás az alábbi készítményekre
vonatkozik: Daskor, Dursban Delta CS, Cyren EC, Nurelle D, Pyrinex 25
CS, Reldan 22 EC, illetve ezek mindenkori esetleges párhuzamos import
vagy származtatott engedélyeire. A fenti időponttól kezdve ezek a
készítmények kizárólag I-es forgalmi kategóriájú növényvédő szerként
forgalmazhatóak és használhatók fel. A kijuttatás utolsó időpontja a
repce zárt bimbós fenológiai állapota (BBCH 50). Azt ezt követő
zöldbimbós állapottól kezdve, valamint ha az állományban akár
szórványosan sárgabimbós vagy virágzó egyedek előfordulnak, a
készítményeket nem szabad kijuttatni.
MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Az elmúlt évben a méhpusztulások száma megnövekedett hazánkban
is ezért a Növény- és Talajvédelmi szakigazgatás megteszi a szükséges
lépéseket a növényvédő szerek okozta kockázatok csökkentése érdekében.
A méhpusztulások több okra vezethetők vissza, ezek egyike a nem
megfelelő szakértelemmel elvégzett növényvédő szeres kezelés, ami a
méhpusztulások hozzávetőlegesen 10 %-át okozza Magyarországon (forrás:
OMME) . Hazánkban a méhsűrűség ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években,
az 1996 - 2010. közötti időszakban 6,5-ről 10,72-re nőtt a méhcsaládok
átlagos száma 1 km2 –en. Mindemellett a földhasználat
szerkezete rendkívül kedvezőtlenül alakult át a méhészek szempontjából. A
felaprózódott területeken szinte megállapíthatatlan, hogy a
méhmérgezésekért ki a felelős. Hatóságunk folyamatosan együttműködik az
Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) annak érdekében, hogy a
méhelhullások lehetséges növényvédelmi vonatkozásait feltárjuk, szükség
esetén a megfelelő intézkedéseket meghozzuk.
A növényvédő szerek által okozott méhpusztulások döntő többsége a
repce fénybogár elleni védekezésre volt visszavezethető, illetve az
elhullott méhekben a legtöbb esetben a klórpirifosz hatóanyag volt
kimutatható. Erre tekintettel felül kellett vizsgálni az alkalmazott
technológiai előírásokat és az a döntés született, hogy a klórpirifosz
hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek használatát repcében olyan
módon szigorítjuk, ami még nem veszélyezteti a hatékony védekezést a
rovarkártevők ellen.
A legfontosabb változások a következők:
Az érintett készítmények a 2012. évtől kezdve repcében csak BBCH 50 (rejtett bimbós) állapotig permetezhetőek ki, vagyis a kezeléseket a zöldbimbós állapot kezdetére be kell fejezni. Így nem fordulhat elő, hogy a kezelésnél sárgabimbós vagy virágzó egyedekre hatóanyag jusson ki, veszélyeztetve a méheket.
A kultúrnövény adott fenológiai állapotán azt értjük, amikor az
állomány legalább 50%-a elérte az adott stádiumot. Ennek következtében
az állományban korábbi és későbbi állapotú növények is lehetnek. Ha pl. a
repcetáblán a növények 80%-a zöldbimbós, 15%-a sárgabimbós és 5%-a
virágzó állapotú, akkor az állomány hivatalosan még zöldbimbós ugyan, de
a méhek a 20%-nyi fejlettebb növény
miatt már berepülnek a táblába, és érintkezhetnek a hatóanyaggal. A
kezeléseket tehát olyankor kell elvégezni, amikor sem sárgabimbós, sem
virágzó növény nincs a táblában.
A repcében is alkalmazható készítményeket I. forgalmi kategóriába soroltuk át, biztosítva ezzel, hogy a hatóanyag kijuttatásához és a fenológia megállapításához mindenképpen megfelelő szakértelem álljon rendelkezésre.
A klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagú, repcében
engedélyezett rovarölő szerek okiratainak módosításai megjelentek, azok
az MgSzH honlapján is elérhetőek:
A továbbiakban is folyamatosan végezzük a hatályos növényvédő szer
engedélyokiratok és növényvédelmi technológiák felülvizsgálatát és
szükség szerint további módosítások várhatók! Mindannyiunk közös érdeke
az eredményes és fenntartható, biztonságos növényvédelem!
MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése