Gazda Praktikum: Fogalomtár(KSH)

Agrárolló

A mezőgazdasági termelői árindex osztva a mezőgazdasági ráfordítások árindexével. Ha az agrárolló értéke 100 feletti, akkor a termelők árviszonyokból eredő jövedelmi helyzete javul.

Erdő

Minden olyan földterület, amelyen a legnagyobb területet összefüggően erdei fák, cserjék foglalják el. Az erdő művelési ág részét képezik továbbá azok az erdei faiskolák is, amelyeken a gazdaság saját felhasználására szaporítóanyagot az erdőn belül termelnek, az edőként nyilvántartott szélfogó erdősávok, védősávok, élősövények stb. illetve a karácsonyfának telepített területek. A kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák nem tartoznak ide; számbavételük a szántó művelési ágban történt.

Földhasználat

Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.

Gazdasághatáros terület

A szerkezeti összeírások során a gazdaság által használt valamennyi területet, függetlenül attól, hogy az a gazdálkodó lakóhelyén, más településen, esetleg más megyében van a gazdálkodó (gazdaság) székhelye szerinti településre számoljuk el. Ez a használt terület eltérhet az adott település igazgatáshatáros területétől.

Gyümölcsös (művelési ág)

Gyümölcstermő fákkal vagy bokrokkal beültetett terület, amelyen a főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. A gyümölcsös állhat többféle gyümölcsfajból is (pl. alma, körte, cseresznye stb.). A gyümölcsterület a termő területeken túl a még, illetve már nem termő gyümölcsös területeket is tartalmazza. A statisztikai számbavételnél a gyümölcsös művelési ág része a konyhakerten belül összefüggően (azonos sor és tőtávolságban) telepített gyümölcsös terület is, amennyiben a törzses gyümölcsfajok esetében 400 m²-t, illetve a bogyós gyümölcsfajok esetében pedig a 200 m²-t eléri vagy meghaladja.

1949-ig a gyümölcsösök a kert művelési ágba tartoztak.

Gyümölcsösültetvény

Az 1500 m² vagy annál nagyobb méretű, törzses gyümölcsfával, valamint az 500 m² vagy annál nagyobb méretű, bogyós gyümölccsel összefüggően telepített terület, amely egy gyümölcsfajból áll, és egy évben telepítették (adott év őszén és a következő év tavaszán történt telepítés is egyazon évnek számít).

Használt föld terület

Hozzáadott érték

A mezőgazdasági termékek előállítására felhasznált termékek és szolgáltatások (folyó termelő-felhasználás) értékéhez a termelő tevékenység eredményeként hozzáadódó érték. A hozzáadott érték a bruttó termelési érték és a folyó termelő-felhasználás különbségeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.

Kert

A gazdaság többi részétől elkülönített vegyes hasznosítású, rendszerint ház körüli terület. 1949-ig tartalmazta a gyümölcsös művelési ág területét is. 1995-től csak a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.

Konyhakert

A gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, amely a gazdaság többi részétől elkülönített, rendszerint ház körüli terület. Innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.

Mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke

Egy meghatározott időszak alatt a mezőgazdasági termelő tevékenység során előállított termékek összességének értéke, függetlenül attól, hogy azt a mezőgazdasági, vagy egyéb nemzetgazdasági ágba tartozó gazdálkodási egységben termelték meg. Magába foglalja a mezőgazdasági tevékenység két főágazatának, a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeként kapott termékek értékét. A növénytermesztés bruttó termelési értéke tartalmazza az összes termesztett és betakarított mezőgazdasági termésmennyiségnek és melléktermékeinek értékét, a befejezetlen termelés értékváltozását, az ültetvénytelepítés és fenntartás költségeit a termőre fordulásig. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke tartalmazza a tenyésztés termelési értékét, azaz a szaporulatot, az állományváltozás és a súlygyarapodás értékét, az állattartás eredményeként kapott termékek és melléktermékek értékével együtt. A bruttó termelési érték az összes előállított termékmennyiség felhasználási irányonként külön-külön megállapított átlagárakkal felszorzott értékeinek összegeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.

Mezőgazdasági termelői árindex

A mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja. 2000. évig nem tartalmazza a mezőgazdasági termelők egymás közötti forgalmában értékesített termékeket (például takarmány, továbbtartásra szánt élő állatok). Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés értékarányai képezik. Az előző év azonos időszakához viszonyított indexeket 2000. évig az 1995. évi bázison, ezután 2000. évi bázison számított indexek alapján képezzük.

Mezőgazdasági terület

A művelés alatt álló szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő és (belterjes és külterjes) gyep együttes területe.

Művelés alól kivett terület

Mezőgazdasági művelés alatt nem álló, illetve arra nem alkalmas földterület, mint pl. a közutak, vasutak, közterek, beépített és beépítetlen építési telkek, gyárak és ipartelepek, az egyéb földrészleteken az épületek és építmények által elfoglalt terület, gazdasági udvarok, temetők, folyók, árkok, csatornák, természetes tavak, víztározók, sziklás, kavicsos, terméketlen területek, kőfejtők, pihenő- és díszkertek, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A művelés alól kivett terület fogalma 1961-ig megfelel a földadó alá nem eső terület (FANET) fogalmának.

Művelési ágak

A művelési ág a földterületre jellemző, tényleges hasznosítási módot jelenti, mely lehet szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő, gyep (rét, legelő), erdő, nádas, halastó és művelés alól kivett terület.

Piaci termelői átlag árak

A termelők által a termény- és állatpiacokon, valamint a helyi fogyasztói piacokon forgalomba hozott mezőgazdasági termékek átlagára. 1992-től a piaci termelői átlagárnak a kínálati ár fogalma felel meg, amely a megfigyelési körbe tartozó valamennyi piacon, piaconként felírt termékmennyiség és a leggyakoribb (módusz) ár szorzatával képzett értékösszeg és az összes megfigyelt mennyiség hányadosa.

Ráfordításiár-indexek

Nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások árindexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit.

Szántó

Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki.

Termésátlag

A termésátlag a termelés színvonalát kifejező mutatószám. Területegységre – 1 hektárra – jutó termésmennyiség, természetes mértékegységben, tonnában vagy kilogrammban kifejezve.

Szántóföldi növényeknél és zöldségféléknél 1996-ig egy hektár szántó művelési ágban betakarított területre számított szántóföldről származó termésmennyiség, 1997-től egy hektár szántó és kert művelési ágban betakarított területre számított betakarított termésmennyiség; szőlőnél, gyümölcsnél 2002-ig az egy hektár termőterületre (a termő szőlő, illetve a termő gyümölcsös egységnyi területére), 2003-tól az egy hektár teljes területre számított betakarított termésmennyiség.

Termőterület

A mezőgazdasági terület (szántó, kert [konyhakert], konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep), erdő, nádas, halastó együttes területe.

Területi egység

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (Nomenclature of Territorial Units for Statistics, NUTS) megfelelően meghatározott, illetve kijelölt területi beosztás. A megye mint területi egységszint a megyéket (19) és a fővárost tartalmazza. A tervezési-statisztikai régiók rendszere 7, a statisztikai nagyrégiók rendszere 3 területi egységet határoz meg Magyarország területén.

Ültetvény állapota (kondíciója)

A gyenge, közepes, jó minősítés az ültetvény teljesítőképességére, a fák (gyümölcsbokrok) erőnléti állapotára utal.

Ültetvény állománysűrűsége

Egy hektár beültetett (telepített) területre vonatkoztatott gyümölcsfa (-bokor) darabszáma (db/hektár), függetlenül a terület nagyságától.

Ültetvény kezeltsége

Kezeltség alatt az ültetvény termesztéstechnikai színvonalát kell érteni, amelyet az agro- és fitotechnikai műveletek (metszés, koronaalakítás, gyomírtás, növény-védelem stb.) szakszerűsége, időbenisége és folytonossága határoz meg.

Vetésterület

A szántó valamely növénnyel bevetett, beültetett része.

Tágabb értelemben a szántóterület többszöri hasznosítását jelenti (halmozott mutató). Beletartozik a fővetés (május 31-i vetésterület, amely a fő hasznosítás céljából vetett, ültetett és telepített növénykultúra vetésterülete), a felülvetés (pl. a kalászos növényre, mint fővetésű növényre vetett évelő pillangós), a köztesvetés (a fővetésű növények sorközébe vetett növény, melynek területét a fővetésű növény vetésterületeként veszik számba), a másodvetés (a május 31. után valamely növénykultúrát követően elvetett és még az év folyamán betakarított növények vetésterülete).

Szükebb értelemben a fővetés szántóterületét jelenti.

Gazda Praktikum

Oldalak

2022. szeptember 25., vasárnap

Fogalomtár(KSH)