PTI tájékoztató '10.02.23

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu 

Heti Online Hírlevél 

Tartalom 

Március 12-ig lehet a munkahelyteremtő pályázatokat benyújtani Biztosítások adókedvezménye Egyéni vállalkozó termőföld értékesítése Márciustól tovább szigorodik a jelzáloghitelezés Vagyonadó: közeleg az első bevallási határidő  

Március 12-ig lehet a munkahelyteremtő pályázatokat benyújtani Munkahelyteremtésre a pályázatokat március 12-ig fogadják be a beruházás helye szerinti regionális munkaügyi központok. A pályázaton való részvétellel, a pályázat elkészítésével kapcsolatban az illetékes munkaügyi központ pályázati referense ad tájékoztatást. Az MPA-2010-1, illetve MPA-2010-2 pályázatok részletes feltételei a Pályázatok cím alatt olvashatók. A munkaügyi központok címe, telefonszáma az útmutató 1. sz. mellékletében olvasható. A munkahelyteremtő beruházások támogatására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium másfél milliárd forint keretösszeget fordít, ebből 1400 munkahely teremthető. Külön pályázatot lehet benyújtani információ-technológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaira, amelyre a szaktárca 200 millió forintot fordít, ez 250 új munkahelyet eredményez majd. Forrás: www.szmm.gov.hu  

Biztosítások adókedvezménye Bár az összevont adókedvezmény részét képező biztosítás kedvezményét a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv.) 186. § 8. pontja 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, a biztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyeknek figyelemmel kell lenniük az átmeneti rendelkezésekre is. Ugyanis az előző mondatban jelzett törvény 206. § (8) bekezdése szerint, ha a magánszemély 2010. január 1-jétől gyakorolja a biztosítással összefüggésben a rendelkezési jogát (például megszünteti, értékesíti vagy lényeges tartalmában módosítja a biztosítási szerződést), akkor a 2009. december 31-én hatályos szabályok szerinti szankciókra számíthat. Tehát, ha a magánszemély az Szja törvény 7. számú mellékletének 2009. december 31-én hatályos szabályai szerint a rendelkezési jogát 2010-ben vagy későbbi időpontban gyakorolja, akkor az igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összegét – 2009. adóévre vonatkozó adókedvezmény esetén például a kedvezmény alapjának 36 százalékát – az adóbevallásában be kell vallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie. A fenti kötelezettség nem terheli a magánszemélyt azon összeg tekintetében, amelynek a kedvezmény alapjául szolgáló befizetés évének utolsó napjától számított három év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt.  

Egyéni vállalkozó termőföld értékesítése Amennyiben az egyéni vállalkozó termőföldet kizárólag üzleti célú tárgyi eszközként hasznosított (azon gazdálkodott), akkor a termőföld átruházásából származó ellenérték egyéni vállalkozásból származó bevételnek minősül. Ilyen esetben - mivel az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközről van szó – a nyilvántartásba vett beruházási költség egy összegben elszámolható az értékesítéskor a bevétellel szemben. A beruházási költség a törvény szerinti költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett beszerzési árból és egyéb kiadásokból áll. Termőföld esetében a beszerzési ár a megszerzésre fordított összeg, amely örökölt termőföld esetében az illeték megállapításánál figyelembe vett, a hagyatéki teherrel (pl. hiteltartozással) nem csökkentett értéket jelenti. Felmerült egyéb kiadás lehet különösen az üzembe helyezés napjáig (a hasznosítás kezdetéig) felmerült, a termőföld megszerzésével összefüggő hitel kamata, a megszerzéssel összefüggő ügyvédi költség, öröklés esetén a hagyatéki eljárási költség, az illeték. (Az üzembe helyezés után megfizetett, költségként egyébként is elszámolt kamat nem része a beszerzési árnak.) Történelmi bázisjogosultság értékesítése, hasznosítása Az Szja-törvény a történelmi bázis jogosultság fogalmát - amely egyébként a 37/2009 (IV.3) FVM rendelet 1.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül - az értelmező rendelkezések között a vagyoni értékű jogként nem nevesíti [Szja-törvény 3.§ (31) pont], e jog értékesítéséből, ideiglenes átengedéséből származó bevételt egyéni vállalkozásból származó bevételnek kell tekinteni.

 Márciustól tovább szigorodik a jelzálog hitelezés Az utóbbi másfél évben jelentős változások indultak el a lakossági hitelezési piacon. Egyrészt az ügyfelek sokkal bizalmatlanabbak, óvatosabbak és tudatosabbak lettek, másrészt az átláthatatlan banki, finanszírozói magatartást, üzletpolitikát és a hitelközvetítők tevékenységét a törvényhozó jogszabályokkal igyekszik a tisztességes piaci verseny irányába terelni. Az új jogszabályok alkalmazásával egyrészt tovább szigorodnak a hitelhez jutás feltételei, másrészt a törvényhozó olyan normarendszer kialakítását kezdte meg, amely a fogyasztók számára - amennyiben ezt ismerik - már most mankó lehet egy hiteligénylési folyamat során: mit várhatnak el a hitelezőktől, azok képviselőitől és a hitelközvetítő irodák munkatársaitól. Változások 2010. március 01-től Márciustól a lakossági ügyfelek 20-40 százalékos önerő mellett juthatnak lakásvásárlási hitelhez, lízinghez, ha nem tudnak plusz ingatlant bevonni fedezetként. A gépjármű-hiteleknél 25-55 százalékos önerőt kell biztosítania a vásárlónak, a kölcsön futamideje legfeljebb 84 hónap lehet. Az ügyfeleknek viszont lehetőségük nyílik majd arra, hogy 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak a hitelszerződésüktől, és a hitelek előtörlesztési díjainak mértékét is pontos szabályok rögzítik majd.  

Vagyonadó: közeleg az első bevallási határidő Közeledik a vagyonadó első bevallási és befizetési határideje: az egyéni vállalkozóknak, az általános forgalmi adó fizetésre kötelezett magánszemélyeknek, valamint az eva alany egyéni vállalkozóknak és bevételi nyilvántartást vezető eva alany társaságoknak ugyanis február 25-ig kell bevallaniuk és befizetniük a vagyonadót, amely az Alkotmánybíróság határozata nyomán már csak a vízi járműveket, a légi járműveket és a nagy teljesítményű személygépkocsikat terheli. A magánszemélyeknek szja bevallásukkal egyidejűleg, 2010. május 20-ig, a nem magánszemély adózóknak a társasági adóról szóló bevallásukkal, az eva-alanyoknak pedig az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásukkal kell bevallás-benyújtási kötelezettségüknek eleget tenniük. Kivételt képeznek azok a társaságiadó-alanyok, akik az adóévtől eltérő üzleti évet választottak, nekik ugyanis a társasági adó bevallás benyújtási határidejétől függetlenül, 2010. május 31-ig kell a vagyonadó-bevallást beadniuk. A bevallást elektronikusan és postai úton is meg lehet tenni, a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózóknak azonban a vagyonadó-bevallásukat is elektronikus úton kell benyújtaniuk. Ez utóbbi esetben a nyomtatványt két példányban kell kézzel kitölteni, vagy az adóhatóság internetes kitöltő programjával elkészíteni, és a kitöltött egyik példányt határidőben eljuttatni az illetékes adóhatósághoz. A nyomtatvány aláírásáról egyetlen esetben sem szabad megfeledkezni, mert aláírás nélkül a bevallás érvénytelen lesz. A fizetendő adót két egyenlő részletben kell megfizetni, az első részletet a bevallás benyújtására előírt határidőig, a másodikat pedig 2010. szeptember 30-ig. A magánszemélyek csekken, banki átutalással, illetve az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon akár bankkártyával is fizethetnek, a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók pedig a belföldi fizetési számlájukról történő átutalással vagy bankkártyával teljesíthetik fizetési kötelezettségüket. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '10.02.16

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Személygépkocsi vagyonadó
Tőzsdei ügyletből származó jövedelem és az eho
Képzési költségek elszámolása a vállalkozásban
Elveszett számlák pótlása
Béren kívűli juttatások adózása

Személygépkocsi vagyonadó
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény rendelkezései a nagy teljesítményű személygépkocsikra változatlanul élnek – túlélték az Alkotmánybírósági felülvizsgálatot. Itt közlünk egy táblázatot az egyes személygépkocsik után fizetendő adómértékekről – mert a jogszabály ebben a kérdésben nem is olyan egyszerű.

A jogszabály értelmében a 125 kW teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező személygépkocsikat terheli az adó. Kivételt képeznek az OT („old timer”) betűjelű rendszámtáblával ellátott gépkocsik, amelyek mentesek az adó alól.

Az adó alapja
Az adó alapja a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kW-ban. Amennyiben a hatósági nyilvántartásban a személygépkocsi teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Az adó mértéke
Az adó mértéke a személygépkocsi teljesítményétől függően a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg kétszeresétől annak háromszorosáig terjedhet. ( 125 kW-175 kW között kétszeres, 175 kW -200 kW között 2,5-szeres, legalább 200 kW és afelett pedig háromszoros). A gépjárműadóról szóló törvény a személygépkocsik után azok kilowattban kifejezett teljesítményére - mint adóalapra - vetülő, a gépjármű korának függvényében differenciált adómértéket határoz meg.

A kizárólag elektromos meghajtású, és a hibrid meghajtású személygépkocsi tulajdonosát 50%-os adókedvezmény illeti meg. Ugyancsak ilyen mértékű adókedvezményben részesül a három, vagy több gyermeket nevelő szülő egy személygépkocsi után.

Az adó mértéke tehát - a gépkocsi korától függően, 0 évnek a gyártási év számít:
I. 0-3 naptári évben:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 345,-Ft/kw x 2 = 86.250,-Ft-tól 120.750,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 345,-Ft/kw x 2,5 = 150.937-Ft-tól 171.637,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) -: 345,-Ft/kw x 3 = 207.000,-Ft-tól
II. 4-7 naptári évben:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 300,-Ft/kw x 2 = 75.000,-Ft-tól – 105.000,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 300,-Ft/kw x 2,5 = 131.250,-Ft-tól – 149.250,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) -: 300,-Ft/kw x 3 = 180.000,-Ft-tól
III. 8-11 naptári évben:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 230,-Ft/kw x 2 = 57.500,Ft-tól – 80.500,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 230,-Ft/kw x 2,5 = 100.625,-Ft-tól – 114.425,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) -: 230,-Ft/kw x 3 = 138.000,-Ft-tól
IV. 12-15 naptári évben:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 185,-Ft/kw x 2 = 46.250,-Ft-tól 64.750,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 185,-Ft/kw x 2,5 = 80.900,-Ft-tól 92.037,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) - : 185,-Ft/kw x 3 = 111.000,-Ft-tól
V. 16. évtől:
-125 kw (168 LE) – 175 kw (235 LE): 140,-Ft/kw x 2 = 35.000,-Ft-tól 49.000,-Ft-ig
-175 kv (235 LE – 199 kw (267 LE): 140,-Ft/kw x 2,5 = 61.250,-Ft-tól 69.650,-Ft-ig
-200 kw (268 LE) - : 140,-Ft/kw x 3 = 84.000,-Ft-tól.
Az adó alanya
Az adókötelezettség a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (Országos Járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosát terheli.

Ha a személygépkocsi a magyar hatóság által vezetett nyilvántartásban nem szerepel, akkor az adó alanya a személygépkocsi tulajdonosa.

A nagy teljesítményű személygépkocsik után a január 1-jei állapoton alapuló „éves” adóalanyiság és adófizetési kötelezettség áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a január 1-ei állapot szerinti adóalany a naptári év egészére teljesíti a kötelezettségeket akkor is, ha személyében év közben változás áll be. Fontos hangsúlyozni, hogy a hatósági nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személy nem alanya és adófizetésre kötelezettje a nagy teljesítményű személygépkocsik utáni adónak.

A kétszeres adóterhelés elkerülése érdekében a megfizetett gépjárműadót a fizetendő adó összegéből le lehet vonni. A levonás joga az adóalanyt az általa megállapított és bevallandó nagy teljesítményű személygépkocsi utáni adó összegének erejéig illeti meg. Nem vonható le a gépjárműadó összege abban az esetben, ha a gépjárműadóban nem a tulajdonos volt az adó alanya, hanem az üzemben tartó áll adójogviszonyban. Azaz a gépjárműadó levonhatóságának elengedhetetlen törvényi feltétele, hogy a két adónemben ugyanazon személy tulajdonosi minőségére tekintettel legyen adóalany.

A bevallás benyújtásának, illetve az adó megfizetésének határideje
A magánszemély adózó az adóévi személyi jövedelemadóról szóló bevallásban (0953-1042), a társasági adóalany a társaságiadó-bevallásban (0929-1042), az eva alany pedig az eva-bevallásban (0943-1042) ad számot az egyes nagy értékű vagyontárgyakról szóló adóról. A bevallásokat a tárgyévben kell megtenni.

Ha az adóalany nem kötelezett sem személyi jövedelemadó, sem társasági adó, sem eva bevallásra, akkor az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról a külön erre a célra rendszeresített bevallást (1042) kell benyújtani az adóév május 20-ig. Figyelemmel az alkotmánybíróság 8/2010. (I.28.) számú határozatára, a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallására a fentiekben jelölt bevallás nyomtatványok használatosak a továbbiakban is azzal, hogy a lakóingatlanokra vonatkozó mezőket nem kell kitölteni.

Az adót két részletben kell megfizetni. Az első részlet a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes, a második részletet pedig az adóév szeptember 30-ig kell megfizetni.

Tőzsdei ügyletből származó jövedelem és az eho
Az Szja törvény 67/A.§-a szerinti tőzsdei ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

Tőzsde alatt érteni kell az EGT és OECD tagállamban működő tőzsdét is.

Felmerül a kérdés, hogy a tőzsdei ügyletből származó jövedelem után kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§-a a külön adózó jövedelmek közül egyebek között az árfolyamnyereségből származó jövedelmet [Szja tv. 67. §] is terheli 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulással, - ugyanakkor a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet nem. Erről az Eho tv. nem tesz említést - tehát ilyen kötelezettség tehát a tőzsdei ügyletből származó jövedelem után nincs.

Képzési költségek elszámolása a vállalkozásban
Képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha az a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást.

A képzési költségek tekintetében változás, hogy az alkalmazottak iskolarendszerű képzési költsége ugyan elismert költségnek minősül, de 25 százalékkal kell adózni az e címen elszámolt összeg után az Szja-törvény 70-71.§-aiban foglaltak szerint. Elismert költségnek minősül az e címen felmerült közterhek összege is.

A továbbképzéssel kapcsolatos kiadások elismert költségnek minősülnek az alkalmazottak és egyéni vállalkozók esetében is azzal, hogy az alkalmazottak tekintetében ez nem jelent adóztatható körülményt [Szja-törvény 4.§ (2) bekezdés]

Az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megítélni. Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy
• a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni;
• a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni;
• a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részt kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.

Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg.

Elveszett számlák pótlása
2004. január 1. napjától a számviteli bizonylat alaki követelményeinek körében történt változás eredményeképpen nem kötelező a számlák aláírása, azok aláírás nélkül is megfelelnek mind a számviteli bizonylat, mint az adóigazgatási azonosításra való alkalmasság feltételeinek. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a 2004. május 1-jével történt Európai Unióhoz történt (illetőleg akkor még csak előkészített) csatlakozásnak is, mivel az EU hatodik irányelvében szerepel egy olyan rendelkezés, mely szerint a tagállamok nem tehetik kötelezővé a számlák aláírását.

A számlák aláírásának kérdése azonban nem érinti az elveszett bizonylat, okirat pótlólag, másodlagosan történő előállítására, és ezen bizonylatnak abból a célból történő hitelesítésére vonatkozó előírásokat, amelyek az adó- és pénzügyi kapcsolatokban, számviteli elszámolásokban az eredeti dokumentumok pótlását szolgálják.

Az okirati bizonyításról, illetve az elveszett, pótolt okiratok pótlásáról, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 190-197. §-ai rendelkeznek. A hivatkozott jogszabály 196. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet által kiállított okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratáéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette, vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Szabályszerű igazoláson a gazdálkodó szervezet bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírás, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni.

Fentiek szerint azonban a másolatnak tartalmaznia kell azt a megjegyzést is, mely szerint a másolt okirat az eredetivel mindenben megegyezik, hiszen ez a megjegyzés különbözteti meg az egyszerű aláírást a hitelesítéstől. A gazdálkodó szervezet által kiállított, vagy őrzött okiratról így készült okirat bizonyító ereje az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
Forrás: www.apeh.hu

Béren kívűli juttatások adózása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján a béren kívüli juttatások után az adókötelezettséget a juttatás hónapjára kell megállapítani, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően a munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a „08”-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Ha a juttatás például meleg étkezési utalvány, helyi utazás bérlet formájában történik, akkor a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával. Ilyen esetben a bevétel megszerzésének időpontja – azaz a juttatás időpontja – a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, vagyis az utalvány, bérlet stb. tényleges átvételének napja, ide értve a magánszemély javára történő birtokba vétel napját is, illetve az előzőek hiányában az a nap, amikor a bevétel tárgya rendelkezésre áll, tehát amikor az utalvány, bérlet stb. átvehető, függetlenül attól, hogy a jogosult azt csak később vette át.

Ha például a munkáltató, kifizető a január havi meleg étkezési utalványt január hónapban kiosztja, akkor a juttatás hónapja január, ezért a juttatást terhelő adót január havi kötelezettségként kell bevallani és február 12-éig kell megfizetni. Amennyiben a munkavállalók a január hónapra elszámolt bér kifizetésével egyidejűleg, tehát csak február hónapban jogosultak átvenni a január havi utalványokat, vagy ekkor térítik meg részükre a január havi utazási bérletet, akkor a juttatás időpontja február hónap, és ennek megfelelően február hónapra kell kötelezettségként bevallani, és március 12-éig kell megfizetni a juttatást terhelő adót.

Az ilyen béren kívüli juttatások költsége nem bérköltség, ezért elszámolására nem a bérekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni. Mivel a juttatások igénybevételének lehetőségét biztosító utalvány, bérlet stb. a juttató számára végleges vagyonvesztésként annak átadásakor jelenik meg, a juttatások költségének elszámolása a személyi jellegű egyéb kifizetések között a juttatás előzőekben ismertetett időpontjához igazodóan történik.
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '10.02.09

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom

 Ideiglenes iparűzési tevékenység bejelentése Offshore cégtől kapott osztalék Minimálbér és garantált bérminimum 2010 Végkielégítés szabályai munkaviszonyban Lakáscélú munkáltatói kölcsön Ideiglenes iparűzési tevékenység bejelentése 

A helyi iparűzési adóval összefüggő adóztatási hatásköröket 2010. január 1-jétől az állami adóhatóság gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy 2010. január 1-jét követően keletkezett bejelentési- bevallási- befizetési kötelezettségeket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. Ennek következtében megváltozott a bejelentkezés és a bevallás - korábbi években már megszokott - rendje. A 2010. évre vonatkozó bejelentkezés és változás-bejelentés céljára az adóhatóság 10THIPAadatlapot, a bevallási kötelezettség teljesítésére a 1044 számú bevallást, az előleg bevallására pedig a 1045 számú bevallási nyomtatványt rendszeresítette. A jogszabályváltozás valamennyi, iparűzési tevékenységet végző adózót érinti. Jelen tájékoztató az ideiglenes jelleggel végzett (alkalmi) iparűzési tevékenység, ezen belül is a piacozó, vásározó tevékenység bejelentése, bevallása, és adófizetése kapcsán felmerült kérdéseket foglalja össze, illetve a helyes gyakorlat kialakulásához kíván segítséget nyújtani. Az ideiglenes jelleggel piacozó, vásározó adózó a tevékenység megkezdése előtt, de legkésőbb a kezdés napján köteles az állami adóhatóságnál bejelenteni a tevékenység kezdetét. A bejelentésre a 10THIPA adat- és változás-bejelentő lap szolgál. A bejelentőlapon lehetőség van több bejelentés egyidejű megtételére akár több lapon keresztül is, így ha az alkalmi piacozó az árusítások helyszínét és időpontját előre ismeri, úgy a bejelentését akár több településekre vonatkozóan is megteheti egyszerre, egy bejelentőlapon. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után fizetendő adóról a tevékenység befejezésének napján bevallást kell beadni és ezzel egyidejűleg kell megfizetni az adót is. Az ideiglenes tevékenység befejezését nem szükséges külön bejelenteni, a tevékenység befejezését követően beadott bevallással egyúttal ezt a kötelezettséget is teljesíti. Az adót tehát a bevallás benyújtásának határidejével megegyezően, a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni. Ha ez munkaszüneti napra esik, akkor a határidőt követő első munkanapon kell teljesíteni a kötelezettségeket. Megváltozott az adó befizetésének módja is. Korábban kialakult gyakorlat volt, hogy a piacozó, vásározó tevékenység helyszínén, illetve egyes településeken az önkormányzatoknál készpénzben történt az adó megfizetése. 2010. január 1-jétől a pénzforgalmi számlával rendelkező adózó a belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, a pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak készpénz-átutalási megbízással, vagy lakossági folyószámláról kell fizetési kötelezettségét teljesíteni. Készpénzben történő fizetésre nincs lehetőség. A fentiek a gyakorlatban azt jelentik, hogy ha egy adózó egy településen hetente egy-egy napon végez alkalmi jelleggel piacozó tevékenységet, akkor a bejelentő lapon a tevékenység kezdetét minden alkalommal be kell jelenteni és az adott napra a 1044-es bevallást be kell nyújtania. Amennyiben a piacozó tevékenységet ugyanazon a településen több, egymást követő napon, egy nap megszakítás nélkül végzi, akkor legkésőbb az első napon kell bejelentkeznie, az utolsó napon – a tevékenység befejezésekor – pedig bevallást kell benyújtania. Az ideiglenes iparűzési tevékenység bevallására 1044-es számú bevallás 09. lapja szolgál. Forrás: APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága www.apeh.hu 

Offshore cégtől kapott osztalék A 2010-es szabályok szerint a magyar illetőségű magánszemély részére offshore cég (ellenőrzött külföldi adózó) által fizetett osztalék egyéb jövedelemnek minősül. Ez szja vonatkozásában azt jelenti, hogy nem vonatkozik rá az osztalékra egyébként irányadó 25%-os szja kulcs, - hanem az összevont adóalap részeként az adótábla szerint adózik: 5 millió forintig 17%, az felett 32%. Az egészségügyi hozzájárulás vonatkozásában pedig azt jelenti, hogy míg az osztalék után 14%-os eho-t kell fizetni, a 450 eFt-os felső határ eléréséig - addig az egyéb jövedelemnél 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség áll fenn, felső határ nélkül. Jogszabály: Szja tv. 28.§/12/. 1998:LXVI.tv. 3.§/1/a./)  

Minimálbér és garantált bérminimum 2010 A kérdést a a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet személyi hatályát tekintve kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. Ez a személyi hatály egyúttal azt is jelenti, hogy az OMMF munkaügyi felügyelői a Met. 3. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, a munkaügyi ellenőrzésüket kiterjeszthetik a hivatkozott jogszabályhely g) alpontjában nevesítettek ellenőrzésére, vagyis a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartására. A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől: havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint, napibér alkalmazása esetén 3 380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint. A (2) bekezdés az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkaköröben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumát, a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől számítottan: havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4 120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint- ban állapította meg. A rendelet 2. § (3) bekezdése a teljesítménybérezés szabályait határozza meg rögzítve, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, minimálbér, vagyis a [2. § (1) bekezdés] alkalmazása esetén 2010. január 1-jétől: 73 500 forint, míg a garantált bérminimum, vagyis a [2. § (2) bekezdés] alkalmazása esetén 2010. január 1-jétől: 89 500 forint. A hivatkozott (1) és a (2) bekezdés meghatározza az órabértételeket is, így azokat, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál - rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, - hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidő esetén: - a rendelet 2. § (1) - (3) bekezdésében meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, míg - a 2. § (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve ha annál rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], ha hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés] szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. Az egységes joggyakorlat és értelmezés érdekében a rendelet bizonyos fogalmakhoz magyarázatokat fűz, illetve definiálja azokat, így alkalmazásában: a) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban állót, c) személyi alapbéren közalkalmazottak esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell. A kormányrendelet 2010. január l-jén lép hatályba, amiből az is következik, hogy rendelkezéseit első ízben a 2010. január hónapra, járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A hatályba lépéssel egy időben pedig természetesen hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet.  

Végkielégítés szabályai munkaviszonyban A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Ez alapján ha a munkavállaló mond fel rendes felmondással, akkor nem jogosult végkielégítésre. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén sem ír elő a törvényt végkielégítési kötelezettséget. Ha a munkavállaló mond fel rendkívűli felmondással, akkor jár neki a végkielégítés is, a rendes felmondás esetére járó átlagkereseten túl. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évig fennálljon. A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c) legalább tíz év esetén: háromhavi; d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi; e) legalább húsz év esetén: öthavi; f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a) az öregségi nyugdíjra, továbbá b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.  

Lakáscélú munkáltatói kölcsön A munkáltatói lakáscélú támogatás (ide értve az elengedett kölcsönt is) 2010-től öt évente öt millió forint összegben adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Átmeneti rendelkezés alapján a 2010. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás, elengedett kölcsön összege nem számít bele az 5 milliós keretbe, tehát az 5 év számítása minden esetben 2010-től indul újra. 

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '10.01.26

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom 

Alkotmányellenes az ingatlanadó Falusi vendéglátás, vendégfogadás 2010-ben Tudnivalók a munkáltatói adómegállapítás választásáról Családi pótlékra eső adó visszaigénylése Adószámos magánszemély foglalkoztatása  

Alkotmányellenes az ingatlanadó Úgy tűnik, most a túlzott adószigor ütött vissza: egyébként az ingatlanadó sem lenne alktományellenes, ha nem lett volna ilyen kérlelhetetlenül szigorú. Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, s azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Ugyanakkor változatlanul élnek a nagy értékű gépkocsikra, hajókra, repülőgépekre vonatkozó szabályok. Részletek és a lényeg az Alkotmánybíróság indokolásából "Megállapítható, hogy — kellő ingatlanforgalmi szakértelem hiányában — az adóalanyok önhibájukon kívül nem tudnak megfelelni annak a követelménynek, hogy adóbevallási kötelezettségüket hibátlanul, helyes és valós adattartalommal teljesítsék. A Nért. tehát arra kötelezi az adóalanyokat, hogy adófizetési kötelezettségüket egy általuk megjelölt, vélelmezett, utóbb a hatóság által vizsgálható értéken alapuló, s ezért nem, vagy legalábbis nem feltétlenül helyes értéket tükröző adóbevallás alapján teljesítsék. Ráadásul mindezért a törvényalkotó, — ha alulbecslés történik —, egyoldalúan az adóalanyokra hárítja a felelősséget. Az ingatlanok értékmeghatározásával kapcsolatban tehát, — figyelemmel a törvény forgalmi-érték fogalmára —, a jogalkotó tág teret ad az önkényes adóhatósági jogalkalmazásnak, amely lehetőséget teremt az adózókra nézve súlyosan hátrányos jogkövetkezmények adóhatósági megállapítására. Mindezek alapján az Art. 129. § (2) bekezdése, mely joghátrányok indokolatlanul tág körben történő megállapítására ad lehetőséget, kiszámíthatatlan, bizonytalan helyzetet teremt az adóalanyokra nézve. A bizonytalan összegű forgalmi értéken alapuló, önadózással megállapítandó adó fizetésére vonatkozó kötelezettség, vagyis egy eleve vitatható összeg adóalapként történő feltüntetésére kényszerítő adóbevallás-benyújtási, illetve az ezen nyugvó adófizetési kötelezettség, s különösen e kötelezettségek teljesítésének az Art. 129. § (2) bekezdése alapján — előre nem látható feltételek szerint történő — szankcionálása jogbizonytalanságot teremt. Ilyen a lakóingatlanok adójával kapcsolatos adókötelezettség, mely csak úgy teljesíthető, hogy az adókötelezettség teljesítésének joghatása előre nem látható, kiszámíthatatlan. Ezen túlmenően az adó alapjának a lakóingatlan forgalmi értékeként történő meghatározása, egyúttal a lakóingatlant terhelő vagyoni értékű jog jogosultjának és a lakóingatlan tulajdonosának „egyetemleges” adófizetési kötelezettsége, illetve a bizonytalan értékű vagyoni értékű jogok jogosultjainak szabályozatlan módon történő arányosításával megállapítandó adófizetési kötelezettsége szintén jogbizonytalanságot hoz létre. A bizonytalan adófizetési kötelezettség a jogbiztonság követelményébe ütközik." Az AB határozat az Alkotmánybíróság honlapján teljes terjedelmében olvasható. Itt: http://href.hu/x/bbpt 

 Falusi vendéglátás, vendégfogadás 2010-ben Falusi vendéglátásból, falusi vendégfogadásból származó jövedelem a továbbiakban önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, az eddigi adómentesség - amely legfeljebb együttvéve 1 200 000 forint bevételre vonatkozott - megszűnik, de lehetőség nyílik arra, hogy a magánszemély a bérbeadásból származó jövedelmekre vonatkozó elkülönült adózást [Szja-törvény 74.§ (4) bekezdés] alkalmazza e bevételei tekintetében. Fizető vendéglátó tevékenység Fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.  

Tudnivalók a munkáltatói adómegállapítás választásáról A magánszemély 2010. január 31-éig írásban nyilatkozhat a munkáltatójának, társas vállalkozásának és kérheti, hogy a 2009. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg és számolja el a különbözetet (09NY29 jelű nyilatkozat). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, erről is nyilatkoznia kell (09NY30 jelű nyilatkozat). Ha a munkáltató nem ajánlja fel dolgozói részére a munkáltatói elszámolás választásának lehetőségét, erről és az egyszerűsített bevallás benyújtásának választhatóságáról időben tájékoztatnia kell a magánszemélyt. A magánszemély munkáltatói adómegállapítást kérhet, ha az adóévben: * kizárólag az elszámolást vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be); * az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte az előzőekben említett bevételét, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást (Adatlap 2009) átadja az elszámolást vállaló munkáltatónak; * a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte bevételét; * az adóévben – az előzőekben említett bevétel(ek) mellett – kizárólag o adóköteles társadalombiztosítási, o családtámogatási ellátás, o önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, o a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás, o belföldről származó nyugdíj címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató, vagy a magánszemély ezen bevételeiről kiállított igazolást 2010. március 20-áig átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak. Az adómegállapításhoz szükséges többi igazolást (pl. adókedvezmény érvényesítéséhez), valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát 2010. március 20-ig kell leadnia a munkáltató részére. A munkáltató az adóalapot és az adót 2010. május 20-ig állapítja meg, és erről igazolást ad a munkavállalónak. Az elszámolás során megállapított adókülönbözetet a munkáltató legkésőbb június 10-ig levonja vagy visszafizeti.  

Családi pótlékra eső adó visszaigénylése Tájékoztató a családi pótlék adóévi elszámolásával kapcsolatban Az Alkotmánybíróság 127/2009.(XII.17) AB határozatával visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azon szabályokat, melyek a családi pótlék adókötelezettségével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazták. Felhívjuk a munkáltatók figyelmét, hogy a jogszabályi változások következtében nincs szükség a 2009. szeptember hót követő elszámolások utólagos módosítására, az adó-előleg túlfizetés visszatérítésére, a havi bevallások önellenőrzésére. A munkáltatókat - a 09M30-as igazolásoknak a hatályos jogszabály alapján történő kitöltésén túl - nem terheli többletkötelezettség. A visszamenőleges hatállyal előállt helyzetnek megfelelően, a magánszemélyek az adóévet követő adókötelezettségük teljesítésekor az esetlegesen többletként levont adóelőleg összegéhez a következők szerint jutnak hozzá. A magánszemélyek a 2009. évről teljesítendő bevallási kötelezettségüknek a 0953-as bevallással, 0953E egyszerűsített bevallással, valamint a 09M29-es munkáltatói adómegállapítással tehetnek eleget. A 0953E és a 09M29 esetében, a magánszemélynek nincs teendője. Az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallásban és a munkáltatói adómegállapításban ugyanis az összevont jövedelemadatok már nem tartalmazzák a családi pótlék adóköteles összegét. A 0953-as bevallást benyújtók esetében arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a 09M30-as igazolásban nem szerepel a családi pótlék adóköteles összege, így azt a bevallásban korrekciós tényezőként nem kell figyelembe venni. A bevallásukat a munkáltató által kiállított igazolás alapján kell elkészíteni. Akiknek év közben – 2009. augusztus 31-e után – megszűnt a munkaviszonya/tagsági viszonya és év közben nem létesítettek új munkaviszonyt/tagsági viszonyt, a munkáltatótól/társaságtól kapott Adatlap 2009. 14. sora az egyéb adóterhet nem viselő járandóságok között tartalmazhatja a családi pótlék adóköteles összegét. A megjegyzés rovatban azonban külön is szerepel az az összeg, amelyet a munkáltató/társas vállalkozás az adóelőleg levonásakor adóköteles családi pótlék jogcímen, adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett. Ebben az esetben a megjegyzés rovatban szereplő összeget le kell vonni az adatlap 15. sorának „d” oszlopában található összegből. Az adatlapon szereplő személyi jövedelemadó előleg nem igényel korrekciót. Az év közben a magánszemélytől a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai szerint ténylegesen levont személyi jövedelemadó, adóelőleg, illetve a „bevallásban” megállapított, jövedelmeket terhelő adó összegét összevetve, ha adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság vagy munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató visszatéríti az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt következő eljárási rendnek megfelelően. Az adóhatóság a magánszemély 0953-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2010. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani. A 0953E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik. Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét (2010. május 20.) követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza. Forrás: www.apeh.hu  

Adószámos magánszemély foglalkoztatása A magánszemély az adóelőleg levonása tekintetében nem nyilatkozik, ezért a kifizető nem állapít meg, és nem von le adóelőleget. • Ha a díjazás összege megalapozza a biztosítási jogviszonyt, akkor a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontját alkalmazva a szerződésben meghatározott díj lesz a járulék alapja (költségelszámolásra lehetőség nincs). • Amennyiben a kifizetés nem alapozza meg a biztosítási jogviszonyt és a magánszemély az adóelőleg megállapítására vonatkozó nyilatkozatát nem tette meg, akkor 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallásának és megfizetésének kötelezettsége merül fel. A magánszemély nyilatkozatban rendelkezik a kifizető felé • Ha a biztosítási jogviszonyt megalapozza a díjazás összege, akkor járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell figyelembe venni. • Ha a biztosítási jogviszony nem jön létre, akkor a kifizetőt terheli a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. 

 Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '10.01.13

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél 

Tartalom 

Hogyan tovább egyéni vállalkozók? Vagyonadó kalkulátor: nem csökken az érdeklődés Adómentes az internethasználat munkáltató általi térítése Megváltozott munkaképességű dolgozó fogalma Start-kátyás foglalkoztatás új szabályai 

 Hogyan tovább egyéni vállalkozók? Az EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ÉS EGYÉNI CÉGEK KÉZIKÖNYVE összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről tudni kell. Szerző: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértő, az Önadózó újság főszerkesztője Formátum: hagyományos nyomdai előállítású könyv Terjedelem: 276 oldal Kiadó: Adónet.hu Zrt. Megjelenés: 2010 január 20!

 Vagyonadó kalkulátor: nem csökken az érdeklődés Eddig több mint 330 ezren tekintették meg a becsült forgalmi érték kalkulátort, a mentések száma pedig meghaladja a 7,5 ezret - közölte az APEH kedden az MTI érdeklődésére. Vámosi-Nagy Szabolcs a kalkulátor működtetése kapcsán nem lát problémákat. A vagyonadó a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi számításai szerint 200-250 ezer lakóingatlant érinthet a mintegy 4,2 milliós lakásállományból, vagyis annak mintegy 5 százalékát. Eddig a kalkulátort használók mintegy 2,3 százaléka továbbította adatait az adóhatósághoz. A kalkulátort pénteken késő délután tették fel az APEH honlapjára, s kipróbálását követően több kritika megfogalmazódott. Többek között a becslés pontosságát kifogásolták, továbbá, hogy nem csak a saját, hanem a mások tulajdonában lévő lakóingatlan APEH által becsült forgalmi értéke is lekérdezhető. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője az MTI-nek azt mondta: "a kákán is lehet csomót keresni". Hangsúlyozta: a vagyonadó kalkulátor csupán egy segítség, amit nem kötelező igénybe venni. Így, vagy elfogadja valaki a kiszámolt értéket, vagy a tudomása szerinti értéket szerepelteti a bevallásában. Az utóbbi esetben azonban számolnia kell azzal, hogy 10 százaléknál nagyobb eltérés esetén megbüntethetik. Azt, hogy mások ingatlanának becsült értéke is lekérdezhető legyen, az adóhatóság volt elnökhelyettese szerint csak azzal lehetett volna kiküszöbölni, ha nincs kalkulátor, illetve, ha a kalkulátort összekötik a földhivatali nyilvántartással. Ez azonban nem várható el két hónap alatt, továbbá irdatlan költsége volna, amit az adófizetőknek kellene megfizetniük - mutatott rá. Az APEH nem értékelhet fel egyenként minden ingatlant - reagált Vámosi-Nagy Szabolcs a becslések pontosságát érő kritikákra. A kalkulátor működtetéséhez szükséges adatbázis kialakításához az állami adóhatóság a 2008. január 1-jét követő illetékkiszabások alapján ellenőrzött, 800 ezer ingatlan forgalmi értékének adatait használta fel. Az adószakértő bravúrként értékelte, hogy az adatbázist ennyi idő alatt, ilyen mennyiségű adattal sikerült feltölteni. Vámosi-Nagy Szabolcs hangsúlyozta: ha az Alkotmánybíróság elutasítja a beadványokat, érdemes elkészíteni a vagyonadó bevallást, lehetetlen ugyanis, hogy az Országgyűlés május 20-ig döntést hozzon. (A Fidesz szerint az ingatlanadó-kalkulátort eleve nullára kellett volna állítani, ugyanis egy leendő Fidesz-kormány az első döntései között eltörli majd az ingatlanadót, és kamatosan visszaadja a pénzt a családoknak.) Figyelmeztetett: az adó első felét már az adózóra irányadó éves bevallás benyújtására előírt határidőig (február 25., május 20. vagy május 31.) meg kell fizetni, a második részletet pedig szeptember 30-ig. Az adatvédelmi biztos napokon belül közzéteszi a vagyonadó kalkulátor működtetésre vonatkozó vizsgálatának eredményét - mondta az MTI-nek Mészáros Katalin, a biztosi hivatal sajtótitkára. A vizsgálat november elején kezdődött, az APEH elnöke válaszolt a biztos által feltett kérdésekre - tette hozzá. A sajtótikár részleteket nem árult el a közeli közzétételre hivatkozva. Az ombudsman korábbi sajtóértesülések szerint azt kérdezte az APEH elnökétől: milyen biztonsági intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a személyes adatokkal ne lehessen visszaélni. Az ombudsman a hírek szerint kíváncsi volt arra is, hogyan tárolják a kalkulátorral megadott adatokat, s milyen belső szabályokkal kívánják megakadályozni, hogy az információkat az APEH más adataival összekapcsolják. (MTI)  

Adómentes az internethasználat munkáltató általi térítése Az Szja törvény 2010-ben hatályos hatályos rendelkezései szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógépe- és internethasználat - ideértve az egyszeri, havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását. (Szja tv. 1.Melléklet 7.11.) 

 Megváltozott munkaképességű dolgozó fogalma Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség megállapítása során megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősülő személyek fogalmáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 41/A. § (1) bekezdése szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Az Flt. 58. § (5) bekezdés m) pontjának második mondata szerint a 41/A. § alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg. A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjához kapcsolódó egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 42/2008. (II. 29.) kormányrendelet 2008 március 3-án lépett hatályba és a megváltozott munkaképességű személy meghatározására a 176/2005. (IX. 2.) kormányrendelet fogalmát rendelte alkalmazni. E kormányrendelet fogalmát kellett – függetlenül a hatályba lépés időpontjától – a 2007. július 1-jétől 2008. március 3-a közötti időszakra is figyelembe venni. 2009. június 28-ától a 176/2005. (IX. 2.) kormányrendelet 2. § (1) bekezdés h) pontja szerintmegváltozott munkaképességű munkavállaló: a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott munkavállaló. A hivatkozott kormányrendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint e) megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább. Forrás: www.apeh.hu  

Start-kátyás foglalkoztatás új szabályai Tájékoztató a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyával történő foglalkoztatásának megváltozott szabályairól 2010. január 1-jét követően a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatal által kiváltott START-kártya érvényességi időtartama változik. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da) pontja szerint a kártya érvényességének időtartama: * alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal START-kártyája esetén két év, * a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyája esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak. Ezzel a rendelkezéssel összhangban módosult a foglalkoztatói járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabály is. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) 4/A. § (1)-(2) bekezdései szerint a foglalkoztató a járulékkedvezményt az alábbiak szerint érvényesítheti. * Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő, továbbá * a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér tíz százalékának, azt követő három hónapjában húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. A módosított rendelkezéseket a 2010. január 1-jét kővetően kiváltott START-kártyával történő foglalkoztatás esetében kell alkalmazni. Forrás: www.apeh.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '10.01.06

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010
Január 31-ig lehet kérni munkáltatói adómegállapítást
Változások január 1-jétől
APEH üzemanyagárak 2010 januárra
Használt autó az Unióból 100103

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010
2010 január 1-től hatályos az egyéni vállalkozókról szóló új törvény. Hogyan érinti ez a már működő egyéni vállalkozókat? Egyéni vállalkozók, egyéni cégek és tagjaik adó- és járulékfizetési szabályai 2010-ben. Adózási esettanulmány az egyéni vállalkozó egyéni cég alapítása miatti megszűnéséről. Most még 30% kedvezménnyel rendelhető! És további kedvezmények. Előrendelés: info@onadozo.hu

Most 30% kedvezménnyel, 4.030,-Ft-ért rendelheti meg az Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve című kiadványt, amelynek megrendelés esetén az alábbi kiadványok árából még további 50% kedvezményt adunk január 20-ig:

- Könyvelői felelősség kézikönyve + CD 9.900,-Ft helyett 4.900,-Ft + 600,-Ft postaköltség.

- Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban 9.900,-Ft helyett 4.900,-Ft + 600,-Ft postaköltség.

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Szerző: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértő, az Önadózó - az adózók lapja főszekesztője

Formátum: hagyományos nyomdai előállítású könyv
Terjedelem: kb. 280 oldal
Kiadó: Adónet.hu Zrt.
Várható megjelenés: 2010 január 20.
Ára: 5.500,-Ft (4.900,Ft + 600,-Ft szállítási költség) 2010 január 20-tól, de
30% kedvezmény most!

Az info@onadozo.hu e-mail címre elküldött azonnali előrendeléssel 30% kedvezményt adunk, így 3.430,-Ft + 600,-Ft szállítási költség összesen 4.030,-Ft ellenében juthat hozzá, - a kedvezmény mértéke 1.470,-Ft.

Január 31-ig lehet kérni munkáltatói adómegállapítást
A munkavállalók, társas vállalkozások (polgári jogi társaságok) tagjai január 31-ig kérhetik munkáltatójuktól az adómegállapítást.

A törvény továbbra sem kötelezi a munkáltatókat arra, hogy az adómegállapítást elkészítsék, aki azonban ezt nem vállalja, köteles tájékoztatni a munkavállalót a tavaly bevezetett egyszerűsített bevallás választásának a lehetőségéről. Ha a munkáltató kész az adómegállapítás elkészítésére, de a magánszemély nem kéri, az utóbbinak erről is nyilatkoznia kell munkáltatója felé január 31-ig.

Az adó megállapítását vállaló munkáltatónak kell tekinteni azt a társas vállalkozást, polgári jogi társaságot is, amellyel az adózónak a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján tagi jogviszonya van, feltéve, hogy e napon más kifizetővel nem áll munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján díj ellenében személyes közreműködésre, vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.

Munkáltatói adómegállapítást az kérhet, aki az adóévben kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltató fizette be - derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból.

További feltétel, hogy a magánszemély az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszony alapján szerzett bevételt, s a korábbi munkáltató(k) által kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak; a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként pedig az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte bevételét.

A munkáltatói adómegállapításra továbbá az jogosult, akinek az adóévben az említett bevétel(ek) mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátásból, önkéntes tartalékos katonai szolgálat illetményéből, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátásból, belföldről származó nyugdíj címén volt bevétele.

A bevételekről kiállított, valamint az adómegállapításhoz szükséges többi igazolást 2010. március 20-ig kell átadni az adó elszámolását vállaló munkáltatónak, valamint, ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik a magánszemély, e nyilatkozatát is.

Változások január 1-jétől
Csökken a személyi jövedelemadó (szja), a távhő áfája, valamint a lakásvásárlási illeték, emelkedik viszont a jövedéki adó. Emellett szigorodik a büntető törvénykönyv, és módosul a KRESZ. Januártól közfeladatot lát el a gáz- és a villany-óraleolvasó, és változik a biztosítói kifizetés is a gépjárműkárok után.
Változnak az szja szabályai: az alsó adókulcs 17 százalékra, a felső pedig 32-re csökken. Az alsó sávhatár ötmillió forintra emelkedik. Megszűnik a magánszemélyek különadója.

2010-től az szja-adókedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek. A kormányszóvivő korábbi közlése szerint a vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka öt százalékponttal csökken, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével pedig könnyebbé válik a munkahelyek megőrzése és újak teremtése. A vállalkozások különadója is megszűnik.

Emelkedik a jövedéki adó mértéke: január elsejétől 8 százalékkal nő a gázolaj, 8,9 százalékkal pedig a cigaretta jövedéki adója.

Ebben az évben - ha az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a törvényt - vagyonadót kell fizetni egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után.

A lakásvásárlási illeték 4 százalékra csökken, ám 4 millió forintig továbbra is csak 2 százalékos mértékű illetéket kell fizetni.

Januártól a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs alá kerül a távhő.

A minimálbér 73.500 forintra nő. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló havi garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 89.500 forint lesz. A minimálbér esetében ez 2,8 százalékos, a garantált minimálbér esetében pedig 2,3 százalékos emelkedést jelent 2009-hez képest.

A közszférában a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket saját kérésükre kötelező lesz részmunkaidőben foglalkoztatni legfeljebb a gyermek hároméves koráig.

2010-től azokban a családokban, ahol két vagy több aktív, tartósan munkanélküli van, csak az egyikük lehet jogosult rendelkezésre állási támogatásra (rát). 4,1 százalékkal emelkedik a nyugdíj, elindul a nyugdíjprémium rendszere, és januártól folytatódik a nyugdíjkorrekciós program is. Január elsejétől megszűnik a keresetkorlát azok esetében, akik 2008. január 1-je előtt úgy vonultak nyugdíjba, hogy nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Szigorodik a büntető törvénykönyv: a pénzbüntetés kiszabható legalacsonyabb összege 3 ezer forintról 75 ezerre, legmagasabb összege pedig 10.800.000 forintról 108 millió forintra emelkedik; létrejön a központi szabálysértési nyilvántartás, amelynek célja, hogy nyilvántartsa a tettesek szabálysértési előéletét.

Január 1-jétől a 20 ezer forintot meg nem haladó tulajdon elleni szabálysértések ügyében nemcsak a jegyzőhöz, hanem a rendőrséghez is lehet fordulni, ahol a felderítés érdekében a "halaszthatatlan cselekményeket" el kell végezni, és a bejelentést fel kell venni. A kormányszóvivő korábban szólt arról is, hogy megerősödik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, törvényi erőre emelkedik a banki magatartási kódex egy-egy passzusa, és szigorodnak a gyorskölcsönök felvételének lehetőségei. Elindul a bölcsődei férőhelybővítési program - a kormány 2012-ig 15-16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a nappali ellátást -, 15 százalékkal emelkedik a bölcsődei normatíva, és létrejön a családi gyermekfelügyelet intézménye. Idén már a 7. osztályos rászoruló gyermekek is ingyenesen étkezhetnek.

2010 januárjától 200 roma diplomás kezdheti meg határozatlan idejű munkaviszonyát a közigazgatás különböző szintjein. A kormány ígéretei szerint 2010 januárja és 2014 márciusa között Magyarország ötszáz cigánytelepe közül százat számolnak fel.

Január 1-jétől módosul a KRESZ: a közúti közlekedés szabályai több mint 60 ponton módosulnak. A változtatás célja a szabályosan közlekedők, a kerékpárosok, a gyalogosok védelme, az előírások egységesítése, egyszerűsítése, a szabálykövető magatartás erősítése.

2010 első napjától rendelet szigorítja az autóbontók működési feltételeit. A járművek bontásához január elsejétől a közlekedési hatóság által kiállított bontási engedély - bontási átvételi igazolás - lesz szükséges.

Január 1-jétől csak akkor fizetik ki a biztosítók a gépjárműkárok helyreállításához szükséges költségek bruttó összegét, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a munkálatok megnevezését, anyagköltségét, munkadíját és a fizetendő áfát.

Idén már nem kaphat életjáradékot az az olimpiai érmes sportoló - sem edzője vagy özvegye -, akit szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt a bíróság, vagy a járadékra jogosító helyezését - például doppingolás miatt lefolytatott eljárás eredményeként - később elveszíti.

Péntektől a közfeladatot ellátó személyek közé tartoznak a gáz- és villanyóra-leolvasók.

Hatályba lép az élettársi kapcsolatok nyilvántartását létrehozó törvény is.

Az október közepe óta hatályos, az építőiparban jelentős problémákat okozó lánctartozások megfékezését célzó "Biztos kéz" programot január elseje után egy további lépéssel terjesztik ki. Így a 2010-ben meginduló közbeszerzési eljárásokban az építési beruházások esetében már kötelező lesz alkalmazni az építtetői fedezetkezelőt.

APEH üzemanyagárak 2010 januárra
A jövedéki adó január elsejei emelkedése miatt módosította az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a január elseje és 31-e között, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban alkalmazható üzemanyagárakat.

Ennek megfelelően a 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 314 forinttal, a gázolaj 292 forinttal, a keverék 341 forinttal, az autógáz pedig 174 forinttal számolható el.

Használt autó az Unióból 100103
Az ombudsman fellépése nyomán lényegesen egyszerűsödött, de még mindig bonyolult az Európai Unióból származó használt gépjárművek forgalomba helyezése. Szabó Máté szerint további egyszerűsítésre volna szükség, ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a folyamat gyorsítását, valamint az elektronikus regisztrációs adóeljárás bevezetését javasolta.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2007 után ismét hivatalból vizsgálta az Unió más országaiban vásárolt gépjárművek magyarországi forgalomba helyezésének eljárását, különösen azt, miként teljesültek a folyamat egyszerűsítésére tett korábbi ajánlásai. Megállapította, hogy azóta bevezették az úgynevezett járműhonosítási eljárást, nincs szükség a jármű származásának előzetes ellenőrzésére és eredetiségvizsgálatára, emellett folyamatban van az e-regisztrációs adóeljárás kialakítása. Mindez a korábbi tapasztalatokhoz képest elvben mintegy felére csökkenti az ügyfél és a hatóság találkozásainak számát.

Az ügyfelek az eljárási költségek csökkenését esetenként nem feltétlenül érezték meg, ennek dacára mindenképp üdvözlendő az előrelépés. A pozitív változások mellett indokolt hangsúlyozni, hogy az ügyfeleknek még mindig három különböző hatóság előtt kell különböző időpontokban megjelenniük. Ezt különösen annak ismeretében érzik terhesnek, hogy egyes európai országokban egyetlen hatóság előtt, lényegesen rövidebb idő alatt zajlik le a teljes forgalomba helyezés. A hazai eljárás bonyolultsága továbbra is közvetlenül veszélyezteti a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését – hangsúlyozta az állampolgári jogok biztosa.

A további egyszerűsítés, az egyablakos ügyintézés jelentős jogszabályi, esetenként törvényi módosításokat kíván. A biztos az Országgyűléshez és a Kormányhoz fordult a szükséges módosítások – így például az e-regisztrációs adóeljárás bevezetéséhez szükséges törvénymódosítás javaslatával.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '09.12.23

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu 

Heti Online 

Hírlevél  

Tartalom Egyéni vállalkozók, egyéni cégek új szabályai Aktuális feladat: a pénztárgép adómemória kiiratása Minimálbér 2010 Árváltozások januárban Gáz és távhőtámogatás 2010-ben Egyéni vállalkozók, egyéni cégek új szabályai Az egyéni vállalkozókról szóló új törvény alapján az egyéni vállalkozók majdnem olyan differenciált vállalkozási formák közül választhatnak, mint a gazdasági társaságok. Alapvető vállalkozási formának tekinthetjük az egyéni vállalkozást, amely az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységét fogja át. Ahogy eddig is, ez a forma a teljes magánvagyoni felelősség mellett végzett vállalkozói tevékenységet jelent, az adózás, és a nyilvántartások vezetése (könyvvezetés) a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik. Új lehetőségként élhetnek az egyéni vállalkozók a vállalkozói tevékenység szünetelésének intézményével. Az egyéni vállalkozó mellett új vállalkozási forma az egyéni cég (e.c.) amely önálló jogalanyként jelenik meg, de az alapító természetes személy teljes magánvagyoni felelősségével működik. Ennek másik formája az alapító korlátolt mögöttes felelősségével működő egyéni cég (kfc) – amelynek jellemzője tehát, hogy az alapító az egyéni cég tartozásaiért nem felel a teljes magánvagyonával, csak egy az alapító okiratban meghatározott pótbefizetés erejéig. Az egyéni vállalkozó mérlegelhetik, hogy az új törvény kínál-e számukra olyan új előnyöket, amelyek miatt érdemes esetleg valamilyen az egyéni vállalkozói státuszt érintő szervezeti változást kezdeményezniük. Avagy mindenféle szervezeti változtatásnak nagyobbak a hátrányai, mint az előnyei. Ennek mérlegeléséhez ismerni kell a lényeges információkat. A már működő egyéni vállalkozók számára előnyös lehet az új törvény által felkínált korlátolt felelősségű egyéni cég forma (kfc.) választása. Azt nem kell ecsetelni, hogy vállalkozni veszélyes, megnyugtató érzés ettől a potenciális veszélyforrástól védve tudni a magánvagyont. Az új törvény, az egyéni cégforma bevezetése mellett az egyéni vállalkozókat érintően 2010 évre vannak további lényeges változások is – és ez mi más lehetne, mint az adó- és járulékszabályok újabb hátrányos változása. A vállalkozók adózása és járulékfizetése bonyolultabb szabályok szerint történik, jelentősen nő a vállalkozók adminisztrációs kötelezettsége, és az adóteher összességében nem lesz kevesebb, hiába töröltek el néhány kisadót, és vitték le a társadalombiztosítási járulék mértékét. Aktuális feladat: a pénztárgép adómemória kiiratása Minden érintett vállalkozásnak ki kell íratnia a tulajdonában (használatában) álló valamennyi (üzemben lévő, vagy abból bármilyen ok – pl. tartalék, javítás - miatt kivont), APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat, a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a következőkre hívja fel az APEH elnöke által engedélyezett pénztárgépeket használó (üzemeltető) egyéni és társas vállalkozások figyelmét. A számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdésének harmadik mondata szerint “Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni és azt az ellenőrzés céljára megőrizni”. Eszerint minden érintett vállalkozásnak ki kell íratnia a tulajdonában (használatában) álló valamennyi (üzemben lévő, vagy abból bármilyen ok – pl. tartalék, javítás - miatt kivont), APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat, a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően. A kötelezettség egységes végrehajtása érdekében a kiíratásról szóló listának - gépenként - a következő adatokat célszerű tartalmaznia: I. Azonosító adatok: * a tulajdonos (használó) neve, * a tulajdonos (használó) címe, * a tulajdonos (használó) adóigazgatási azonosító száma (adószáma), * a stilizált AP jel és a pénztárgép 9 jegyű azonosítószáma, II. Az adómemória kiíratás adatai: * a kiíratás időszaka, melynek - kezdő időpontja: 2009. január 1. (egyes régebbi típusoknál: 2008. december 31.) - záró időpontja: 2009. december 31., vagy - amennyiben a pénztárgéppel az előző két dátum nem íratható ki, úgy: + kezdő sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2008. december 31-én + záró sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2009. december 31-én, * a RAM törlések száma (azon gépeknél, amelyek programjába beépítésre került), * a göngyölített forgalom (GRAND TOTAL) összege (az adómemória napi forgalmi összegei együttesen), * az áfa göngyölített összege (azon gépeknél, amelyeknél az adómemória az áfa összegét kulcsonként tartalmazza). Az adómemória kiíratását a vállalkozásnak önmagának vagy az APEH által jóváhagyott szerviz közreműködésével kell elvégeznie, a listát pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie. AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL KÖZLEMÉNYE a számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti év végi adómemória kiíratásról Forrás: www.apeh.hu Minimálbér 2010 2010.01.01-től a minimálbér 73.500,-Ft. Ennek 30%: 22.050,-Ft, 30-ad része: 735,-Ft. Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához a minimálbér összege 2010 január hónapban még 71.500,-Ft, 30-ad része: 2.383,33,-Ft. 2010. január 1-jétől a minimálbér kétszeres összegét felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet. Árváltozások januárban Számos termék és szolgáltatás ára megváltozik január elsejével, így nő a földgáz, és egyes szolgáltatóknál az áram ára is, azonban kevesebbet kell majd fizetni az új évben a távhőért, és az ingatlanok utáni illeték is csökken. A földgáz végfelhasználói ára fogyasztói csoportonként eltérően, átlagosan négy százalékkal emelkedik 2010. január 1-jén a lakosságot, a kisfogyasztókat és a közüzemeket ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatói körben. Az egyedi - 20 köbméter/óránál alacsonyabb - fogyasztású háztartásokban január elsejétől 101,33 forintra emelkedik egy köbméter földgáz ára a jelenlegi 95,9 forintról. A következő kategóriában - a 20 és 100 köbméter/óra közötti fogyasztóknak - viszont 99,2 forint helyett 95,68 forintot kell fizetniük egy köbméter földgázért. A harmadik kategóriában, 500 köbméter/óra fogyasztásig az ár 87,3 forintról köbméterenként 85,26 forintra mérséklődik, míg ennél nagyobb fogyasztás esetén 85,3 forintról 84,33 forintra változik. Az úgynevezett rendszerhasználati díjak átlagosan 22,06 forinttal épülnek majd be egy köbméter földgáz árába a jelenlegi 18,84 forinttal szemben. Az E.ON várhatóan átlagosan 3 százalékkal csökkenti az áram végfelhasználói árát a lakosságnak, a kisfogyasztóknak és a közintézményeknek 2010. január elsejével, míg a Démász változatlanul tartja. Az RWE-csoporthoz tartozó Elmű és Émász még nem adott be árváltoztatási kérelmet, és ha nem is kérnek, akkor náluk 2 százalékkal nő az áram ára a rendszerhasználati díjak emelkedése miatt. Januártól csökken a távhő ára, mivel az áfakulcs 18 százalékról öt százalékra csökken, a változás 650 ezer lakást, mintegy kétmillió embert érint. A benzin és a gázolaj árába épített jövedéki adó ugyanakkor emelkedik a jövő év első hónapjától. A benzin esetében 10 százalékos, a gázolajnál pedig 7 százalékos adóemelés lesz, ami literenként 10 forint feletti drágulást eredményezhet. A fővárosban köbméterenként egy forinttal nő a vízdíj az új évben. Mérséklődik az ingatlanok után fizetendő illeték: 4 millió forint forgalmi érték fölött 6 százalékról 4 százalékra esik, míg a 4 millió forint alatti ingatlanok után továbbra is 2 százalékot kell befizetni. Egy 10 millió forintos lakás esetében így közel 200.000 forinttal csökken majd a befizetendő összeg. A januári változásokon felül várhatóan februártól drágulnak a BKV, a MÁV és a Volán tarifái, valamint az autópálya-matrica ára is. Gáz és távhőtámogatás 2010-ben A Kormány döntött a szociális alapú gáz- és távhőtámogatás 2010. évi szabályairól. Ennek értelmében azoknak, akik a támogatásra való jogosultsága 2009. december 31-én fennáll, nem kell új kérelmet benyújtaniuk, ezen esetekben ugyanis a jogosultság 2010. április 30-ig automatikusan (új határozat meghozatala, vagy a határozat módosítása nélkül) meghosszabbodik. Ezzel a rászoruló családok az év leghidegebb hónapjaiban továbbra is kapnak hozzájárulást fűtési költségeikhez. Ez a szabály azokra is vonatkozik, akik ezen időpontban jogosultak ugyan, de részükre a szolgáltató - a felső támogatási határ (évi 2 000, illetve 4 000 m3) túllépése miatt - már nem érvényesít támogatást. A kompenzációra 2009. december 31-én nem jogosultak 2010. február 28-ig nyújthatnak be új kérelmet a Magyar Államkincstár (MÁK) lakóhely szerint illetékes Regionális Igazgatóságánál. A támogatás ezen esetekben a kérelem benyújtását követő hónap első napjától, legfeljebb 2010. április 30-ig jár. Az igénylőlap hozzáférhető a MÁK ügyfélszolgálati irodáiban és honlapján, illetve letölthető innen. A kérelemhez most sem kell jövedelem-igazolásokat mellékelni, csupán nyilatkozni kell a jövedelmekről. A 2009. évhez hasonlóan a kitöltendő igénylőlapon a háztartás minden egyes tagjának adóazonosító jelét fel kell tüntetni (akinek pedig nincs ilyen - pl. gyermekek - ott a "nincs" szót kell szerepeltetni). Az egyes jövedelmi kategóriák sávhatárai jövőre sem változnak, tehát potenciálisan ugyanaz a kör jogosult az ellátásra, amely az idei évben. A támogatási mértékek a gáz esetében a 2009. október 1-től érvényes szinten kerültek meghatározásra, a távhő esetében pedig a távhődíjat terhelő ÁFA 18-ról 5%-ra történő csökkentése is figyelembe vételre került (az egyes kategóriákban igényelhető támogatás az ÁFA mérséklése miatti átlagos díjcsökkenés 50%-ával lesz kevesebb), az alábbiak szerint: Támogatási kategória Gáz Távhő (Ft/GJ) önym* Ft Ft/m3 Ft/MJ a) 2x alatt - 57 000 26,2 0,771 1 767 b) 2x - 2,5x 57 001 - 71 250 18,9 0,556 1 377 c) 2,5x - 3x 71 251 - 85 500 8,1 0,238 783 d) 3x - 3,5x 85 501 - 99 750 0,6 0,018 399 * öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft) A 2010. április 30-ig terjedő időszakra járó támogatás - az éves fogyasztás arányában - 1 200 m3, illetve nagycsaládosok esetén 2 400 m3 erejéig vehető igénybe (40 800, illetve 81 600 MJ). A szociális alapú távhőtámogatásra nem jogosult fogyasztók részére a fűtési időszakban járó, havi 1 150 Ft-os távhődíj-juttatás 2010. január 1-től megszűnik (azzal, hogy a juttatás a 2009. december 31-ig felhasznált hő tekintetében utólagosan - a később kibocsátott számlákban - is jóváírásra kerül). Gáz- és távhőtámogatás kalkulátor Tájékoztató a jövedelem számításáról és feltüntetéséről a gáz- és távhőtámogatás igénylése során Gyakran ismételt kérdések A mezőgazdasági őstermelők jövedelmének energiatámogatásra való jogosultság szempontjából történő megállapítása Igénylőlap és Tájékoztató a támogatás igényléséhez Az energiatámogatás megállapításához szükséges igénylőlapot az alábbi címekre kell eljuttatni Tájékoztató közös képviselőknek Közös képviselői nyilatkozat gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevételéhez Közös képviselői nyilatkozat gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevételének megszűntetéséhez Forrás: www.szmm.gov.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.