19.1.1.9. Földbérleti díjak és termőföld árak művelési ágak szerint [Ft/hektár]

Év	Szántó	Gyep	Szőlő	Gyümölcsös	Erdő
Éves földbérleti díj
2008	24 600	10 300	33 600	30 000	9 900
2009	25 900	12 000	42 700	32 000	13 200
2010	28 900	14 200	42 000	34 500	13 800
2011	32 800	16 300	46 400	37 800	14 000
2012	38 600	19 000	59 200	41 400	16 000
2013	40 600	20 800	61 800	46 500	15 800
2014	42 700	21 500	71 900	47 700	18 000
2015	45 700	22 700	71 200	52 400	25 700
2016	49 400	25 000	78 800	60 500	27 600
2017	52 300	25 800	85 100	65 700	29 600
2018	55 700	27 100	87 300	72 000	29 000
2019	60 000	29 300	95 200	81 300	30 000
2020	64 400	31 600	100 800	85 700	32 500
2021	72 700	34 800	113 600	94 500	36 200
2022	81 600	37 800	126 100	109 300	40 500
Termőföld ár
2009	491 200	242 000	977 300	663 700	368 900
2010	519 300	251 600	913 300	721 200	400 400
2011	583 700	283 800	1 035 400	729 100	440 100
2012	688 400	320 600	1 184 100	858 700	463 500
2013	804 200	364 400	1 304 900	937 300	468 500
2014	939 200	440 100	1 399 800	1 103 700	528 600
2015	1 040 400	487 300	1 563 300	1 336 400	553 300
2016	1 302 400	527 400	1 838 000	1 444 000	611 900
2017	1 350 600	578 600	2 137 700	1 611 800	685 100
2018	1 486 700	673 100	2 437 800	1 860 200	752 700
2019	1 581 500	749 600	2 291 500	1 987 600	747 900
2020	1 718 500	837 300	2 390 200	2 244 200	796 200
2021	1 869 800	961 200	2 637 900	2 428 500	914 900
2022	2 050 300	1 115 200	3 027 600	2 953 000	1 082 100

Termésátlagok...

Hazánk termésátlagai az elemzői becslések szerint a következők:

• repce: 2,72 t/ha
• tavaszi árpa: 4,75 t/ha
• őszi árpa: 5,72 t/ha
• tritikálé: 4,43 t/ha
• búza: 5,67 t/ha
• durum: 5,1 t/ha
• silókukorica: 26,2 t/ha
• napraforgó: 2,7 t/ha
• szója: 2,5 t/ha
• szemeskukorica: 6,46 t/ha
• cukorrépa: 57,2 t/ha
• (F:Mezőhír)
  

Mustgáz veszély

Elkezdődött a szüreti időszak, a borkészítőknek figyelniük kell a pincéikben a mustgázképződés veszélyeire - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

    A Nébih alapos szellőztetést javasol a borkészítésre használt helyiségekben, a levegő vizsgálatára pedig a jól ismert gyertyás ellenőrzést ajánlják. Ezzel egyszerűen és gyorsan megállapítható, hogy indokolt-e az óvatosság, a bor forrásakor keletkező mustgáz ugyanis nagy koncentrációban halált okozhat - írták.
    Ha a láng derékmagaságban vagy annál lejjebb tartva kialszik, a pincét azonnal el kell hagyni.
    A szüret különleges időszak a borászok életében, de ilyenkor is figyelmesen és felelősségteljesen kell végezniük a munkájukat, hogy elkerüljék az azzal járó veszélyeket - olvasható a közleményben.(F:MTI)

Almaszüret

Minden eddiginél korábban indulhat a szüret a hazai almaültetvényeken. Magyarország legnagyobb termesztőkörzetének számító Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében néhány feldolgozóüzem már megkezdte a léalma felvásárlását - írta keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB)

A szakmai szervezetek becslése szerint az idén az átlagosnál gyengébb termés várható, a belföldi étkezési és feldolgozóipari igényeket nem tudja fedezni a leszüretelt mennyiség.
    Idén hozzávetőlegesen 150 ezer tonnával kevesebb almát takaríthatnak be a hazai ültetvényeken, mint tavaly. Az étkezési minőségű alma mennyisége a várakozások szerint 90-100 ezer tonna körül alakul majd, míg 220-240 ezer tonna lesz az ipari alma, jóllehet 110 ezer tonnára tehető a hazai étkezési alma piac, és 400 ezer tonna a feldolgozóipari kapacitás.
    Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsök mérete elmarad a szokásostól, így - főleg az eleve kisgyümölcsű fajtáknál - várhatóan kisebb lesz a méret, amit az étkezésialma-piacnak idén tolerálnia kell.
    A ténylegesen betakarítható mennyiséget a szüreti időszak időjárása még - akár jelentősen - befolyásolhatja. Jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, míg a legrosszabb forgatókönyv esetén a 300 ezer tonnát sem éri majd el a tényleges termésmennyiség - tették hozzá.
    Jelentős terméskiesést okozott, hogy ebben az évben az időjárási károk szinte minden válfajával szembe kellett nézniük a gazdáknak. A szélsőséges csapadékeloszlás, a korán jött tavasz, majd a hirtelen lehűlés után a nyári száraz, hosszan tartó kánikula okozott gondokat.
    Ismertették: Magyarországon 20 564 hektáron folyik almatermelés. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyékben is termelnek almát az országban, a legfontosabb termesztőkörzetünk azonban továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol összesen 15 136 hektár almaültetvény található.
    A léalma ára a korábbinál kedvezőbben alakulhat: jelenleg kilogrammonként 75-80 forint a nettó felvásárlási ára, ami a tavalyi ár majdnem duplája. Az étkezési alma termelői ára is várhatóan 25-35  százalékkal nő.
    A felmérés kitér arra is, hogy az egész EU-ban gyengébb a termés az átlagosnál: 11,5 millió tonna helyett 10,2 millió tonna várható. Az EU termelésének majdnem harmadát a lengyel alma adja, idén azonban akár másfél millió tonna termés is hiányozhat (3,2 millió tonnát várnak a 4,5 millió tonna helyett), ami minden bizonnyal a felvásárlási árakban is megmutatkozik majd.
    Még mindig az Idared a meghatározó fajta Magyarországon. A fajtaválaszték igencsak széles, a Jonagold és az Idared mellett a Gala, a Golden Delicious, a Red Delicious is nagyon kedvelt. Az új fajták termesztése azonban új technológiákat és új területeket is igényel, sok korábbi ültetvény felújításra szorul - tették hozzá.
    Az elemzés kitér arra is, hogy a beruházások megvalósítását ösztönözhetik az új európai uniós pályázatok. A KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett kertészeti ültetvénytelepítési pályázat mintegy 25 milliárd forintot meghaladó támogatási összeget biztosít az ágazatnak, míg a hűtőházak, üvegházak, fólia borítású növényházak, burgonyatárolók létesítésére további 50 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.(F:MTI)

Vadállomány...

Fontos megújuló természeti erőforrásként tekint a kormány Magyarország vadállományára, amely nemzeti kincs, ezért védeni szükséges, de szakszerűen és fenntartható módon gazdálkodni is kell vele - jelentette ki az agrárminiszter köszöntő beszédében szombaton Lakiteleken, az Országos Vadásznapon.

    Nagy István a Hungarikum Ligetben tartott eseményen elmondta: a kormány részéről tisztában vannak azzal, hogy a vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár, amelyek a természetgazdálkodási ágazatok harmonizációja terén a legérzékenyebb konfliktusforrásnak számítanak.
    Egyszerre kell ugyanis elérni azt, hogy az agrárium termelékenysége, a magyar gazdák versenyképessége növekedjen, ugyanakkor az európai és a magyar élelmiszerellátás biztonságát megteremtő mezőgazdasági termelés, a minőségi élelmiszerek előállítása jövedelmező és társadalmilag elismert tevékenységgé váljon - fűzte hozzá.
    Cél az is, hogy az ország környezeti állapotát, természeti erőforrásainak megújulását, így a vadgazdálkodás helyzetét is jelentősen javítsák - mondta.
    A miniszter kiemelte: az egészséges, jó genetikai értékű vadállomány fenntartásában a vadászat kulcsfontosságú.
    Ezt szem előtt tartva az agrárkormányzat partnerként tekint a hivatásos vadászokra, akik időt és energiát nem sajnálva járják egész évben a vadászterületeket, szerepük nélkülözhetetlen a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodásban - közölte.
    Nagy István ugyanakkor azt is üzente a vadászatra jogosultaknak, hogy fogadják el: a lokálisan túlszaporodott nagyvadállomány jelentős létszámcsökkentése nem odázható el. Hangsúlyozta, hogy a nagyvadállomány szabályozása során a mennyiségi szemlélet helyett a kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni.
    Beszámolt arról is, hogy a nagyvadállomány apasztása a vadászterületeken folyamatos, e tekintetben a létszámcsökkentési cél országosan egységesnek tekinthető. Ezért alapvető követelmény az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott vadelejtési előírások maradéktalan teljesítése - fűzte hozzá.
    A nagyvadhasznosítás fokozásával a vadkárok csökkenhetnek, a vadhúsból és a trófeából származó árbevételek növekedhetnek, mindemellett pedig a túltartott vadállomány okozta társadalmi konfliktusok is enyhülhetnek - mondta a tárcavezető.
    Tájékoztatása szerint a 2023-2024-es vadgazdálkodási évben 39,6 milliárd forint árbevétel 35,9 milliárd forint költséggel párosult, így az ágazat mintegy 3,7 milliárd forint eredményt realizált. Ebben az időszakban 1449 vadászterületen 343 ezer nagyvadat ejtettek el, mezei nyúlból és fácánból összesen 537 ezret hasznosítottak, továbbá 72 970 trófeát bíráltak el.
    A belső arányok a korábbi évekhez képest nem változtak számottevően: az őzagancsok 58 százalékkal, a gímszarvasagancsok 29 százalékkal, a dámlapátok 8 százalékkal, a vadkanagyarak 3 százalékkal, a mufloncsigák pedig 2 százalékkal részesedtek az összes elbírált trófeából - sorolta.
    Nagy István hangsúlyozta, szoros együttműködésre van szükség a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók között a vadkár megelőzéséhez. Ha a vadkár mégis bekövetkezik, akkor a megegyezést tartja a leginkább célravezetőnek, hogy a helyzet ne mérgesedjen el és minél kevesebb ügy kerüljön bíróság elé.
    Az agrártárca tervezi a belterületen megjelenő vagy jelen lévő vadászható állatok által okozott károk jogszabályi környezetének felülvizsgálatát is. Továbbá a tervek között szerepel a Vadhatás Monitoring Rendszer kidolgozása és bevezetése - mondta.
    A jogszabályi környezetre áttérve arról számolt be, hogy a jogalkotási munka az idén is folytatódott. Fontos célkitűzésnek nevezte a megnövekedett állományhasznosítási feladatok teljesítésének ösztönzését és könnyítését.
    Nagy István példaként említette a tartós telepítésű kerítés létesítésére, bővítésére vonatkozó előírások pontosítását, a vadaskertek üzemeltetésével, működtetésével és alhaszonbérletével kapcsolatos előírások meghatározását, továbbá az elektronikus beírókönyv használatára vonatkozó feltételek megteremtését. A változtatások legfőbb eredményének azt tartja, hogy csökkentették a vadászokat sújtó bürokráciát.
    A digitalizáció irányába tett fontos lépésként megteremtették az elektronikus beírókönyv használatának lehetőségét. Egyszerűsítették a vadászlőfegyverek tárolásának szabályait. A vadászati utánpótlás kinevelése érdekében pedig bevezették az ifjúsági vadászatot - sorolta az agrárminiszter.
    Lezsák Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a vadgazdálkodásnak mintegy 200 milliárd forint az éves bevétele, de nagyon sok a kiadása is. Az 1400 vadgazdálkodási egységet fent kell tartani, 3000 hivatásos vadász ellátmányáról kell gondoskodni, építeni és karbantartani kell az utak menti vagy a mezőgazdasági termőföldek melletti kerítéseket. Továbbá gondoskodni kell a vadállomány téli és kora tavaszi takarmányellátásáról.     Ennek ellenére évente csak három-négy vármegye vadgazdálkodási pénzügyi mérlege veszteséges, a nagy többségé nyereséget mutat - emelte ki. Példaként említette, hogy Bács-Kiskun vármegye vadgazdálkodási pénzügyi mérlege hosszabb ideje pozitív.
    Az eseményen beszédet mondott Kovács Zoltán, a Nimród Vadászújság főszerkesztője és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke is.(F:MTI)

Biodóm...

Bivalyok, tevék, sörényes juhok és szürkemarhák kerültek a Biodóm szabadtéri kifutóiba, az állatokat péntektől már a közönség is megnézheti az új helyszínen - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert pénteken az MTI-vel.

Az újonnan megnyílt terület nagyjából egy hektár kiterjedésű, amelynek felét az állatkifutók teszi ki, a másik felét a látogatói sétányok, valamint az újonnan létrejött, részben már be is ültetett zöldfelületek foglalják el.
    Az állatkert vezetése tavasszal jelentette be, hogy még az idén szeretnék legalább ideiglenesen benépesíteni a Biodómhoz tartozó kültéri kifutókat. A cél az volt, hogy addig is, amíg a Biodóm beruházás szünetel, a területet használhassa a közönség, és ott állatok, látnivalók, élmények várják a látogatókat.
    A közlemény szerint a Biodóm egészéhez hasonlóan ezek a kifutók nincsenek még teljesen készen, bár előrehaladott műszaki készültségben állnak, azonban az eredetileg ide szánt állatokat, elefántokat, orrszarvúakat, törpecsimpánzokat és társaikat még nem lehetne bennük elhelyezni. Az, hogy a kifutókat alkalmassá tették néhány más, szintén érdekes állat számára, összhangban van az intézmény azon stratégiai elképzelésével, hogy a területet a befejezésig is értelmes, az állatkert küldetésével összeegyeztethető célokra lehessen használni.
    A péntektől látogatható, újonnan megnyílt bemutató zóna legnagyobb újdonságai a magyar szürkemarhák és a bivalyok. A kert története során ugyan nem először mutatnak be ilyen állatokat, de az elmúlt években nélkülözni kellett őket a városligeti intézmény közönségének, hiszen szürkemarhák utoljára 26 éve voltak a budapesti állatkertben, karámjuk akkor a mai játszótér helyén volt.
    A bivaly, mint háziállat eredetileg Ázsiából való, ahol 4-5 ezer évvel ezelőtt háziasították, és onnan jóval később került be Európába. A Kárpát-medencében először a hunok és az avarok tarthattak bivalyt. Vitatott, hogy a magyarság mióta ismeri ezeket az állatokat, de a régészeti kutatások azt mutatják, hogy nagyobb számban inkább a török hódoltság korában terjedhettek el.
    Valószínű, hogy a magyar szürke helyben alakult ki, később Európa-szerte híressé vált a fajta, amelyet a magyar pusztáról lábon hajtottak Nyugat-Európa, elsősorban a német területek állatvásárjaira. A szürkemarhák tartása egykor általános volt a Kárpát-medencében, ám később egyre inkább más marhafajtákat kezdtek előnyben részesíteni a magyar állattenyésztésben. A második világháborút követő évtizedekben a szürkemarhák csaknem teljesen eltűntek, és néhány elkötelezett szakembernek köszönhető, hogy végül megmenekültek a kihalástól. A megmentők között volt a fővárosi állatkert egykori igazgatója, Anghi Csaba is.
    A kifutók ideiglenes benépesítése nem az első olyan lépés, amellyel az állatkert a beruházás szüneteltetése idején is igyekszik hasznosítani a Biodóm már elkészült létesítményeit. Már a múlt év végén a területen látható volt a Sárkány Éve Lampion Fesztivál, majd idén márciusban a Fénydóm fényművészeti tárlat helyszíne is ez a terület volt. Rendeztek a létesítményben családi musical előadást, a Fővárosi Önkormányzat által szervezett állásbörzét és több más programot is. Ezeken az eseményeken hatvanezernél is több látogató vett részt összesen.(F:MTI)

Négyesfogathajtó-vb

Tizenhárom nemzet 41 versenyzője, köztük 13 világbajnok vesz részt a Szilvásváradon két hét múlva kezdődő négyesfogathajtó-vb-n.

    A szervezők szerdai tájékoztatása szerint a világbajnokok között Lázár Zoltán, Dobrovitz József és ifj. Dobrovitz József "képviseli" a magyar színeket.
    A mezőnyben ott lesz minden idők legeredményesebb hajtója, a tizenötszörös vb-győztes holland Ijsbrand Chardon és az utóbbi hat világbajnokságot sorozatban nyerő ausztrál Exell Boyd is.
    A rendező ország jogán Magyarország kilenc versenyzőt indíthat az eseményen.
    A szeptember 4. és 8. között sorra kerülő szilvásváradi négyesfogathajtó-világbajnokságot a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség szervezi, a szakmai hátteret a Magyar Lovassport Szövetség, az infrastruktúrát az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad adja.
    A program szeptember 4-én az állatorvosi ellenőrzéssel indul, az ünnepélyes megnyitó 18 órakor lesz. Szeptember 5-6-án 10 órai kezdéssel a díjhajtást, 7-én a maratonhajtást, 8-án az akadályhajtást rendezik.(F:MTI)

Élőhely állapot...

Életbe lépett vasárnap az Európai Unió élőhelyek természetes állapotának visszaállítását célzó jogszabálya - jelentette be vasárnap az Európai Bizottság.

A jogszabály értelmében a tagállamoknak olyan helyreállítási intézkedéseket kell bevezetnie, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri területei legalább 20 százalékának, 2050-ig pedig az összes, rossz állapotban lévő ökoszisztémáinak a helyreállítása.
    A rendelkezés célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklése, segítségével pedig az EU hatékonyabban teljesítheti nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, a többi között az európai természet helyreállítását.
    A jogszabály elfogadását heves viták előzték meg, és végül csak kis többséggel sikerült elfogadni, sokan ugyanis attól tartanak, hogy az intézkedések nehéz helyzetbe hozzák a mezőgazdászokat. Ezzel az aggállyal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte: a tagállamok maguk dönthetik el, mely konkrét intézkedéseket kívánják bevezetni saját területeiken.
    Az EU adatai szerint az unióban lévő természeti területek mintegy 80 százaléka rossz állapotban van, a méh- és lepkefajok 10 százalékát pedig a kihalás veszélye fenyegeti.(F:MTI)

NAV - Idénymunka...

Népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás, júliusban 350 ezren dolgoztak így; az adózása is egyszerű és kedvezményes ennek az foglalkoztatási formának, de nagyon sokat kockáztat az, aki elfelejti bejelenteni az alkalmi munkavállalóját - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

    Kiemelték, hogy aki elmulasztja szabályszerűen bejelenteni az alkalmi és idénymunkát, az augusztus 1-től egymillió helyett már kétmillió forintos bírságot kockáztat alkalmazottanként. Az ilyen súlyos szabálytalanságot elkövető munkáltató két évre felkerül a NAV illegális foglalkoztatók szégyenlistájára, és két évig nem kaphat semmilyen költségvetési támogatást - figyelmeztetett az adóhatóság.
     Szintén két évre az adózói besorolása kockázatos minősítésű lesz. A kisvállalati adózók (kiva) még ennél is többet kockáztatnak a bejelentés elmulasztásával, mert elveszítik kedvező adózási módozatukat, és 24 hónapig nem is kerülhetnek vissza ebbe az adózási  körbe - fűzte hozzá a NAV.
    Kitértek arra is, hogy ha egy munkáltatónak alkalomszerűen több munkaerőre van szüksége, akkor erre az átmeneti létszámnövelésre jelenthet megoldást az egyszerűsített foglalkoztatás. Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvetően kétféle munka lehet: mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, illetve alkalmi munka, mely utóbbinak speciális változata a filmipari statiszta foglalkoztatása - idézték a példákat.
    Ismertették: mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkánál a munkavállaló foglalkoztatása ugyanazon munkáltatónál az adott évben nem haladhatja meg a 120 napot. Alkalmi munkánál a létszámkorlát mellett szintén figyelemmel kell lenni a foglalkoztatás időtartamára, amely az azonos felek között nem haladhatja meg az egymást követő 5 napot, egy naptári hónapban a 15 napot, az adott évben a 90 napot.
    A munkavállalót a munkáltatónak kell bejelentenie még a munkavégzés megkezdése előtt. Ehhez több gyors és egyszerű bejelentési mód közül választhat. Érdemes a weben a NAV online nyomtatványkitöltő alkalmazását választani, amely akár okostelefonról is elérhető, és az alkalmazott néhány kattintással bejelenthető, sőt, az érvényes bejelentések is lekérdezhetők. De választható még az EFO pro mobilalkalmazás, valamint a 185-ös telefonszám is - ismertetik.  
    Az egyszerűsített foglalkozás alapvető szabályairól a foglalkoztatók és foglalkoztatottak a NAV honlapján a 46-os számú információs füzetből tájékozódhatnak - ajánlotta a NAV.(F:MTI)

Szent István-nap

Történelmi kalandozások, hagyományőrző bemutatók és kreatív workshopok várják a gyermekes családokat az idei Szent István-napon - közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint az idén is a látogatók kiemelt érdeklődésére tarthat számot a Szent Jobb és az Aranyvonat kiállítás az Alkotmány utcában. Az 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára készített vonatszerelvény rekonstrukciója egy interaktív történelmi kalandozás helyszíne.
    A magyar divat- és dizájnvilág legtehetségesebb képviselői várják a Szent István-nap vendégeit a Divat & Design Fesztiválon, a Millenáris Parkban. A workshopokon és interaktív foglalkozásokon az érdeklődők kipróbálhatják a legkülönfélébb kreatív technikákat, legyen szó ékszerkészítésről, agyagozásról vagy hímzésről - írták.
    A Hősök Útján a magyar történelem legemlékezetesebb pillanatai elevenednek meg: a Tóth Árpád sétányon hagyományőrző csoportok és színészek közreműködésével izgalmas múltbéli jeleneteket élhetnek át a látogatók.
    Mint írták, a Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepe az ország egyik legnagyobb népművészeti fesztiválja, amely az egész család számára különleges élményt kínál.
    A hagyományos vásárok hangulatát idéző eseményen az ünnepségsorozat résztvevői betekintést nyerhetnek a népi mesterségek titkaiba, és akár maguk is kipróbálhatják a különböző kézműves technikákat - fűzték hozzá.
    A szervezők kiemelték, hogy a Szent István-napi gyermekprogramok központja idén is a Városliget. A Varázsligeten megelevenedik István király udvara és Csukás István mesehőseivel is találkozhatnak a kicsik.
    A Vajdahunyad vára és a Kós Károly sétány közötti rendezvényhelyszínen számtalan program várja a családokat; a herceg- és hercegnőképző programok mellett interaktív meseelőadások, kézműves foglalkozások és különböző tematikus kiállítások garantálják a felhőtlen szórakozást - olvasható a közleményben.
    Aki pedig egy könnyed, mégis élménydús sétára vágyna, megteheti a Városok Sétányán, ahol Magyarország minden városának zászlajával és érdekes információkkal találkozhatnak a látogatók - írták a szervezők.
    A programokról az ünnepségsorozat weboldalán és a Szent István-nap mobilalkalmazásán lehet tájékozódni.(F:MTI)

Agrometerológia...

A nyári növények országszerte szenvednek a szárazságtól, a hosszú hétvégén érkező csapadék azonban csak kevés helyen enyhíti számottevően az aszályt, a forróság is csak lassan és kis mértékben enyhül - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.

    Azt írták, a mögöttünk álló egy hétben egyre melegebb, nagyrészt száraz volt az idő. A Dunántúlon, illetve helyenként a Duna-Tisza közén és a keleti határ mentén záporok, zivatarok előfordultak, az előbbi országrész északi tájain összességében többfelé 5-20 millimétert mértek, míg máshol jellemzően 10 milliméternél is kevesebb hullott. A Tiszántúl jelentős része és az Északi-középhegység térsége ugyanakkor teljesen szárazon maradt.
    A sokéves átlaghoz képest 20-60 milliméterrel kevesebb csapadék hullott. A felső talajréteg az ország középső tájain, a talaj felső egy méteres rétege az ország túlnyomó részén kritikusan száraz, nagyfokú vagy súlyos aszály tapasztalható az ország túlnyomó részén, a Dunántúl nyugati tájai és az északkeleti országrész kivételével.
    A vegetáció bő két héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó- és a kukoricaállományok egyre nagyobb arányban a növényszáradás fázisába léptek. Az elemzés szerint a 2022-es rendkívüli aszálynál jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok.
    A legfrissebb, július végére vonatkozó, a felszín "zöldességét" mutató vegetációs index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de egyre csökken. Az erdők kivételével a természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, és szántóföldi növények is száradni kezdtek. A természetes száradást a nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította.
    Az előrejelzés szerint a hét végéig marad a forróság, hétfőtől is csak kismértékű enyhülésre van kilátás, ugyanakkor záporok, zivatarok frissíthetik fel átmenetileg a levegőt. Az aszály várhatóan a jövő hét első napjaiban mérséklődik átmenetileg.(F:MTI)

Meteorológia...

Az elmúlt 154 év legszokatlanabb júliusa volt az idei: a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott - írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban.

Az elemzésben azt vizsgálták, hogy a júliusi középhőmérséklet és csapadékösszeg országos átlaga együttesen mennyire volt extrém az elmúlt 154 év júliusai között.
(A júliusok hőmérsékleteinek szélsőségességét, valamint a csapadékokét, illetve a hőmérséklet és csapadék együttes szélsőségességét vetették össze, és minél nagyobb lett ez az index, annál szélsőségesebb, extrémebb volt a hónap.)
    A tanulmány szerint a legmelegebb július az idei volt, (a középhőmérséklet 24,53 Celsius-fok volt), a leghidegebb pedig az 1913-as, (mindössze 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel). Megjegyezték: ennek oka ismert, egész Európában több évig tartó lehűlés következett be az 1912. június 6-ai, alaszkai Novarupta-Katmai vulkánkitörés miatt.
    A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméter esett, 2024-ben ez 22,23 milliméter volt. A legcsapadékosabb július az 1878-as, amikor 173,71 milliméter eső esett.
    Az elemzés szerint az idei július volt az elmúlt 154 év legextrémebbje, vagyis a hőmérséklet és csapadék együttes elemzése alapján a legszélsőségesebb, az extremitást pedig a kiugróan magas hőmérséklet és az alacsony csapadékösszeg okozta.
    Megvizsgálták azt is, melyik volt a második legextrémebb július, ez pedig az 1984-es július lett, amelyben a havi átlaghőmérséklet 18,51 Celsius-fok volt, a csapadék pedig 31,51 milliméter, vagyis az egy nagyon hideg és nagyon száraz július volt. A tanulmány szerint ez jó példa arra, hogy vannak olyan szélsőségek, amelyek egydimenzióban - például csapadék vagy hőmérséklet vonatkozásában - nem látszanak, de többdimenzióban - a csapadékot és hőmérsékletet együtt értékelve - már igen.
    Emlékeztettek: csak egyetlen hónap adódott melegebbnek mint 2024. júliusa, ez pedig 1992. augusztusa volt, ezért megvizsgálták, hogy vajon az a hónap volt-e a szokatlanabb, vagy az idei július. Az elemzés szerint sokkal szokatlanabb volt az 1992-es év augusztusa, ugyanis ahhoz a nagy meleg mellett rendkívüli szárazság is kapcsolódott.
    Azt is megvizsgálták, melyik hónap volt a 154 év alatt - mind a 12 hónapot vizsgálva - a legszokatlanabb. Az elemzés szerint ez 1965. októbere, amely a legszárazabb és az átlagnál sokkal hűvösebb október volt. 1965-ben egyébként a legszárazabb október után a legcsapadékosabb november következett.
    Az elemzés szerint nem csak 2024 júliusa volt extrém hónap a hőmérsékletet és csapadékot együttesen vizsgálva, hanem az első hét hónap átlaghőmérséklete és csapadékösszege is. Az első hét hónap átlaga az 1991-2020-as évek 10,75 Celsius-fokos átlagához képest is 2,92 Celsius-fokkal melegebb volt, az 1871-1900-as évek 9,26 Celsius-fokos átlagához képest pedig több mint 4,4 fokkal, miközben az átlagnál kevesebb eső esett az első hét hónapban.(F:MTI)

Mesterségek Ünnepe

A Hagyományok Háza programjain kézműves foglalkozásokkal, mesterségbemutatókkal, bábszínházzal, gyerektánctanítással, koncertekkel, mesemondással, valamint népi játszótérrel várják a látogatókat augusztus 17. és 20. között a Mesterségek Ünnepén a budai Várban.

    A szervezők MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a rendezvény mind a négy napján a kicsiket és nagyokat egyaránt várja a Fabatka porta népi játszótér, az Aprók tánca nevű program és az élőszavas mesemondás. Emellett többek között olyan előadásokat tekinthetnek meg az érdeklődők a Dísz téren, mint a Ziránó Színház Babszem Jankó című bábszínházi produkciója vagy Paár Julcsi Kerekerdő című családi mesekoncertje.
    A napzáró, énektanítással és hangszerbemutatóval egybekötött koncerteken többek között fellép a Bére banda, a Korinda zenekar és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekara.
    A Hagyományok Háza standjára látogatók magas színvonalú, hiteles tolmácsolásban találkozhatnak a népművészet különböző formáival, valamint saját élményeket szerezhetnek annak átfogó kézműves tevékenységéről és oktatásáról - idézi a közlemény Legeza Mártát, a Hagyományok Háza Népi Kézművesség és Népi Iparművészeti Szakcsoport szakmai munkatársát.
    A rendezvényen bárki belekóstolhat a kézműveskedésbe, lesznek gyorsan elkészíthető és hazavihető tárgyak, valamint a helyszínen kipróbálható, ott elsajátítható mesterségek is. Idén a kosárfonás, a szövés és a nemzelés kerül majd reflektorfénybe - közölte Legeza Márta.
    A programokról bővebb információ a Hagyományok Háza honlapján olvasható.
    A szervezők korábbi közlése szerint a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) által szervezett eseményen, amelyen idén a török hagyományok kerülnek középpontba, mintegy ezer népművész és népi iparművész portékáiból válogathatnak a látogatók, és több mint száz látványműhelyben ismerkedhetnek meg az ősi szakmák rejtelmeivel és a Kárpát-medence kézműves közösségeinek munkájával.(F:MTI)

Farmer Expó

A tudástranszfer jegyében rendezik meg az idén immár 33. alkalommal a Farmer Expót, amelynek helyszíne a debreceni egyetem Böszörményi úti campusán lesz augusztus végén - jelentette be Vaszkó László vásárigazgató sajtótájékoztatón kedden Debrecenben.

    Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár szervezőinek legfőbb célja, hogy a gazdákat hasznos tudással lássák el - mondta.
    Ezt szolgálják az ötezer négyzetméteren a 200 kiállító által szervezett bemutatók, az ágazati tanácskozások és üzletembertalálkozók is - tette hozzá.
    Tájékoztatása szerint a sertéságazat, a baromfitartás, a marhatenyésztés és a juhágazat szakembereit is külön-külön tanácskozásra várják.
    Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari elnöke elmondta: a kamara 70 négyzetméteren települ ki. Előadóik a tanácskozásokon a hatékonyság és a versenyképesség növelésének lehetőségeit járják majd körül.
    Erdélyi és székelyföldi gazdaszervezetek képviselői is érkeznek az expó rendezvényeire - tette hozzá.(F:MTI)

Feldolgozó üzemek fejlesztése

Már benyújthatók a támogatási kérelmek az Agrárminisztérium által 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett "Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása" című felhívásra, amely pénzügyi segítséget nyújthat a feldolgozóüzemek és kistermelők élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó kisebb beruházásaihoz - hívta fel a figyelmet keddi közleményében az Agrárminisztérium.

    A minisztérium kiemelte: a támogatás hozzájárul a több lábon álláshoz, lehetőséget kínál az előrelépésre azoknak a mezőgazdasági termelőknek is, akik eddig feldolgozatlan alapanyagként értékesítették termékeiket, de a jövőben részben vagy teljes egészében feldolgozott formában szeretnék azokat eladni.
    A felhívással a nagyobb, komplexebb projektekhez képest kevesebb kötelező vállalással, és könnyített feltételekkel juthatnak legfeljebb 200 millió forint támogatáshoz a termékeiket jellemzően kisebb volumenben előállító vállalkozások. A pályázatok - az adott vállalkozás legfontosabb törekvéseihez igazodva - széles körű tevékenységekre nyújthatók be, így épületek kialakítására, felújítására; új eszközök, gépek beszerzésére; új technológiai rendszerek kialakítására, valamint az energetikai korszerűsítésekre is.
    A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, de bizonyos esetekben ez 70 százalékig növekedhet. A támogatási összeg 25 százalékáig, de legfeljebb 50 millió forintig előleg is igényelhető lesz majd a projektekhez. A kiírás alapján élelmiszer, bor, takarmány előállítása vagy éppen a mézkiszereléshez, gyapjúfeldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztések egyaránt támogathatók - tájékoztatott a minisztérium.
    A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében 80 százalékban nemzeti költségvetésből, 20 százalékban európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési beavatkozásai között meghirdetett pályázattal az Agrárminisztérium kifejezetten a kisebb termelőket célozza meg, számukra kíván kiemelten előrelépési lehetőséget nyújtani. Szakpolitikai cél a hazai mezőgazdaság és élelmiszer-előállítás terén működő vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó, versenyképesebb termelési és termékstruktúrájának kialakítása, a piaci keresletre alapozott fejlesztések megvalósulása - olvasható a közleményben.
    Az első benyújtási szakasz augusztus 13-tól augusztus 26-ig tart. Az Agrárminisztérium a pályázati felhívás 2024. június 13-i megjelenésekor és utána is többször adott tájékoztatást a lehetőségről, egyúttal két hónapos felkészülési időt biztosított a lehetséges pályázóknak. A felhívás és a kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek a szaktárca tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók - hívta fel a figyelmet az AM.(F:MTI)

Vadkár...

A vadkár elleni védekezés során a gazdálkodók számos eszközt igyekeznek bevetni, ám ennek komoly korlátai vannak az érintett kultúrák sajátosságaiból (méret, elhelyezkedés stb.) eredően, illetve a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt. A válaszadók 51 százaléka használ legalább a területének egy részén vadriasztót. 35 százalék villanypásztort, 24 százalék kerítést is alkalmaz a vadak ellen. A fenti eszközök használata mellett a magas értékű kultúrák vetési helyének gondos megválasztása (21%), illetve a vad által kevésbé kedvelt növényfajok termesztése (18%) merül fel leggyakrabban a védekezési stratégiák között.(F:Agroinform)

Klímaváltozás...

Magyar ökológusok is részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötése sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynák azokat visszavadulni.

    Ezzel - elméletben - az európai személyautók szén-dioxid (CO2) kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni - írták a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.
    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint 2022-ben az Európai Unióban mintegy 800 megatonnányi szén-dioxidot bocsátottak ki a járművek, ebből a személyautók nagyjából 480 megatonnával részesedtek - emlékeztettek a közleményben, amely szerint különösen ennek az adatnak a fényében érdekes az a publikáció, amelynek megállapítása szerint a kutatók eddig alábecsülték az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötési képességét, a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.    
    "Sajnos a földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át erdőírtó jellegű volt, gondoljunk csak a középkori hajók építéséhez kivágott hatalmas mennyiségű fára vagy az ipari forradalom nyersanyagigényére. Az 1800-as években egyre többen kezdtek rádöbbenni az igazi őserdők gyors eltűnésének problémájára, ám védelmük csak akkor vált igazán fontossá, amikor már alig maradt belőlük. Az őserdők különleges és ritka élővilágának és önszabályozó rendszerének, dinamikájának megismerése a kutatók számára ma már különösen fontos. Ezen belül is kiemelt kérdés, hogy mennyi szenet köt meg tartósan egy természetes erdőállomány" - magyarázta a tanulmány elkészítésében részt vevő Horváth Ferenc, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Erdőökológiai Kutatócsoportjának munkatársa.  
    A cikk előzménye egy 2018-as tanulmány volt, amely először szedte lajstromba, hogy Európában mennyi maradt még az őserdőkből. E fogalom alatt azokat a nagy kiterjedésű erdőket értik a szakemberek, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben módosított az emberi tevékenység. Jó példája ennek a lengyelországi bialowiezai őserdő, amely az európai bölény otthona. Ilyen erdő nagyon-nagyon kevés maradt a kontinensen, ám olyan "öreg erdőkből" akad még néhány, amelyekben kismértékű emberi tevékenység zajlott 50-60 évvel ezelőtt, de azóta hagyták őket visszavadulni.     Horváth Ferenc kiemelte: Magyarországon csak ilyen öreg erdők vannak, nagy kiterjedésű őserdő nincs. A legöregebb, legtermészetesebb állomány a Kékes északi letörésén húzódó, legalább 3 ezer éve háborítatlan ősbükkös, a Kékes Erdőrezervátum őserdőmaradványa. A trianoni döntést követően megmaradt Magyarország alig tizenkét százaléka volt erdővel borított, ez ma már 21 százalék körül van a telepítéseknek köszönhetően.
    A Communications Earth & Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, és a kapott adatokból kiszámították a föld feletti, a föld alatti és a holt biomasszában tárolt szénmennyiségeket. Így erdőtípusonként és ökológiai zónánként is külön referenciaértékekhez jutottak, amelyek alapján látható például, hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, a balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb széndioxidot.
    Ezen adatok segítségével sikerült azt is kiszámolni, hogy a kontinens erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni.
    A magyar kutatók Horváth Ferenc vezetésével a kontinentális zónára vonatkozó adatok összegyűjtésében végeztek fontos munkát: az alföldi területek 130-170 éves állományaitól kezdve a már említett Kékes 160-200 éves fáin át egészen a kárpátaljai hatalmas kocsányos tölgyesekig közel 600 mintavételi területet mértek fel.
    A cikk fontos megállapítása, hogy a 60 centiméternél vastagabb törzsű fák hatványozottan több szenet tárolnak, mint kisebb társaik, miközben az erdőgazdálkodók gyakorlata az, hogy már az ennél vékonyabb állományokat rendszerint kivágják - mutattak rá.
    "A tanulmány célja, hogy ráirányítsa az európai döntéshozók figyelmét: ha nem vágjuk ki a fákat életidejük felénél, hanem hagyjuk őket terebélyesedni, akkor eddig nem gondolt mennyiségű szén megkötésével segíthetik az emberiséget a klímaváltozás elleni küzdelemben" - összegezték eredményeiket az ökológusok.(F:MTI)

Öntözési pályázatok

Megjelentek a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó Öntözésfejlesztési pályázatok! A pályázatok már társadalmi egyeztetés alatt állnak, ami azt jelenti, hogy hamarosan megjelenik a végleges felhívás és két hónap múlva már beadhatók a támogatási kérelmek! A gazdaságok évek óta várnak ezekre a támogatásokra.

Falu program

A Magyar falu program fejlesztéseinek célja, hogy a beruházások nyomán növekedjen az életszínvonal és a népességszám is a falvakban; a Győr-Moson-Sopron vármegyei Magyarkeresztúron a program indulása óta mintegy 184 millió forintnyi fejlesztés valósult - mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa szombaton a település falunapján.

    Gyopáros Alpár, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, hangsúlyozta, a Magyar falu program egyik kiemelt célja már az indulásakor is az volt, hogy megállítsák a magyar falvakban a népességszám csökkenését.
    "Nagyon sok kistelepülés van Magyarországon, amelyek népességszáma olyan ütemben csökkent az elmúlt évtizedekben vagy fél évszázadban, ami azt a kockázatot rejtette magában, hogy belátható időn belül sok falu elnéptelenedik" - fogalmazott.
    Hozzátette: Magyarkeresztúrnak valamivel több, mint félezer lakosa volt, ami az elmúlt két évtizedben négyszáz környékére csökkent, vagyis a lakosság mintegy 25 százalékát elvesztette. A Magyar falu program indulása óta viszont újra közelít az ötszázhoz a népességszám, ami mutatja, hogy van értelme ennek a munkának.
    Gyopáros Alpár szólt arról, hogy a közelmúltban értékelték a programot. "Megerősítette a hitünket abban, hogy van értelme annak, amit csinálunk", így a program folytatódni fog - fogalmazott.
    A fejlesztési program a formájában is jó, mert nem "egy budapesti irodában egy tisztviselő találja ki, hogy mire van szüksége a kistelepüléseknek, hanem intenzíven járjuk az országot, találkozunk a helyiekkel és megkérdezzük, hogy mire van szükségük" annak érdekében, hogy a lakosságot helyben maradásra ösztönözzék - mondta.
    Kiemelte: egyik pályázati cél sem olyan, amit ne a falvak kértek volna. A falujárást azért is folytatják, mert az élet újabb kihívásaira folyamatosan reflektálni szeretnének - tette hozzá.
    Gyopáros Alpár az MTI-nek elmondta, hogy Magyarkeresztúron óvodafejlesztésre több ütemben 34,3 millió forintot fordítottak, a közösségi teret három ütemben fejlesztették csaknem 80 millió forintból, falubuszt szereztek be 14,5 millió forint értékben, emellett fejlesztették a kisboltot, a temetői infrastruktúrát és támogatták a helyi civil szervezetek munkáját.(F:MTI)

Élelmiszer-gazdaság

Az élelmiszer-gazdaság kiemelt jelentőséggel bír a magyar gazdaságban, amely az elmúlt években számos kihívással szembesült, de ennek ellenére is folyamatosan képes volt alkalmazkodni és fejlődni - jelentette ki Nobilis Márton, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Kelet-magyarországi Agrárfórumon, Hajdúböszörményben a szaktárca tájékoztatása szerint.

    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szektor versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzése érdekében a kormány 2015-ben stratégiai ágazattá minősítette az élelmiszeripart, és a fejlesztésre jelentős támogatási forrásokat biztosított. 2014-től 2023. év végéig az élelmiszeriparba áramlott támogatások nagysága elérte a 801 milliárd forintot - írják a közleményben.
    Nobilis Márton kiemelte, a magyar kormány elkötelezett az élelmiszeripar további fejlesztése mellett azért, hogy biztosítsa a szektor versenyképességét és fenntarthatóságát, valamint hozzájáruljon a nemzetgazdaság növekedéséhez. Az élelmiszeripar tehát nem csupán gazdasági érdek, hanem nemzeti ügy is, hiszen a magyar termékek minősége és megbízhatósága világszerte elismert.
    A szektor gazdasági jelentősége vitathatatlan, hiszen az élelmiszeripar az egyik legnagyobb részt képviseli a nemzeti GDP-ben, jelentős szerepet játszva a gazdasági stabilitásban és növekedésben. Emellett az ágazat az egyik legnagyobb munkaadó, amely közvetlenül és közvetetten is számos munkahelyet teremt a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a logisztikában és a kereskedelemben, különösen a vidéki területeken - olvasható a közleményben.
    A minisztérium tájékoztatása szerint az államtitkár rávilágított arra is, hogy a szakemberhiány komoly kihívást jelenthet az iparág számára. A megfelelően képzett munkaerő azért is fontos, mert növeli a termelési kapacitást és elősegíti az innovációt. A magyar kormány elkötelezett ezért az agrárszakképzés fejlesztése mellett is, hiszen ez kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövője szempontjából. Így nagy figyelmet kap az agrárszakképzés fejlesztése, a modern technológiák elsajátítása révén ugyanis a fiatalok naprakész ismeretekkel léphetnek a munkaerőpiacra.
    Nobilis Márton ismertette, hogy az Élelmiszeripar Bajnokai Program keretében a kormány a magyar élelmiszeripar kiemelt szereplőinek fejlesztésére fókuszál. A program célja a hazai alapanyagokra építő, magas hozzáadott értékű termékeket előállító vállalatok támogatása, amely által ezek a cégek a világpiacon is megállják a helyüket. Ez által biztosítható, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképes maradjon, és a magyar családok asztalára mindig kiváló minőségű, magyar élelmiszer kerüljön.
    Hozzátette, a kormány célja továbbá egy olyan integrált élelmiszerlánc létrehozása, amely hosszú távon garantálja a termelés és az élelmiszerellátás biztonságát, miközben hozzájárul a vidéki közösségek megerősítéséhez is. Az Élelmiszeripar Bajnokai Program nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kistermelők számára is új lehetőségeket biztosít, hogy versenyképesen és biztonságosan tudjanak élelmiszert előállítani.
    A következő időszakban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az élelmiszer-gazdaságot támogató pályázatok széles körben elérhetőek legyenek, segítve ezzel a szektor versenyképességének növelését és a szakemberhiány mérséklését - mondta az államtitkár az Agrárminisztérium közleménye szerint.(F:MTI)

Magyar ízek

A bográcsban és a tűzön készült ételek kapják idén a főszerepet a Magyar Ízek Utcájában, amelynek gasztronómiai különlegességeit augusztus 18. és 20. között lehet megkóstolni Budapesten, a Várkert Bazár előtt.

    A rendezvény legfontosabb célja, hogy idén is bemutassa, milyen izgalmas a magyar gasztrokultúra, valamint, hogy a Kárpát-medence tradicionális ételei mellett mennyire megférnek a magyar konyhában a modern, izgalmas fogások is - mondta el Novotny Antal, a Magyar Ízek Utcája főszervezője a rendezvényt bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón, Budapesten.
    Kiemelte: gazdag a világa azoknak az ételeknek, amelyeket üstben, bográcsban vagy fazékban készítenek el kifejezetten tűz fölött, nagyon sok recept, technológia és alapanyag kapcsolódik ezekhez az ételekhez, amelyeket az ünnepi hétvége alatt a közönség is jobban megismerhet. Hozzátette: a helyszínen a profi séfek mellett amatőr szakácsok is főznek majd.
    A rendezvényen a hagyományokhoz híven a közönség először kóstolhatja majd meg az idei Magyarország tortáját és cukormentes tortáját, valamint az év Szent István-napi kenyereit.
    Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, hogy idén a kenyerek közül a balmazújvárosi Balmaz Sütöde Kft. Nagyapám kenyere burgonyával lett az év Szent István-napi kenyere, az innovatív kenyerek mezőnyében pedig szintén a Balmaz Sütöde Kft. jalapenós, cheddar sajtos, vadkovászos kenyerét díjazták. A tavaly életre hívott, és idén sós változatban meghirdetett sétálósütemény kategóriában a mórahalmi Varga Pékség 95 Kft. Pásztor reggelije lett a nyertes, amely egy juhtúróval, sonkával, lilahagymával töltött, szegedi paprikával színezett francia croissant. A kenyerek versenyét 13. alkalommal hirdették meg, amelyre idén rekordszámú, csaknem 100 terméket neveztek a három kategóriában - mondta el Septe József, aki át is adta a díjazottaknak az elismeréseket.
    Selmeczi László, a Magyar Cukrász Ipartestület társelnöke az idei Magyarország tortája verseny győztesének, a váci Édes Vonal cukrászdából Kovács Alfréd cukrásznak adta át az elismerést a Mákvirág nevű, mákos-feketeribizlis-feketeszezámos tortáért. A desszert egy könnyű, mandulalisztes, mákos piskótából, lágy fehércsokoládé-krémből, ropogós feketeszezám-grillázsból áll, valamint megjelenik benne a máklikőr és a feketeribizli is.
    Az idén 18. alkalommal meghirdetett versenyen a jelentkezőknek úgynevezett szuperélelmiszereket kellett felhasználniuk, mivel a szervezők a gazdag beltartalmú értékekkel rendelkező, magyar alapanyagokra szerették volna felhívni a figyelmet - ismertette Selmeczi László. A második helyezett Fodor Sándor (a budapesti Habcsók Cukrászda) Rigófütty nevű tortája lett, míg a harmadik helyen Novák Ádám és Domonkos Noémi (a szegedi Reök Kézműves Cukrászda és Kávéház) Fekete gyöngy elnevezésű alkotása végzett.
    Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója adta át a Magyarország cukormentes tortájának járó elismerést, amelyet a szegedi Reök Kézműves Cukrászda és Kávéház cukrászai, Novák Ádám és Csonka László vehettek át a Zöld Málna elnevezésű, málnás-pisztáciás-fehércsokoládés-rózsavizes tortájukért. A tortában a pisztácia egyaránt megjelenik a piskótában és a mousse-ban is, édes ízét a piros málnazselé savassága egészíti ki, és a rózsavíz teszi különlegessé.
    Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai partnerségével megrendezett verseny második helyezettje szintén a szegedi Reök Kézműves Cukrászda és Kávéház alkotása, amely a Fűszeres Vilmos nevet kapta, míg a harmadik helyen Gyuris László és Reisinger Ferenc (a szegedi Virág Cukrászda és Kávéház) Intuíció elnevezésű alkotása végzett.(F:MTI)

Mezőgazdasági Formula-1

Fülsiketítően üvöltő motorok, torkot kaparó benzin- és metanolgőz: a show összes eleme előkerül az idei hajdúböszörményi traktorhúzó versenyen, amelyet immár 22. alkalommal rendeznek meg (augusztus 9-11. között) Hajdúböszörményben, a Hajdúsági Expóval és a Kelet-Magyarországi Agrárfórummal egy időben.

Meteorológia...

A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján hétfőn.

    A júliusról készített összefoglaló szerint a hónap középhőmérséklete országos átlagban 24,53 Celsius-fok volt, ami 3,0 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek átlagát, és ezzel a legmelegebb július lett 1901 óta.
    Hozzátették: az év hetedik hónapjának átlaghőmérséklete a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte. Másutt síkvidéken 23-25 fok volt jellemző, míg 20 fok alatti havi átlagértéket csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.
    Megjegyezték: az idei július országos átlaga mindössze 0,01 fokkal maradt el a 20. század eleje óta legmelegebb hónap, az 1992. augusztus középhőmérsékletétől. A 2024. július átlaghőmérséklete az ország déli felén többnyire meghaladta, míg az északi, északnyugati vármegyékben általában elmaradt az 1992. augusztusi havi középértéktől - tették hozzá.
    Az elemzés szerint a tartós forróság mellett nagyon száraz is volt a július, ami országos átlagban a 7. legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
    A hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján csupán 22,2 milliméter volt, ami 69 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 71,8 milliméteres átlagától. Lokálisan ugyan előfordultak 50 millimétert meghaladó havi csapadékok, az ország legnagyobb részén azonban 30 milliméternél kevesebb esett.
    Hozzátették: főleg a Dunántúlon sokfelé az 5 millimétert sem érte el a havi csapadékösszeg, emiatt a Dunántúlon nagy területen az idei lett a legszárazabb július a 20. század eleje óta, de hasonlóan kis havi csapadék keletebbre is előfordult. Néhány meteorológiai állomáson egyáltalán nem mértek csapadékot júliusban.(F:MTI)