Olajkereslet...

 

Olajkereslet...

 

Gyógynövény-termesztés

A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál, Magyarország alapvetően önellátó lehetne gyógynövényekből - hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT)

Megjegyezték, hogy míg 2015-ben csaknem 14 ezer tonna volt a magyar gyógynövény export, addig 2022-ben csak 7000 tonnát ért el, az import pedig ennek közel kétszeresét.
    Magyarországon mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényt.  A gyógynövénygyűjtés és -termesztés, elsődleges feldolgozás termelési értéke évente mintegy 15-17 milliárd forint, az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele 20-29 milliárd forint. A gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint - sorolta az adatokat közös közleményében a NAK és a szövetség.
    Mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat - hangsúlyozták az elemzésben.
    Magyarországon 120-130 növényfaj gyűjthető, ezek közül mintegy 70-80 fajt rendszeresen be is gyűjtenek. A gyűjtés ugyan az elmúlt évtizedekben visszaszorult, de a termelési költségek növekedésével bizonyos fajok -, mint a csalán és a kamilla - esetében újra nő a jelentősége.
    Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a feldolgozásban már csupán 30-40 százalék származik a vadon termő állományok gyűjtéséből. A gyógynövénygyűjtés mintegy öt-nyolcezer - elsősorban alacsonyan iskolázott, hátrányosabb régiókban élő - embernek ad munkát. A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek: a hársvirág, a csipkebogyó, a cickafarkfű, az aranyvesszőfű, a csalánlevél, a zsurlófű, a kamillavirág, a fehér ürömfű, az orbáncfű, a fehérmályva, a feketebodza, a fagyöngy és a vadgesztenye. A főbb termesztett gyógynövények pedig a mustár, a mák, a konyhakömény, a koriander, az édeskömény, a csipkebogyó, a szurokfű, a máriatövis, az ánizs, a kapor, a kamilla, a citromfű, a menta, a kakukkfű, a levendula és a borsfű - ismerteti a NAK és GYSZT.(f:mti)

Szója vagy borsó?

Akár néhány éven belül háttérbe szoríthatja a szóját a borsó a növényi fehérjék piacán - közölte az MTI-vel a Roland Berger.

    A tanácsadó cég a növényi fehérjék iránti kereslet bővülésére számít a fenntarthatóság, az állatvédelem és az egészség felértékelődése miatt. A növényi fehérjék előállítása ugyanakkor egyelőre nem tart ezzel lépést, sőt a génmódosítás és a termesztéshez szükséges erdőirtás miatt a szója is vesztett a népszerűségéből - tették hozzá.
    A közlemény szerint a fogyaszthatóság, a költséghatékonyság, az elérhetőség, a minőség, valamint a fenntarthatóság döntheti majd el, melyik növényi fehérje léphet be nagyobb mértékben a húst és a tejtermékeket kiváltó növények piacára. Bár kissé drágább a szójánál, a borsó mégis megelőzheti, mert gluténmentes, és fenntartható módon termeszthető - írták.
    A Roland Berger ma még hiányolja az összhangot a fogyasztói igények és a gazdák kínálata között, de arra számítanak, hogy az évtized közepére stabilizálódhat a helyzet. A termelőknek érdemes készülniük az átalakuló keresletre, hiszen jobb pozíciót foglalhat el a növényi fehérjék piacán, aki a többieket megelőzve változtat a kínálatán - hangsúlyozták.(F:MTI)

Világpiaci élelmiszerárak

A FAO élelmiszerár-indexe márciusban a februári 141,4 pontos rekordhoz képest további 12,6 százalékos emelkedéssel 159,3 ponton új rekordot ért el - jelentette pénteken a párizsi székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet.

    A gabonaár-index átlaga 170,1 ponton állt márciusban, a növekedést elsősorban az okozta, hogy az ukrajnai háború miatt a búza és a durvaszemű gabonafélék ára ugrásszerűen megnőtt.
    A növényolajár-index átlagosan 248,6 pontos rekordot ért el, amit a napraforgó-, pálma-, szója- és repceolaj árának emelkedése okozott. A húsárindex átlagosan 120 pontos rekordot ért el, mivel a sertéshús ára 1995 óta a legmeredekebb havi emelkedést regisztrálta, ami a nyugat-európai vágósertés-kínálat hiányának és a közelgő húsvéti ünnepek miatt megugró belső keresletnek tudható be.
    A tejárindex átlagosan 145,2 pont volt, mivel a nyugat-európai és óceániai tejtermelés elégtelensége miatt szűkült a világpiaci kínálat. A cukorár-index átlagosan 117,9 pontra emelkedett, jórészt helyrehozva ezzel az előző három havi csökkenést. A cukor ára azért emelkedik, mert a nyersolaj drágulása miatt kifizetődőbbé vált a cukornád nagyobb mértékű felhasználása etanolgyártásra.
    Az ügynökség pénteken 784 millió tonnára csökkentette a világ idei búzatermésére vonatkozó becslését a múlt havi 790 millió tonnás előrejelzésről, mivel számításba vette annak lehetőségét, hogy Ukrajna téli termőterületének legalább 20 százalékát nem takarítják be. A FAO csökkentette a 2021/22-es szezon forgalmára vonatkozó globális előrejelzését is, mivel a fekete-tengeri exportban bekövetkező zavarokat csak részben ellensúlyozta India, az Európai Unió, Argentína és az Egyesült Államok exportjának várható növekedése.(F:MTI)

A kóserélelmiszer-piac...

A kóserélelmiszer-piac a világ egyik legdinamikusabban növekvő élelmiszerpiaci szegmense. 2016-tól folyamatos növekedés figyelhető meg a kóser termékek iránti keresletben, melyre éves szinten 10-12 százalékos növekedést prognosztizálnak.  

 Lásd: A Kóserság előírásai

A mezőgazdaság megoldandó kérdései

A Kormányt törvény kötelezi arra, hogy évente beszámoljon az országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetésről, a mezőgazdasági termelők jövedelmi viszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a tett intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról. Az Agrárgazdasági Tanács (AT) véleményezőként és javaslattevőként jár el a beszámolóval kapcsolatban. Az AT megállapításai:

• A Kormány 2008-ban nem biztosította a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzését.
• Az agrárnépesség kereseti viszonyai javultak, mégis egyre tartósabbá válik a társadalom egészéhez mért elmaradás.
• Sem a keresleti-kínálati viszonyok, sem az erre hivatott állami szervek nem tudták megakadályozni a piaci erőfölénnyel való visszaélés eseteit.
• A mezőgazdasági termelés bővülése nélkül az elmúlt évben a nemzetgazdasági GDP - a 0,6 %-os növekedéssel szemben - negatív tartományba került volna.
• A tervszerű fakitermelés tekintetében 2008-ban nem teljesültek az elvárások, a kitermelhető mennyiségnek csak 70 %-a került energetikai és faipari hasznosításra.
• A megelőző évhez képest mintegy 9 ezer fő veszítette el munkahelyét a mezőgazdaságban.
• A növénytermesztés aránya a mezőgazdasági tevékenységek kibocsátásából 2008-ban 65 %-ot ért el, vagyis nem sikerült erősíteni az állattenyésztés szerepét.

Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy 2008-ban pozitív jelenség volt a beruházások élénkülése, az agrár külkereskedelem kiemelkedően jó eredménye, valamint az, hogy javult a vállalkozások jövedelemhelyzete. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelői-árindex és a mezőgazdasági ráfordítások árindexének hányadosa -az agrárolló mutató értéke- 2008-ban drasztikusan romlott. Az Agrárgazdasági Tanács ajánlásai:

1. Meg kell szüntetni a nagy áruházláncok túlzott nyomását.
2. A Kormány tárja fel az állattenyésztés fejlődését gátló, a versenytársakéhoz képest hátrányos makrogazdasági feltételeket.
3. Meg kell teremteni az állami kockázati tőkét, illetve stratégiai fontosságú agrárcélokra való felhasználását.
4. Érdemi intézkedésekre van szükség a földkérdés területén: a földek elaprózottsága egyre több nehézséget jelent.
5. Földkivonások csak távlatos nemzetgazdasági érdekek alapján történjenek.
6. A vízgazdálkodás hazai átalakítása.
7. A termelői szerveződések támogatása.
8. A támogatások átláthatóságának biztosítása.
9. A nemzeti föld- és erdővagyon kezelése más vagyonelemektől elkülönítve történjen.
10. A favagyon-hasznosítás jelenlegi helyzetének áttekintése.
11. A Halászati Operatív Program céljainak megvalósítása.
12. Nyomás gyakorlás az EU agrárpolitikájának várható változásaival kapcsolatban.
13. A Kormány tárgyalja meg az élelmiszeripar helyzetét.
14. Nagyobb hangsúly az agrároktatás minden szintjén.