A fenntartható borászat

A Tokaj-Hegyalja Egyetem 15 országból érkező, 108 neves előadó részvételével rendez nemzetközi kongresszust a fenntartható szőlészetről, borászatról - közölte az oktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

A Tokaj Wine Congress tematikus szekciókban foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaira adott borászati válaszokkal, a szőlőtermesztés legújabb vívmányaival, a borágazat legfontosabb gazdasági kihívásaival, és bemutatja a borturizmus legújabb trendjeit is - olvasható a közleményben.

    Hozzátették, hogy a fenntarthatóságra fókuszáló eseménynek sárospataki központtal hét Tokaj-borvidéki helyszín ad otthont.
    "A program elsősorban a klímaváltozásra, a fenntarthatóságra, a robottechnika alkalmazására, a biodiverzitás megőrzését szolgáló kutatásokra, a szőlészeti, borászati versenyképességre koncentrál" - idézték a közleményben Stumpf Istvánt, a Tokaj- Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnökét.
    A gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közreműködésével szervezett rendezvényen a magyar szőlészeti és borászati szakmán túl professzori szinten képviselteti magát a többi között a bordeaux-i, a palermói, a torinói, a göteborgi, a krakkói, az udinei és az athéni egyetem - írták.
    A négynapos kongresszust a két fővédnök, Stumpf István és Csányi Sándor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke mellett Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos nyitja meg vasárnap.(F:MTI)

Vadbiológusok Nemzetközi kongresszusa

Megkezdődött kedden a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) 35. kongresszusa, amelyet az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódóan tartanak Budapesten.

    A kongresszus megnyitóján Kovács Zoltán, a világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a rendezvényen 20 nap alatt hat nemzetközi konferenciát tartanak, a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának kongresszusa az első ezek sorában.
    Hozzátette: a kongresszus központi témája a vadgazdálkodás a 21. században, valamint az ember és a vadállomány együttélésének a kérdései. Ez utóbbi téma aktualitását mutatja, hogy egyre több vadon élő állat, róka, vaddisznó jelenik meg a nagyvárosokban is - tette hozzá.
    A kormánybiztos kiemelte, hogy az eseményen a világ legjobb szakemberei osztják meg egymással tapasztalataikat, és ezeket a fórumnak köszönhetően később a gyakorlatban is hasznosítani lehet.
    Csányi Sándor, a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) elnöke elmondta, hogy az IUGB 35. kongresszusán több mint száz vadvilágkutató vesz részt mintegy 29 országból.
    A kongresszuson a különböző országok szakértői a vadgazdálkodással, a mezőgazdasággal, a vadászattal, az urbanizációval, az ökoszisztémával és a gazdasági fejlődéssel, valamint az ember és a vadvilág együttélésével kapcsolatos kutatásaikat mutatják be és ezekben a témákban műhelybeszélgetéseket is rendeznek.
    Csányi Sándor kiemelte, hogy a konferencia a fiatal pályakezdő kutatók számára kiemelt fórumot biztosít az általuk végzett tudományos munka bemutatására.
    Az eseményen George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke örömét fejezte ki, hogy a budapesti rendezvényen lehetőség nyílik a vadon élő állatok megóvásával, vadászatával, az ember és a vadon élő állatok együttélésével kapcsolatos kutatások megosztására.
    Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője hangsúlyozta: a vadállomány megőrzendő kincs, de egyben megújuló természeti erőforrás is, ezért gazdálkodni kell vele.
    "A kívánatos, szakszerű vadgazdálkodás viszont csak a környezetével harmonikus kapcsolatban álló vadállománnyal valósítható meg" - tette hozzá.
    Elmondta, hogy a kongresszus kiváló fórumot kínál a vadon élő állatok kezelésével, megőrzésével, a mezőgazdasággal, erdészettel, vadászattal kapcsolatos kérdések áttekintésére, a csapdázással, az urbanizációval, az ökoszisztémával, a gazdasági fejlődéssel, valamint az ember és a vadon élő állatok együttélésével kapcsolatos kutatások bemutatására. Alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet a vadgazdálkodás kritikus kérdéseire és azonosítsa az aktuális kihívásokat és lehetőségeket.
    Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt fél évszázadban az ökológiai gondolkodás és a fenntarthatóság szorosan összekapcsolódott a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel. "Az emberi fejlődés fenntarthatósága csak akkor valósítható meg, ha nem pusztítják azokat az ökoszisztémákat, amelyektől az emberek és a vadon élő állatok egyaránt függenek" - mondta.
    "A biológiai sokféleség megőrzése óriási kihívás, ezért megalapozott tudásra és a vadon élő állatok között fennálló kölcsönhatások ismeretére van szükség" - jegyezte meg Kováts Ferenc.
    Mint mondta, a konferencia nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a bölcs hasznosítás szerint egy kisebb létszámú, de jobb minőségű, ivararányában, korszerkezetében helyreállított értékes vadállomány alakuljon ki, amely nem terheli túl a környezetét és az általa okozott konfliktusok száma még kezelhető. A 21. századi vadgazdálkodásnak ennek a kihívásnak kell megfelelnie.(F:mti)

Ökológus kongresszus

A hazai ökológusok legfontosabb, háromévente megrendezett kongresszusát több mint kétszáz kutató részvételével tartják Vácon - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai kutatóközpontja (ÖK) kedden az MTI-vel.

    A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete (MÖTE) és az ELKH ÖK augusztus 24. és 26. között rendezi meg a 12. Magyar Ökológus Kongresszust a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. A rendezvényen a kutatók bemutathatják legújabb tudományos eredményeiket, megvitathatják a szakmai problémákat, továbbá hasznos kapcsolatokat alakíthatnak ki.
    Az idei kongresszusra több mint kétszáz ökológuskutató regisztrált, elsősorban az egyetemek és a kutatóintézetek műhelyeiből. Az eseményen részt vesznek az ökológiai ismereteket alkalmazó intézmények - minisztériumok, nemzetipark-igazgatóságok, civil szervezetek - kutatói is. A háromnapos rendezvényen öt plenáris és 108 szekció-előadás hangzik el, 76 kutatást pedig poszter formájában mutatnak be.
 A három teremben párhuzamosan zajló szekcióülések egy részében az ökológia alapkérdései szerepelnek, többek között a társulások szerveződése, a közösségi ökológia, a vegetációdinamika, a populációbiológia, a viselkedésökológia, a tájökológia, a molekuláris ökológia, az ökoszisztémák működése vagy az ökofiziológia.
    Más szekciók a globális problémákhoz kapcsolódó alkalmazott ökológiai kutatások témaköreit gyűjtik össze, mint például a gyep- és erdőkezelés ökológiai hatásai, a városokban zajló ökológiai folyamatok, a klímaváltozás és az invazív fajok elterjedésének hatásai, a természetvédelmi területek tervezése és kezelése, valamint az ökológia és a társadalomtudományok kapcsolódási pontjai.
    A plenáris előadások a tájökológiába, a viselkedésökológiába, a vegetációtudományba és az ökológiai modellezésbe nyújtanak betekintést. A szakmai programokon túl a MÖTE megtartja ünnepi közgyűlését is, amelyen díjazzák a legkiválóbb szenior és junior kutatókat.(F:mti)