► „Nem tudom hová tenni, milyen évszak lehet. Ülök a kályha mellett és eszem a földi epret.” Az interneten találtam ezt a szellemes bejegyzést. A hűvös és esős tavasz minket, kertészeket is próbára tesz. A korábbi években ekkorra már elfelejtettük a tafrinát, most újra és újra fertőz. Lásd a 4. felhívást. A jó gazda szemével szemléli az őszibarack fajtáit dr. Sicz György kollégám, mellékelem a levelét.
► Inkább látványos, mint veszélyes a házikertekben a szivarsodró eszelény kártétele. Főleg szőlőn és körtén találkozhatunk a szivarszerűen összesodort levélcsomókkal. A talajban telelő bogár tavasszal rajzik ki és párosodás után a nőstények az összegöngyölt levelek belsejébe helyezik el a tojásaikat. A fészek biztonságában kifejlődő lárva egy idő után kirágja magát és a talajra pottyan. A felszín alatt bábozódik, egy nemzedékes, jövő tavasszal találkozunk velük újra. Tegnap szőlőn csíptem el a bogarat és a körtén találtam a tavalyi „szivart”.
► Nagyon kis egyedszámmal, de azért már 2-3 hete rajzanak az almamolyok. Nem kell elsietni a védekezést. Egyrészt, mert kezdetben csak a hímek repülnek, másrészt, mert ezen a hűvös tavaszon még nem kapták meg a tojások azt a hőmennyiséget, ami a lárvák kifejlődéséhez kellene. Ma fotóztam a jellegzetes szárnyvégi folttal, az ún. tükörfolttal beazonosítható almamoly „fiúkat”. Ők innen már nem repülnek tovább…
Aki egy kicsit el szeretne mélyedni a feromoncsapdák használatában, annak érdemes követni dr. Hári Katalin kolléganőm heti leveleit. Ő az ún. hőösszegszámítással egész pontosan meg tudja adni a hernyók kikelésének az időpontját abban a kertben, ahol a csapdái függnek. Tehát jó időzítéssel, a lárvák megjelenésekor, még a berágásuk előtt permetezhetünk valamelyik rovarölő szerrel. Az almánál talán már a jövő hétre összejön ez a hőösszeg. Kati „jelentéseit” és az eddigi webkamerás munkáját, egy diaképes előadását és a webkamera fotóját megtalálják itt: http://zsigogyorgy.hu/__ujweboldal_dokumentumok/novenyvedelmi_felhivasok/webkamera/
Megnőtt a biológiai készítmények száma az almamolyok elleni rovarölők között. Ilyenek pl.: a Dipel DF, a Madex és a Madex Pro, Neemazal T/S és a Lepinox Plus. Felhasználásuk néha nehézkesebb, de általában 0 nap é.v.i.-vel rendelkeznek és környezetbarát szerek.
Engedélyezett még a Coragen 20 SC, a Laser Duplo (a korábbi Spin Tor), stb. Jó hír, hogy ismét kapható a Mavrik néven megismert rovarölő, most Klartan 24 EW néven fut. Nagy előnye, hogy a méheket kíméli.
A felsoroltak közül kerülnek ki a szilvában, kajsziban és az őszibarackban a molyokra engedélyezett rovarölő szerek is. Sokan választják majd a felszívódó Mospilant, melyhez csak erős fertőzésnél keverjenek egy kontakt piretroidot is a felületen tartózkodó kis hernyók és a repülő molylepkék miatt (pl. Decis, Cyperkill 25 EC, Karate Zeon 5 CS, Kaiso Garden). Az almatermésűeknél a gombákra is gondoljanak (8. és 11. felhívás)!
„Hányszor kell permetezni, hogy ne legyen kukacos a gyümölcsöm?”- kapom a kérdést gyakran. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. A szélsőséges időjárás és több molyfaj elhúzódó rajzása miatt már nem lehet naptárhoz kötni a permetezéseket. Máshogyan kell megtervezni egy fogékony vagy korán érő fajta és egy elhanyagolt szomszédsággal rendelkező kert védelmét. Sűrűbben kell védekezni ha „tökéletes” csak 1-2 %-ban rágott termést szeretne a kertész és akkor is, ha csak kontakt szereket használ. Stb. A válaszadásban segítenek az előrejelző eszközök, a növényorvosok előrejelzései, de végül csak a gazda tudja meghozni a döntést.
Budapest, 2021. május 22. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése