Növényegészségügyi helyzet alakulása B-A-Z. megyében 2012. május 14-ig

Fenológiák

Ø  Őszi búza: zászlóslevél megjelenése, kalászhányás kezdete

Ø  Tavaszi árpa: NOD02, zászlóslevél megjelenése, kalászhányás kezdete

Ø  Napraforgó: 2-4 leveles állapot

Ø  Kukorica: 1-3 leveles

Ø  Borsó:  20-30 cm-es növények

Ø  Kajszi: mogyoró nagyságú termések

Ø  Cseresznye, meggy: borsó nagyságú termés

Ø  Alma, körte: sziromhullás, mogyoró-nagyságú termések

Ø  Birs: teljes virágzás

Ø  Szőlő: 20-25 cm cm-es hajtások, fürtkezdemények megjelenése

Általános növényegészségügyi helyzet

A hőmérsékleti értékek a többéves átlagot meghaladták, az időszakban kevés csapadék hullott; a gyakori szél miatt a talajok felső rétege kiszáradt. A növények fejlődése felgyorsult, a fenológiai állapotok gyorsan követik egymást, a szokásosnál kissé előrébb járnak.

A környezeti tényezők a továbbra is kedveznek egyes gombabetegségeknek; az almatermésűekben a varasodás, a lisztharmat és az erwiniás fertőzés veszélyezteti a növényeket.
A megye több pontján nagy a vetésfehérítő bogarak száma; folyamatos a gyapjaslepke hernyók kelése. Levéltetvek felszaporodása a kertészeti - és dísznövényeken megfigyelhető. Szőlőben a szilva-takácsatka általánosan előfordul és kártétele eltérő mértékben észlelhető.

Szántóföldi növények:

 

Őszi kalászosok: A növények fejlődése intenzív. Lisztharmat (Brumeria graminis) a sűrűbb állományokban az alsó nóduszon már megjelent. A szeptóriás (Septoria spp.) és a helmintosporiumos levélfoltosság (Pyrenophora spp.)  terjed.  A vetésfehérítők (Oulema sp., Lema sp.) egyedszáma helyenként nagy, a tojásrakás folyamatos, a lávakelés megindult.

Tavaszi árpa: A környezeti feltételek nemcsak a növények fejlődésének kedveznek, hanem egyes gombabetegségek megjelenésének is: az állományokban előfordulnak a rinhosórium (Rhynchosporium secalis) és a helmintospórium (Drechslera triticirepentis) gombák által okozott tünetek. A vetésfehérítőbogarak (Oulema ssp. ) száma és kártételük egyelőre növekvő mértékű.

Napraforgó: azokon a területeken, ahol korán el tudtak vetni az állományok  2-4 levelesek, a sároshátú bogár (Opatrum sabulosum) és a hegyesfarú barkó (Tanymecus palliatus) kártétele szórványos.

Repce: A növények fejlődése intenzív, megkezdődött a virágzás. A repcefénybogarak (Meligethes aeneus) száma magas, az ellenük történő védekezés folyamatos. Helyenként a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis) rajzása intenzív, a levéltetvek (Brevicoryne brassicae) betelepedése és felszaporodása megindult.

Kertészeti kultúrák:

Alma: Folyamatos az aknázómolyok rajzása, megindult az almamoly (Laspeyresia pomonella) és a törpemoly (Nepticula malella) repülése, a rajzáserősség közepes. Levéltetű (Aphis pomi, Dysaphis plantaginea, Dysaphis devecta) fertőzés egyelőre nem jelentős. Az almafa-varasodás (Venturia inequalis) fertőzésveszélyes időszak 04. 23.-27. között fordult elő; almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) érzékeny fajtákon erősödött, gyakoribbak a tünetek

Körte: A körtelevélbolha (Psylla sp., Cacospylla sp.) vegyes népessége károsít; a körtlevél-gubacsszúnyog (Dasyneura pyri) helyenként nagyobb számban fordul elő, egy részük parazitált. Varasodás (Venturia inequalis) tünetek levélen a házi kertben az időszak végétől észlelhetők.

Tűzelhalás: az alma- és körtefák virágzása időszakban az átlag hőmérsékleti értékek 20 °C felett voltak, az epifita fertőzési potenciál értéke 300 felé emelkedett, a fertőzési nyomás erős volt. A birsek is veszélyeztetettek, mivel a nappali hőmérséklet magas, az éjszakai hűvös, ezért a hajnali órákban nedves a növény felülete.

Kajszi: monília (Monilinia laxa) tünetek mellett helyenként a fák részleges vagy teljes lankadása (fitoplazma vagy gutaütés) figyelhető meg, terjednek a levéllikasztó gomba (Stigmina carpophila) által okozott levélfoltosság. A keleti gyümölcsmoly (Cydia molesta) és a szilvamoly (Cydia funebrana) rajzása folyamatos.

Őszibarack: a dérgomba (Taphrina deformans) által okozott tünetek a nem kezelt, ill. az érzékeny fákon április végétől szembetűnőek.

Cseresznye, meggy: A fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi) felszaporodása megkezdődött, gyakoribbá váltak a levéllikasztó gomba (Stigmina carpophila) okozott tünetek.

Szőlő: A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) rajzása gyenge-közepes, tojásrakás elhúzódó, lárvakelést még nem észleltünk. Filoxéra (Viteus vitifolii) levélakó alakok által okozott kezdeti tünetek már láthatók; helyenként a szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri) kártétele is megfigyelhető. Térségenként változó gyakorisággal van jelen a szilva-takácsatka (Eotetranychus pruni), a szőlő-gubacsatka (Colomerus vitis ) és a szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis) is. A szilva-takácsatka elleni védekezés elmulasztása súlyos következményekkel járhat. Erősen fertőzött gócok Hegyalja több térségében (Tolcsva, Tokaj, Tarcal, Tállya, Olaszliszka) előfordulnak, de nem mentes a kártevőtől Bükkalja, Harsány Mezőkövesd és Nyékládháza-Mályi térsége sem. Az áttelelt nőstények sok tojást raktak, már a lárvák kelése is észlelhető.

Polifág kártevők:

Gyapjaslepke (Lymantria dispar): Egyes helyeken (pl. délkeleti Bükkben, főleg a gyertyános társulásokban) jelentősen növekedett az áttelelt tojáscsomók és a kikelt kis lárvák egyedszáma az utóbbi néhány évhez képest.

Téli araszoló lepkék (Operophtera brumata, Erannis defoliaria, E. aurantiaria, Colotois pennaria) és a télvégi – kora tavaszi bagolylepke fajok (Orthosia spp.) hernyói megye egyes részein a cseres-tölgyes és a gyertyános- tölgyes társulásokban helyenként jelentősebb egyedszámban léptek fel, de az általunk ismert területeken tarrágást sehol nem láttunk, a lombkártétel mérteke 10-30%. A bábozódás elkezdődött. Az utóbbi napokban ezeken a helyeken a kis bábrabló (Calosoma inqisitor) gyakran látható.

Karantén károsítók: -

Miskolc, 2012. május 5.

                                                                                                                                

Igazgató távollétében 

                                                                                  

Zsolnai Gábor

osztályvezető