Bencsik Dávid
az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Somogy megyei állomásán
tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy növelni kell a magyar agrár-
és élelmiszeripar kivitelét, javítani a külpiaci esélyeit, ehhez a
hagyományos, valamint az új piacokra egyaránt szükség van.
"Nem
nyersanyagexportőrök szeretnénk lenni, hanem éppen ellenkezőleg:
technológiát, feldolgozott termékeket szeretnénk eljuttatni a távoli
országokba" - fogalmazott.
A helyettes államtitkár "kényelmes, de
életveszélyes" állapotnak nevezte, hogy Magyarország 2020-ban az
agrárexportja 82,5 százalékát európai uniós országokkal bonyolította.
Úgy vélte, "ki kell lépni a régi keretekből, paradigmaváltásra van
szükség" az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében.
A
82,5 százalékos nyugati túlsúlyról kelet és dél felé kell nyitnunk -
közölte. Hozzátette, 400 év után úgy tűnik, újra a kelet válik a
világgazdaság történelmi centrumává.
Bencsik Dávid szavai szerint
eljött az ideje a magyar multiknak is, azzal a különbséggel, hogy
"keleti és déli partnereinkre nem egy centrum-periféria modell szerint
tekintünk", - ahogy a rendszerváltozás után ránk tekintettek a nyugati
multinacionális vállaltok - hanem mi a kölcsönös előnyre, a közös
sikerre és felemelkedésre építünk.
A helyettes államtitkár
hangsúlyozta: az agrárexport lehetőségeiből Magyarország egyetlen
régiója sem maradhat ki, sikeres exportfejlesztés ugyanakkor nem
létezhet párbeszéd, a szereplők "exportképessé tétele" nélkül.
Ahhoz,
hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes
kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai
tudásra és bátorságra is szükség van - tette hozzá.
Szita Károly
(Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város a
Dél-Dunántúl élelmiszeriparának és agrárgazdaságának központja, e
szerepét a jövőben erősíteni kívánja. Az élelmiszergazdaság a somogyi
megyeszékhely egyik kitörési pontja, az élelmiszerelőállításnak nagy
múltja van a városban, a cél az, hogy az agrárfelsőoktatással
megerősítve Kaposvár a lehető legtöbb hasznot hozza nemcsak a
Dél-Dunántúlnak, hanem az országnak is - jegyezte meg.
A
településvezető Kaposvár és az ország legjelentősebb élelmiszeripari
vállalkozásai között a húsiparban érdekelt Kometát, a tejiparban
tevékenykedő Fino-Food-ot és az ország egyetlen cukorgyárát működtető
Magyar Cukor Zrt.-t említette. Szita Károly szükségesnek nevezte a
konzervipar újraindítását a régióban, és úgy vélte, dél-balatoni
borvidéken elkerülhetetlen egy integráció, amely hatékonyabbá teszi a
borászok tevékenységét.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és
Élettudományi Egyetem (MATE) rektora azt hangsúlyozta, hogy a világ
országainak csak kevesebb mint 10 százaléka képes arra, hogy ne csak a
saját polgárait lássa el élelmiszerrel, élelmiszeralapanyaggal, hanem
még exportáljon is. "Magyarország ezen országok közé tartozik és ez
óriási érték élelmiszer- és nemzetbiztonsági szempontból is" - közölte.
Rámutatott: ennek alapja az oktatás, a kutatás és az innováció, ez tette
szükségessé Magyarországon az egységes agrártudományi, felsőoktatási
erőcentrum, a MATE létrejöttét.
"Magyarországon az kell legyen a
cél, hogy egyetlen szem búza, egyetlen szem kukorica se hagyja el az
országot feldolgozatlanul, az lenne a jó, ha vágóállatot sem kellene
exportálni, hanem a feldolgozóipar jó minőségű élelmiszereket állítana
elő belőlük a hazai és az exportpiacoknak" - mondta, és jelezte, hogy az
agrárfelsőoktatást, képzést ennek a feladatnak rendelik alá.
Gyuricza
Csaba szólt arról is, hogy példátlanul nagy, 4300 milliárd forint áll
rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére a következő hét évben, a pénz
80 százalékát a kormány biztosítja. "Ez egy olyan lehetőség, amivel fel
tudjuk húzni a vidéket arra az életminőségre, színvonalra, ami korábban
soha nem volt" - hangoztatta. Úgy vélte: "minden rajtunk múlik", mert a
feltételek adottak, a forrást kell jól felhasználni.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése