Állattartási adategyeztetés

Az állatok naprakész nyomonkövetése a jelenlegi járványhelyzetben kiemelten fontos. A hatékony járványügyi intézkedések előfeltétele, hogy a hatóság pontos információval rendelkezzen minden állatról, azaz tudja, hogy egy adott tenyészetben hány állatot tartanak. A több tartási hellyel rendelkező állattartóknak legkésőbb 2020. május 15-ig kell nyilatkozniuk a pontos adatokról. Az adategyeztetés határideje: 2020. május 15.
Az adatváltozással kapcsolatos pontos teendőkről a Magyar Államkincstár honlapján vagy ügyfélszolgálatán tájékozódhat: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu
Felmerülő kérdéseivel keresse megyei kapcsolattartóját, vagy a Nébih Ügyfélszolgálatát:
•    Postázási cím: Nébih-ENAR, 1537 Budapest, Pf. 397.
•    Központi telefonszám: 06-1-336-9050
•    E-mail: enarufsz@nebih.gov.hu

Ragt 2020

Két kategóriában – 15 aranykorona alatt és felett – lehet jelentkezni 2020. június 30-ig az Ragt idei Termelési Versenyére! 

Jelentkezési lap az alábbi linken érhető el: Kattintson IDE!

Fajtaoltalom, fajtahasználat

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a tavalyi évtől kezdődően kiemelt figyelmet fordít az illegális szaporítóanyagok forgalmazásának visszaszorítására. Ezzel igyekszünk védeni mind a telepítők, mind pedig a regisztrált, a szakmai és jogszabályi követelmények betartásával dolgozó szaporítóanyag-termelők érdekeit. A szaporítóanyag-előállítás és -felhasználás lényeges eleme a jogszerű fajtahasználat is. Gyümölcsfajta adatbázisok elérhetőségei

Támogatási feltételek...

A jogszabályok alapján a területhez kötődő közvetlen és egyes vidékfejlesztési támogatásoknál is jogosultsági feltétel, azaz a támogatás nyújtásának alapja, a területeken az ún. minimumkövetelmények betartása, melyeket hazai viszonylatban a 10/2015 (III.13.) FM rendelet tartalmazza.
https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/ugorhat-a-tamogatas-ha-ezek-a-kovetelmenyek-nem-teljesulnek-itt-a-lista.21460.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel

Kecsketartás...

A házityúkon kívül jóformán egyetlen gazdasági állatfaj sem termel olyan sokféle terméket viszonylag kis és szerény befektetéssel, mint a kecske. Olyan területeket (meredek kopárok, ugarok, beszántás előtti területek) is képes hasznosítani, melyet más haszonállat nem. Emiatt fejlődő országokban segélyszervezetek kecskéket osztogatnak a szegényeknek. A kecske a testtömeghez viszonyított tejtermelésben az élen áll (8-10x). Húsa megfelel a korszerű konyha követelményeinek. Szőre illetve bőre ipari nyersanyag. Trágyája sem elhanyagolható. A kecske az egyik legrégebb óta háziasított állatfaj, amely tartása igen egyszerű, mind testi adottságait, mind pedig igényeit tekintve. Mérete miatt kis helyen is tartható, és szinte bármilyen közegben megél, viszont mivel táplálék terén konkrétan bármit megeszik, így hatalmas pusztítást is tud okozni a tartási helyén. Mivel sok fajtáját kitenyésztették területenként ezért nem mondható, hogy egységes faj. Hasznosítását tekintve is több fajtája ismert, így elkülönítünk hús-, szőr- és tejhasznú kecskéket is, továbbá az is befolyásoló tényező, hogy milyen környezetben kívánjuk tenyészteni az állatot. https://www.magro.hu/agrarhirek/erdekessegek-es-tevhitek-a-kecsketejrol/

Termelői csoportok támogatása

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében. A pályázatra 2020. május 25-étől 2022. május 25-éig, illetve a források rendelkezésre állásának napjáig - nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon.
A pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.

Elődök tisztelete 5.

05.2 

Id. Máthé Imre 

(1911. január 21. – 1993. május 2.) 

botanikus, agrobotanikus. Florisztikai kutatásai mellett számottevő eredményeket ért el a növényökológiában és a gyógynövények hatóanyag-vizsgálatában.   

05.4 

Jánossy Andor 

 (1908. aug. 20. – 1975. máj. 4.) 

agrármérnök, agrobotanikus, jelentősen hozzájárult a növényfajta-kísérletezés és növénynemesítés módszertanának és szervezeti 

kereteinek kialakításához.

Rohringer Sándor 

(1868. márc. 28. – 1945. máj. 4.) 

vízépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Nagy jelentőségűek hidraulikai vizsgálatai, nevéhez fűződik az alföldi talajvízészlelő kúthálózat kiépítésének megindítása.

 Wellmann Oszkár 

 (1876. okt. 8. – 1943. máj. 4.) 

állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja. Nevéhez fűződik a szarvasmarha-törzskönyvezés tudományos alapjainak kidolgozása és országos bevezetése.

05.7

Deininger Imre, 

(1844. május 7. – 1918. december 31.) 

mezőgazdász. 1878-ban ő létesítette Magyaróvárott az ország első Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomását, ennek vezetője volt.  

Urbányi László 

(1902. jún. 29.-1974. máj. 7.) 

vegyészmérnök,  a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója, az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa.

05.8

Szakáll Gyula 

(1872. máj. 8. – 1903. aug. 3.) 

orvosdoktor, az állatorvosi főiskola tanára. A háziállatok összehasonlító bonctanát tanította, ő írta az első madáranatómia tankönyvet (Háziszárnyasok boncztana, 1897).

05.9

Entz Ferenc 

(1805. dec. 6. – 1877. máj. 9.) orvos, szőlész és kertész, az MTA tagja. Kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a magyar borászat tudományos háttere. Az első hazai kertészképző intézmény megalapítója.

05.11

Erdei Ferenc 

(1910. dec. – 1971. máj. 11.) 

szociológus. Főbb művei: Futóhomok, Parasztok, Magyar falu. 1957-től az MTA főtitkára és az AKI igazgatója lett, közreműködött a mezőgazdaság 1959-es kollektivizálásában.  

05.14

Békessy Jenő  

(1874. júl. 26. - 1958. máj. 14.) 

a földművelésügyi min. állattenyésztési osztályán működött. Az állattenyésztés egyik jeles irányítója volt. Több cikke jelent meg a Köztelek és Magyarország c. lapokban.

Jankó Sándor 

(1866. febr. 28. - 1923. máj. 14.) 

erdőmérnök , erdészeti tudományok műszaki kérdéseivel, tervezésével foglalkozott. Az első magyar nyelvű fotogrammetriai szakkönyv (Fotogrammetria, 1917) szerzője. 

Muck Endre 

(1851. május 14. – 1925. január 16.) 

erdész, „a soproni erdők atyja”. 

05.16

Sávoly Ferenc 

 ( 1870. április 29. – 1938. május 16.) 

magyar meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója. 

Székács Elemér 

(1870. szept. 23. – 1938. máj. 16.) 

növénynemesítő. A hazai növénynemesítés nesztora, munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó hírének visszaállításáért. 

05.17

Buday-Sántha Attila 

 (1941. november 15. – 2014. május 17.) 

agrármérnök, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a környezetgazdaságtan tudományának jeles képviselője.

Török János 

(1907.máj. 17 - 1969. jún. 17) 

állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem anatómiai, illetve állatbonc- és élettani tanszékén vezető (1954–1959), majd a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola állatbonc- és élettani tanszékvezető professzora 1959-tő l 1969-ig. 

05.20

Baintner Ferenc, 

 (1871. máj. 20. – 1948. márc. 26.) 

agrármérnök, élelmiszervegyész, borász. Elsősorban a tejvizsgálat, borászat és szeszgyártás területén fejtett ki munkásságot.  

05.24

Mitterpacher Lajos 

(1734. augusztus 25. – 1814. május 24.), 

egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője.  A mezőgazdaságtan egész rendszerét az Elementa rei rusticae című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki.  

05.25

Ubrizsy Gábor 

(1919. szeptember 23. – 1973. május 25.) 

Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  

05.27

Obermayer Ernő 

(1888.dec. 13. – 1969. máj. 27.) 

Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. 

Ormos Imre  

(1903. máj. 27. – 1979. febr. 26.):

 kerttervező, egyetemi tanár, Kossuth-díjas. Számos tanulmánya jelent meg : A házikertek berendezése, A kerttervezés története és gyakorlata, Kertészeti földméréstan és kerttechnika.   

05.29

Bacsó Nándor 

(1904. márc. 13. - 1974. máj. 29.) 

meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár. Fő munkaterülete az éghajlattan, elsősorban Magyarország éghajlati vizsgálata volt. Az agrometeorológiai adatgyűjtést irányította. 

05.30

Keleti Károly  

(1833. júl. 18. – 1892. máj. 30.) 

közgazdász, statisztikus,  a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.  

Kubinyi Ágoston 

 (1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.)

 művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt. 

05.31

Chernel István 

(1865. máj. 31. – 1922. febr. 21.) 

A madártani kutatások kiváló művelője. Az ornitológia területén főműve a Magyarország madarai című háromkötetes könyv.