Elődök tisztelete 9.

9.2

Tangl Harald 
 (1900. szept. 2. – 1971. dec. 31.) 
állatfiziológus, orvos, fiziológus, Kossuth-díjas szakíró, kutatóintézeti igazgató.  Főként a takarmányozással kapcsolatos élettani kérdésekre fordította figyelmét.

9.3

Karch Alajos 
(1869. febr. 27. – 1939. szept. 3.)
malomtechnikus.  Malomgépeket szerkesztett és malmot tervezett, nevezetes a hat hengerrel őrlő gépe és a daratisztítóval egyesített síkszita .

9.5
Margó Tivadar
  (1816. március 5. – 1896. szeptember 5.) 
orvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

9.7

Marek József 
(1868. márc. 18. – 1952. szept.7.)
 Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt.

 9.8

Tolnay Sándor
  (1747. szeptember 8. – 1818. április 25.),
 az állatorvoslás első egyetemi professzora.Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki.

 

 9.12

Csiszár Vilmos
 (1906. nov. 7. – 1972. szept. 12.): 
állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár, az állatorvostudományok doktora.  Számos szakközleménye és több könyve jelent meg.

9.14
Cserháti Sándor 
 (1852. szept. 14 - 1909. ápr.13)
 fölfedezéseivel, tanításaival, és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be.

9.16
Girókuti Ferenc 
(1816. júl. 23. – 1895. szept. 16.): 
mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, a hazai kertészeti szaksajtó megteremtője. 

9.18

Herke Sándor 
(1882. szept. 18. – 1970. dec.15.) 
vegyészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Növénytáplálkozási és trágyázási kérdésekkel foglalkozott. 

9.19

Kubinyi Ágoston 
(1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.) 
művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt. 

9.20
Csukás Zoltán
  (1900.09.20. – 1957.09.16.)
 Kossuth-díjas mezőgazdász, állatorvos, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 20. századi magyar állattenyésztés egyik legkiemelkedőbb egyénisége.

9.23

Székács Elemér
  (1870. szept. 23. – 1938. máj.16.)
 A hazai növénynemesítés nesztora, közel négy évtizeden át munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó hírének visszaállításáért. 19/9

Ubrizsy Gábor
  (1919. szeptember 23. – 1973. május 25.) 
Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Zsigmondy Richárd
  (1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
 magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat.

 

 9.24

Bereczki Máté

  (Romhány, 1824. szept.24. – Kunágota, 1895. dec. 9.) 

gyümölcsnemesítő, pomológus.

9.24

Béll Béla
  (1908. okt. 2. – 1988. szept. 24.) 
meteorológus, légkörfizikus, a műszaki tudományok doktora, az MTA tagja. A légkörben zajló meteorológiai, fizikai és kémiai folyamatokra vonatkozó kutatásaival a légáramlástan iskolateremtő alakja volt.

Csire Lajos
  (1923. szept. 24. – 1974. jún. 24.):
 mezőgazdász, állattenyésztő. Tevékenységével a sertés-populációgenetika területén, a hibridizációs kutatások útján – több mint 50-féle fajtakombinációval – eredményesen járult hozzá a HUNGAHIB sertés kitenyésztéséhez. 

9.28

Jávorka Sándor
  (1883. márc. 12. – 1961. szept. 28.) 
Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja. A 20. századi növénytani, a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt.

9.29
Prohászka Ferenc
  (1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.): 
kertészmérnök, szőlész. Megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró. 

9.30
’Sigmond Elek
  (1873. február 26. – 1939. szeptember 30.) 
vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.