Sajtófigyelő

Bújócska a tornyosuló paragrafusok erdejében

napi.hu   |   2011.11.17

Hétfő este az országgyűlés döntött az éves adócsomaghoz benyújtott módosító indítványokról. Ezzel a csomag szövege gyakorlatilag véglegessé vált (bár az utolsó pillanatban beadandó, elvben a koherenciazavarok kiszűrését szolgáló módosítókra még érdemes figyelni). Ezután csak a zárószavazás van hátra, a végső rábólintás a komplett 2012-es adótörvény-módosító salátatörvényre.

A figyelem középpontjában ilyenkor mindig egy-egy kiemelkedően fontos változás áll: megmarad az eva, a fél szuperbruttó félkivezetésével kvázi-többkulcsossá válik az szja-rendszer, 25-ről 27 százalékra emelkedik az áfa mértéke. Az adószakma, a könyvelők és adótanácsadók mindennapi munkáját azonban legalább ennyire befolyásolja a sok kisebb módosítás, a legapróbb pontosításoktól kezdve a jelentősebb új adótechnikai kötelezettségekig vagy könnyítésekig. Az idei csomag különösen kiadós volt e tekintetben: az eredeti, százötven oldal jogszabályszöveget tartalmazó javaslat is több mint 350 ponton módosította volna az adótörvényeket, majd az eredeti szöveghez összesen 168 módosító javaslatot nyújtottak be egyéni képviselők és bizottságok.

Némelyik javaslat csupán pár szavas betoldás az adócsomag szövegébe, de van köztük harmincoldalas, 60 különböző pontot érintő indítvány is. A módosító javaslatok igen változatosak: egy részük olyan apróság, mint a versenyautók áfájának levonhatóságára vagy a gluténmentes élelmiszerek ötszázalékos áfakulcs alá sorolására vonatkozó egyéni indítvány (mindkét javaslatot elvetette a hétfői szavazás); mások olyan elemi változtatásokat vetnek fel, mint új adónemek bevezetése vagy éppen az eva megtartása vagy eltörlése.

Az ördög persze a részletekben rejlik. Tekintsünk meg közelebbről egyetlen példát: a sorban 163. módosító javaslat (a parlament gördülékeny nyelvezetében "4662/174. nem önálló indítvány") 63 alpontja közül a 12.-re talán nem mindenki figyelt még fel. Ezt a kétbekezdéses módosítást hétfő este elfogadta az országgyűlés. Az új szabály szerint 2013-tól minden magyarországi áfabevallás kötelező kelléke lesz az "összesítő jelentés", melyen az adózó nyilatkozik minden egyes általa kibocsátott áfás számla és minden egyes általa befogadott áfás számla adatairól. A részleteket külön rendelet szabályozza majd.
Először is az összesítő jelentés elnevezés igen szerencsétlen, hiszen az áfabevalláshoz ma is csatolni kell egy összesítő nyilatkozatot a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos adatokról. Komolyabb kérdés azonban, hogy a könyvelők, vállalatok pénzügyi osztályai számára mennyi többletmunkát jelenthet a változás. A nagyvállalatok programfejlesztőinek egy éve van, hogy rendszereiket felkészítsék a jelentés összeállítására: havi több ezer számla adatait másként nem lehet feldolgozni. Még fájdalmasabban érintheti a kisvállalkozásokat a változás. Az ő esetükben nehezen képzelhető el más megoldás, mint hogy a bt. vagy egyéni vállalkozó könyvelője havonta, negyedévente a cég bejövő és kimenő számláinak adatait egyesével, manuálisan rögzíti a bevallásban.

Az új jelentési kötelezettség azonban az adóhatóság számára komoly előnyt biztosíthat. Jó adatelemző rendszerek a kapott információk alapján automatikusan térképezhetik fel, mely adózók mely adózóknak állítanak ki áfás számlákat. A számlagyárak, a körhintacsalás alapesetei így nagyon hamar leleplezhetők, hiszen ezek esetében a vevő olyan áfás beszerzéseket vall be, amelyek az eladó bevallásában nem szerepelnek. A kockázatelemzést is nagyban segítheti, ha a számlaforgalomban gyanús összefüggések azonosíthatók. A csalók elleni harcban új fegyver lehet a jelentés - még ha nem a rendszer egyszerűsítése irányába mutat is.
Földes Balázs, a KPMG igazgatójának jegyzete.