Milyen lesz Magyarország 2100-ban? Jó esetben az ország klímája Toszkána mai viszonyaihoz lesz hasonló, de félsivataggá is lehetünk. Akiben mindez a kellemes nyaralások emlékét idézné fel, inkább gondoljon a hosszú és aszályos nyarakra, a rendre előforduló és sok problémát, halálesetet okozó úgynevezett "hőségévekre". Száz év múlva majd az akkori viszonyokhoz képest lesznek pusztítóbb nyarak. A sivataghoz képest viszont biztosan jobb lesz. Országunk népessége az egyes vélemények szerint 5 és 7 millió közé is visszaeshet.
Akik nyári világjárásuk közben már elunták a hagyományos múzeumokat, azok betérhetnek jó pár rendhagyóba: krumplimúzeumtól kezdve gigászi gazdagságú mustártárlaton át heringgalériáig. https://storeinsider. hu/cikk/rendhagyo-etelmuzeumok-varjak-a-turistakat
A sertéságazatban magas genetikai értékű állománnyal rendelkezünk, õshonos fajtánk és változatai mellett szinte az összes világfajta és korszerű hibrid megtalálható az országban. Az állománycsökkenés oka egyértelműen a jövedelemhiány, a bizonytalan piaci kilátások és a szigorú, rendkívül költséges állatvédelmi, állathigiéniai, környezetvédelmi elõírások. Ezen Uniós elõírásoknak való megfelelés jelentõs fejlesztési forrásokat igényel. Az ágazat fejlesztése, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználása érdekében nemzeti sertéstenyésztés fejlesztési programot
A levélen keresztüli tápanyag-adagolás, azaz lombtrágyázás régen alkalmazott tápanyag-ellátási módszer a növénytermesztésben. Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, az enzimrendszer működése, kedvezően hat a sejtkolloidok fizikai és kémiai állapotára. Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium, a nitrogén és bizonyos időszakokban a foszfor esetében van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése