A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja az érintettek figyelmét, hogy június elsejéig élhetnek az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésének államilag finanszírozott lehetőségével.
Az önálló ingatlan iránti kérelmeket a határidőig lehet benyújtani a területileg illetékes körzeti földhivatalokhoz. A jelentkezési határidő elmulasztása jogvesztő, tehát ezt követően csak saját költségen, összetettebb eljárásban, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv (Ptk.) alapján szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon.
Gyakran ismételt kérdések:
Meddig lehet benyújtani a megosztásra vonatkozó kérelmet?
A kérelmet 2012. június 1-ig lehet benyújtani a területileg illetékes körzeti földhivatalokhoz.
Honnan szerezhető be a kérelem nyomtatványa?
A nyomtatvány beszerezhető a körzeti földhivatalok ügyfélszolgálatain (címlista: http://www.foldhivatal.hu), vagy letölthető a Földhivatali portálról.
Hogyan adható be a kérelem?
Személyesen, vagy postai úton lehet eljuttatni a kérelmet a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz (címlista: http://www.foldhivatal.hu).
A tulajdonostárs már korábban beadta a kérelmet, de a megosztás még nem történt meg. Be kell-e újra nyújtani a kérelmet?
Nem, nem szükséges megújítani a kérelmet, a már befogadott kérelem alapján az osztatlan közös tulajdon megszűntetésére sor kerül.
Mikor történik meg az új földrészletek kialakítása?
A végrehajtás a körzeti földhivatalok illetékességi területéhez tartozó települések 2005-ben lebonyolított sorolási sorrendjének megfelelően, településen belül a helyrajzi számok növekvő sorrendjében, a költségvetési fedezet függvényében halad.
A szabályozás minden osztatlan közös tulajdonban lévő földre vonatkozik?
Nem, csak a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös termőföldtulajdonokra. Az egyéb eljárások (öröklési, kárpótlás) során keletkezett osztatlan közös termőföldtulajdonokra nem vonatkozik.
Minden a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös termőföldtulajdont kimérnek?
Nem, az önálló ingatlanok kialakítása csak a kérelmező tulajdonostársak részére történik meg, a nem kérelmező tulajdonostársaknak nincs hatásuk a megosztás folyamatára. Ők a „visszamaradó földrészlet”- ben maradnak tulajdonközösségben.
Belterületi és „zártkerti” földterületekre is vonatkozik a lehetőség?
Amennyiben a zártkertet részarány földtulajdonként adták ki, akkor igen.
Nemzeti parkos területekre is vonatkozik a szabályozás?
Igen.
Erdőkre vonatkozik-e a szabályozás?
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó erdőkre nem vonatkozik, kivéve a külterületen található fásításra (Etv. 12. §).
A kérelmező tulajdonostársak közötti teljes körű egyezség esetén bárhogyan kialakíthatók az új földrészletek?
Amennyiben nem ütközik jogszabályba, és megfelel a földhivatal - a megosztás kiindulási helyét, valamint az osztás irányát meghatározó - határozatának, akkor igen.
Mekkora a kialakítható új földrészletek területi minimuma?
A kialakítható, új önálló földrészlet legkisebb területe külterületen 3000 m2, „zártkertben” (különleges külterület) 1500 m2 lehet.
Mit lehet tenni, ha az új földrészlet területe nem éri el a minimális területi mértéket?
Amennyiben a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület nem érné el a 3000 m2-t (ill. 1500 m2-t), akkor több tulajdonostárs együttesen is kérheti az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását. A minimális területi mértéket ekkor az újonnan kialakítandó közös tulajdonú földrészletnek kell elérnie.
Hogyan történik az önálló ingatlanok megközelítésének biztosítása, az utak kialakítását ki finanszírozza?
Az új önálló ingatlanok kialakítása oly módon történik – szükség szerint új utak kialakításával –, hogy az minden tulajdonos számára megközelíthető legyen. Az új utak kialakításáért a tulajdonosoknak nem kell pénzt fizetniük. A kialakítandó új út aranykorona értékének arányos részével csökken az egyes tulajdonosok tulajdoni hányada.
Van-e lehetőség soron kívüli eljárásra?
Igen, de ez esetben az érintett földrészlet megosztásának összes költségét a kérelmezőnek kell viselnie. A költségek megosztásáról a kérelmezőnek kell a kérelmező tulajdonostársakkal megegyeznie. A megosztás költségéről a kérelmek összesítése után (2012. 06. 01-jét követően) tud a földhivatal adatot szolgáltatni.
Miben tér el a soron kívüli eljárás a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti eljárástól?
Lényeges eltérés, hogy az osztatlan közös részarány földtulajdon megszüntetésekor az eljárásban csak a kérelmező tulajdonostársak vesznek részt, míg a Polgári Törvénykönyv szerint minden tulajdonostárssal meg kell egyezni.
A részarány tulajdonban lévő osztatlan közös területek megosztását követően, a jelenlegi földhasználók (pl.: haszonbérlők) kapnak-e tájékoztatást a megosztás megtörténtéről?
Nem. A megosztási eljárás nem szünteti meg a fennálló földhasználati szerződést. Az újonnan kialakítandó földrészlet helyrajzi száma, területi változása miatt a földhasználati szerződés viszont módosul, ezért javasoljuk, hogy a földrészlet tulajdonosa gondoskodjon a szerződés módosításáról. (forrás: VM)
A kérdőívek itt letölthetők.
A kérelmet 2012. június 1-ig lehet benyújtani a területileg illetékes körzeti földhivatalokhoz.
Honnan szerezhető be a kérelem nyomtatványa?
A nyomtatvány beszerezhető a körzeti földhivatalok ügyfélszolgálatain (címlista: http://www.foldhivatal.hu), vagy letölthető a Földhivatali portálról.
Hogyan adható be a kérelem?
Személyesen, vagy postai úton lehet eljuttatni a kérelmet a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz (címlista: http://www.foldhivatal.hu).
A tulajdonostárs már korábban beadta a kérelmet, de a megosztás még nem történt meg. Be kell-e újra nyújtani a kérelmet?
Nem, nem szükséges megújítani a kérelmet, a már befogadott kérelem alapján az osztatlan közös tulajdon megszűntetésére sor kerül.
Mikor történik meg az új földrészletek kialakítása?
A végrehajtás a körzeti földhivatalok illetékességi területéhez tartozó települések 2005-ben lebonyolított sorolási sorrendjének megfelelően, településen belül a helyrajzi számok növekvő sorrendjében, a költségvetési fedezet függvényében halad.
A szabályozás minden osztatlan közös tulajdonban lévő földre vonatkozik?
Nem, csak a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös termőföldtulajdonokra. Az egyéb eljárások (öröklési, kárpótlás) során keletkezett osztatlan közös termőföldtulajdonokra nem vonatkozik.
Minden a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös termőföldtulajdont kimérnek?
Nem, az önálló ingatlanok kialakítása csak a kérelmező tulajdonostársak részére történik meg, a nem kérelmező tulajdonostársaknak nincs hatásuk a megosztás folyamatára. Ők a „visszamaradó földrészlet”- ben maradnak tulajdonközösségben.
Belterületi és „zártkerti” földterületekre is vonatkozik a lehetőség?
Amennyiben a zártkertet részarány földtulajdonként adták ki, akkor igen.
Nemzeti parkos területekre is vonatkozik a szabályozás?
Igen.
Erdőkre vonatkozik-e a szabályozás?
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó erdőkre nem vonatkozik, kivéve a külterületen található fásításra (Etv. 12. §).
A kérelmező tulajdonostársak közötti teljes körű egyezség esetén bárhogyan kialakíthatók az új földrészletek?
Amennyiben nem ütközik jogszabályba, és megfelel a földhivatal - a megosztás kiindulási helyét, valamint az osztás irányát meghatározó - határozatának, akkor igen.
Mekkora a kialakítható új földrészletek területi minimuma?
A kialakítható, új önálló földrészlet legkisebb területe külterületen 3000 m2, „zártkertben” (különleges külterület) 1500 m2 lehet.
Mit lehet tenni, ha az új földrészlet területe nem éri el a minimális területi mértéket?
Amennyiben a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület nem érné el a 3000 m2-t (ill. 1500 m2-t), akkor több tulajdonostárs együttesen is kérheti az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását. A minimális területi mértéket ekkor az újonnan kialakítandó közös tulajdonú földrészletnek kell elérnie.
Hogyan történik az önálló ingatlanok megközelítésének biztosítása, az utak kialakítását ki finanszírozza?
Az új önálló ingatlanok kialakítása oly módon történik – szükség szerint új utak kialakításával –, hogy az minden tulajdonos számára megközelíthető legyen. Az új utak kialakításáért a tulajdonosoknak nem kell pénzt fizetniük. A kialakítandó új út aranykorona értékének arányos részével csökken az egyes tulajdonosok tulajdoni hányada.
Van-e lehetőség soron kívüli eljárásra?
Igen, de ez esetben az érintett földrészlet megosztásának összes költségét a kérelmezőnek kell viselnie. A költségek megosztásáról a kérelmezőnek kell a kérelmező tulajdonostársakkal megegyeznie. A megosztás költségéről a kérelmek összesítése után (2012. 06. 01-jét követően) tud a földhivatal adatot szolgáltatni.
Miben tér el a soron kívüli eljárás a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti eljárástól?
Lényeges eltérés, hogy az osztatlan közös részarány földtulajdon megszüntetésekor az eljárásban csak a kérelmező tulajdonostársak vesznek részt, míg a Polgári Törvénykönyv szerint minden tulajdonostárssal meg kell egyezni.
A részarány tulajdonban lévő osztatlan közös területek megosztását követően, a jelenlegi földhasználók (pl.: haszonbérlők) kapnak-e tájékoztatást a megosztás megtörténtéről?
Nem. A megosztási eljárás nem szünteti meg a fennálló földhasználati szerződést. Az újonnan kialakítandó földrészlet helyrajzi száma, területi változása miatt a földhasználati szerződés viszont módosul, ezért javasoljuk, hogy a földrészlet tulajdonosa gondoskodjon a szerződés módosításáról. (forrás: VM)
A kérdőívek itt letölthetők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése