Oldalak

2020. május 1., péntek

Elődök tisztelete 5.

05.2 
Id. Máthé Imre 
(1911. január 21. – 1993. május 2.) 
botanikus, agrobotanikus. Florisztikai kutatásai mellett számottevő eredményeket ért el a növényökológiában és a gyógynövények hatóanyag-vizsgálatában.   

05.4 
Jánossy Andor 
 (1908. aug. 20. – 1975. máj. 4.) 
agrármérnök, agrobotanikus, jelentősen hozzájárult a növényfajta-kísérletezés és növénynemesítés módszertanának és szervezeti 
kereteinek kialakításához.

Rohringer Sándor 
(1868. márc. 28. – 1945. máj. 4.) 
vízépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Nagy jelentőségűek hidraulikai vizsgálatai, nevéhez fűződik az alföldi talajvízészlelő kúthálózat kiépítésének megindítása.

 Wellmann Oszkár 
 (1876. okt. 8. – 1943. máj. 4.) 
állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja. Nevéhez fűződik a szarvasmarha-törzskönyvezés tudományos alapjainak kidolgozása és országos bevezetése.

05.7
Deininger Imre
(1844. május 7. – 1918. december 31.) 
mezőgazdász. 1878-ban ő létesítette Magyaróvárott az ország első Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomását, ennek vezetője volt.  

Urbányi László 
(1902. jún. 29.-1974. máj. 7.) 
vegyészmérnök,  a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója, az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa.

05.8
Szakáll Gyula 
(1872. máj. 8. – 1903. aug. 3.) 
orvosdoktor, az állatorvosi főiskola tanára. A háziállatok összehasonlító bonctanát tanította, ő írta az első madáranatómia tankönyvet (Háziszárnyasok boncztana, 1897).

05.9
Entz Ferenc 
(1805. dec. 6. – 1877. máj. 9.) orvos, szőlész és kertész, az MTA tagja. Kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a magyar borászat tudományos háttere. Az első hazai kertészképző intézmény megalapítója.

05.11
Erdei Ferenc 
(1910. dec. – 1971. máj. 11.) 
szociológus. Főbb művei: Futóhomok, Parasztok, Magyar falu. 1957-től az MTA főtitkára és az AKI igazgatója lett, közreműködött a mezőgazdaság 1959-es kollektivizálásában.  

05.14
Békessy Jenő  
(1874. júl. 26. - 1958. máj. 14.) 
a földművelésügyi min. állattenyésztési osztályán működött. Az állattenyésztés egyik jeles irányítója volt. Több cikke jelent meg a Köztelek és Magyarország c. lapokban.

Jankó Sándor 
(1866. febr. 28. - 1923. máj. 14.) 
erdőmérnök , erdészeti tudományok műszaki kérdéseivel, tervezésével foglalkozott. Az első magyar nyelvű fotogrammetriai szakkönyv (Fotogrammetria, 1917) szerzője. 

Muck Endre 
(1851. május 14. – 1925. január 16.) 
erdész, „a soproni erdők atyja”. 

05.16
Sávoly Ferenc 
 ( 1870. április 29. – 1938. május 16.) 
magyar meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója. 

Székács Elemér 
(1870. szept. 23. – 1938. máj. 16.) 
növénynemesítő. A hazai növénynemesítés nesztora, munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó hírének visszaállításáért. 

05.17
Buday-Sántha Attila 
 (1941. november 15. – 2014. május 17.) 
agrármérnök, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a környezetgazdaságtan tudományának jeles képviselője.

Török János 
(1907.máj. 17 - 1969. jún. 17) 
állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem anatómiai, illetve állatbonc- és élettani tanszékén vezető (1954–1959), majd a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola állatbonc- és élettani tanszékvezető professzora 1959-tő l 1969-ig. 

05.20
Baintner Ferenc
 (1871. máj. 20. – 1948. márc. 26.) 
agrármérnök, élelmiszervegyész, borász. Elsősorban a tejvizsgálat, borászat és szeszgyártás területén fejtett ki munkásságot.  

05.24
Mitterpacher Lajos 
(1734. augusztus 25. – 1814. május 24.), 
egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője.  A mezőgazdaságtan egész rendszerét az Elementa rei rusticae című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki.  

05.25
Ubrizsy Gábor 
(1919. szeptember 23. – 1973. május 25.) 
Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  

05.27
Obermayer Ernő 
(1888.dec. 13. – 1969. máj. 27.) 
Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. 

Ormos Imre  
(1903. máj. 27.1979. febr. 26.):
 kerttervező, egyetemi tanár, Kossuth-díjas. Számos tanulmánya jelent meg : A házikertek berendezése, A kerttervezés története és gyakorlata, Kertészeti földméréstan és kerttechnika.   

05.29
Bacsó Nándor 
(1904. márc. 13. - 1974. máj. 29.) 
meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár. Fő munkaterülete az éghajlattan, elsősorban Magyarország éghajlati vizsgálata volt. Az agrometeorológiai adatgyűjtést irányította. 

05.30
Keleti Károly  
(1833. júl. 18. – 1892. máj. 30.) 
közgazdász, statisztikus,  a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.  

Kubinyi Ágoston 
 (1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.)
 művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt. 

05.31
Chernel István 
(1865. máj. 31. – 1922. febr. 21.) 
A madártani kutatások kiváló művelője. Az ornitológia területén főműve a Magyarország madarai című háromkötetes könyv. 
 

Nincsenek megjegyzések: