Áder
János felidézte: egy a közelmúltban készült tanulmány szerint a
Kárpát-medencében sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mértékben fogjuk
érezni a klímaváltozás hatásait, mint Európa más régióiban. Radics
Kornélia ezt megerősítve elmondta, hogy az elmúlt 120 évben a világon
1,1 Celsius-fokos, a Kárpát-medencében 1,2 fokos volt a felmelegedés.
Az
államfő megjegyezte: 20 éve nem volt ilyen hűvös az április, mint idén,
és a május is meglehetősen hűvös, csapadékos volt. Miközben az elmúlt
években ahhoz szoktunk, hogy a május már inkább nyári hónapnak
számított. Ezért felmerül a kérdés, hogy miközben klímaváltozásról
beszélnek, hogy lehet mégis hűvös a tavasz.
Radics Kornélia
megjegyezte, hogy az elmúlt két évben is hűvös volt a május. 2018-ban
viszont kiemelten meleg volt a tavasz, ez pedig az időjárás
szélsőségességét erősíti - tette hozzá.
A beszélgetés során arra
is magyarázatot adtak, mi okozza, hogy míg a Kárpát-medencében
áprilisban, májusban hűvös időjárás volt, addig ugyanezen időszakban az
Északi-sarkkör környékén, Oroszország, Kanada egyes részen hőségrekordok
dőlnek meg. E szerint ha az északi áramlás kellően erős, ott tartja a
hideg levegőt az Északi-sarkkör felett. Ha viszont ez valamilyen okból
meggyengül, akkor a hideg levegő kiszabadul és ez okozza a különböző
váratlan időjárási helyzeteket például Európában. Közérthetőbben olyan
ez, mint amikor a hűtőszekrény ajtaját kinyitva hirtelen kiszabadul a
hideg levegő és a meleg levegő pedig máshol keres utat magának.
Radics
Kornélia megerősítette, hogy az éghajlatváltozás és a felmelegedés
valóban felgyorsult. Kiemelte: sokkal gyakoribb és intenzívebb
változások jellemzik az időjárást, s ez szélsőségekben jelentkezik.
Példaként említette, hogy Magyarországon egymást követte a
legcsapadékosabb és a legaszályosabb év. Azt mondta: a csapadék
mennyiségében nincs jelentős változás, de az sokkal kevesebb napon és
rövidebb idő alatt, intenzív esőzések formájában hullik le.
A
meteorológiai szolgálat elnöke elmondta, hogy az éghajlatváltozás okozói
között az üvegházhatású gázokról, s leggyakrabban a szén-dioxidról
beszélnek. Pedig a metán és a víz szerepe is fontos. Ráadásul a metán
sokkal komolyabb bajt idézhetne elő. Azért a szén-dioxid van mégis a
középpontban, mert míg a víznek 7 nap, a metánnak 9 év a légköri
tartózkodási ideje, addig a szén-dioxidnak körülbelül 150 év.
Áder
János "időzített bombaként" említette, hogy a Föld fagyott rétegei
alatt lévő metán a földfelszín olvadása következtében robbanásszerűen
kitörhet.
Ezt Radics Kornélia valós veszélynek nevezte, s
elmondta: ezért figyelik kiemelten, hogy az Északi-sarkon milyen
mennyiségben olvad a jég. A szakember szerint az éghajlatváltozás
megállításában kulcsfontosságú a permafroszt (tartósan fagyott talaj)
olvadásának megakadályozása, hogy olyan mértékben sikerüljön csökkenteni
a hőmérséklet emelkedését, amellyel megelőzhető a metán légkörbe
jutása.
Radics Kornélia azt is elmondta, hogy a meteorológusok
számára az óceáni áramlások jelentik az "időzített bombát". Az óceáni
vízkörzés ugyanis nagymértékben befolyásolja, hogy a kontinensen miként
alakul az időjárás. A hőtágulás, a jégsapkák olvadása miatt emelkedik az
óceánok vízszintje és változik a savassága. Ha pedig változik a víz
koncentrációja, akkor akár a teljes óceáni áramlási kör is leállhat -
emelte ki, hozzátéve: ennek felbecsülhetetlen következményei lehetnek.
Áder
János szerint a lényeg, hogy nem 4-5 éves ciklusban, nem egy választási
ciklusban, hanem évtizedekben, évszázadokban előre kell gondolkodni
ahhoz, hogy a nagyobb bajt el lehessen kerülni. A meteorológiai
szolgálat elnöke ehhez hozzátette: térben is "határtalanul" kell
cselekedni, nem nemzeti, csak globális szinten lehet válaszokat találni.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése