A Mezőgazdasági Könyvtár programjai

Három érdekes programmal várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtárban szeptember 24-én, 25-én és 26-án.

Szeptember 24-én (kedd) 11 órától hónap könyve könyvtárunkban:

Mary Caperton Morton: 500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban. Túraútvonalak és barangolások a természet legvonzóbb helyszínein

A könyvet Závorszky-Simon Márton könyvtáros mutatja be.

Mary Caperton Morton amerikai tudományos író és útikalauz-szerző, aki geológiából szerzett diplomát,
rendszeres közreműködője az Earth Magazin geológia rovatának, és utazásait népszerű túrablogján dokumentálja.

A Föld legszebb túraútvonalait színes fotókkal, térképvázlatokkal és szemléletes leírásokkal bemutató
500 kirándulás a világ nemzeti parkjaiban tökéletes ihletforrás minden felfedező számára.
A világ nemzeti parkjai által védelmezett, lenyűgöző tájak inspiráló útikönyve segít megtervezni a tökéletes kalandot.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, olvasóterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)

Szeptember 25-én (szerda) 11 órától Boronkay Ferencné Kovács Ágnes ny. kertvezető (Tuzson János Botanikus Kert), biológia szakos tanár, botanikai szaktanácsadó
Fél évszázados a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje című előadására kerül sor.

A Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertje a Sóstói-erdő szomszédságában található. Létrehozásának gondolata már a nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1962-es alapításakor megfogalmazódott. Dr. Pál Miklós akkori igazgató-helyettes 1970 novemberében jelentette be, hogy az országos és a megyei szervek elfogadták az arborétum és botanikus kert tervét. 1972-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében lévő és Nyíregyháza város belterületén fekvő 4,5 hektár erdő területet átadta arborétum létesítése céljára a Tanárképző Főiskola részére. A tényleges építés kezdete 1973-re nyúlik vissza. 1984-ig elkészült a rendszertani terület, a tó és környéke, a sziklakert, a különböző növénytársulásokat bemutató erdőterület, két faház, két nagyméretű fóliaház, valamint a kert víz- és villanyrendszere. A pálmaház első részét 1984-ben, a kaktuszházat 1992-ben, a mediterránházat pedig 1997-ben adták át a rendeltetésének. 1998-ban helyi Védett Természeti Hellyé nyilvánították, és területe 4,5 hektárról 5,6 hektárra növekedett.

A Nyíregyházi Főiskola Botanikus Kertje 2002. május 9-én vette fel Dr. Tuzson János botanikus akadémikus nevét. Ő az a tudós, aki a Bátorliget körüli értékes területek felfedezésével a Nyírséget kiemelte a többi tájegység közül, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét pedig botanikai szempontból európai hírűvé tette. A kert fejlesztése az ezredforduló után sem állt meg. 2005-ben átadásra került a trópusi haszonnövényház és az „Élet fája” bemutatópark. 2006-ban Látványhíd épült, 2007-ben Japánkert, 2009-ben tujákból álló Labirintus és Huszár Játszókert került kialakításra. A 2010-es években megújult a Sziklakert, és Rózsakerttel, sétaösvényekkel gazdagodott a létesítmény.
A Botanikus Kert nyugalmazott vezetője, Boronkay Ferencné vetített képes előadásában bemutatja a „boldogság kertjének” történetét, és szabadföldi, valamint üvegházakban található páratlan növénygyűjteményét.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-rendezvényterem (Budapest, I. kerület, Attila út 93.)

Szeptember 26-án (csütörtök) 17:30-tól Zöld Könyvtár sorozatunkban

Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész Elfelejtett magyar méhészet című előadást hallgathatják meg.

Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész előadása arról, hogy mi mindent felejtettünk el a magyar méhészet évszázadaiból?
Mi mindent? Elfelejtettünk például hagyományokat, szokásokat, varázslatokat és recepteket, aztán elfelejtettünk módszereket és eszközöket, és sajnos a nagy tudású méhész-elődöket is.
Elfelejtettük a méhes házakat és végül egész méhészeti gazdaságokat és a méhészeti szakképzést is.
Milyenek voltak ezek régen és mit tehetünk most, amikor létkérdés lenne a beporzók és rovarok megmentése,
akikhez a mezőgazdaságban mindennapos közelségben éppen a méhészek állnak?
Miért lenne fontos, hogy a múltunkkal éppen annyira tisztában legyünk, hogy megértsük jelenünk és megmentsük a jövőnk?
Ezekre a kérdésekre kapnak választ az előadásra eljövők.

Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő, író. Szentendrén él, az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘A méhészet művészete', ami valójában a méhek kultúrtörténete, a kezdetektől napjainkig,
olvasmányos stílusban megírva, a szerző méhészeti tapasztalataival és megfigyeléseivel gazdagítva,
különös tekintettel arra a válságra, ami a beporzókat érinti jelen helyzetünkben.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-rendezvényterem (Budapest, I. kerület Attila út 93.)

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Alapítvány, az MTA DAB Növényvédelmi Munkabizottsága, a Hajdú-Bihar Megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre szervezésében megrendezésre kerül a 29. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum.

Időpont: 2024. október 15. 08:00 – 2024. október 17. 17:00

Helyszín: Debrecen, Egyetem

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA

Miért fontosak az ősbúzák? Melyik tehén teje a legfinomabb? Miért érdemes tájfajta zöldségeket termeszteni? Milyen növényeket szeretnek legjobban a beporzók? És persze miért jó a bio?

Ha érdekelnek a válaszok, várunk a Kutatók Éjszakáján, szeptember 27-én 17:30-19:30 óráig Csillaghegyen, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet új irodájában! Legyél akár agrárszakember, akár hobbikertész vagy tudatos élelmiszervásárló, kertészeti, szántóföldi, állattenyésztési, informatikai és szaktanácsadási csapatunk kutatói izgalmas, interaktív programokkal készülnek minden korosztály számára. Ha velünk tartasz, megtanítunk a magfogásra, megmutatjuk, mire használjuk a szenzorokat az állattartásban, megismerkedhetsz a komposztok ezerlábú lakóival és saját készítésű maglabdával térhetsz haza a program végén.

Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján, várunk szeptember 27-én!

Amit a talaj el tud mondani a borról…

A talaj fontosságára való figyelemfelhívás keretében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Magyar Talajtani Társasággal (MTT) együttműködve programsorozatot indít, melynek során Magyarország 22 borvidékén, egy-egy borászat közreműködésével, azok egy kiválasztott szőlőültetvényében, egy feltárt talajszelvény bemutatásán keresztül szakemberek mesélnek a dűlő talajáról és földrajzi környezetéről. Az idei évben 11 borvidék ad helyszínt a programnak, amely 2025-ben újabb 11 borászat bevonásával folytatódik.

Az idén induló programsorozat fókuszában a talaj és annak összetett hatása áll. A talaj összetételének, szerkezetének és tápanyag szolgáltató képességének megismerése a borvidékek szőlészeinek és borászainak nemcsak hasznos információt jelent, hanem iránymutatásul szolgálhat az eredményes gazdálkodáshoz. A talaj sokféleségének és sokszínűségének megismerése csak az első, de nagyon fontos lépcsőfoka ennek a törekvésnek.

A talaj adottságai teszik egyedivé, de közben beazonosíthatóvá a bort és adnak lehetőséget a borászoknak saját egyéni stílusuk kifejezésére.

További célkitűzése a programnak, hogy felhívják a szakma és a társadalom a figyelmét a hazai termőtalajok fontosságára és állapotára. A legfrissebb uniós statisztika szerint a kontinens talajainak 60-70%-a beteg, állapota, termőképessége (tehát alapvető funkciója) romlik, ami nemcsak az élelmiszerbiztonságot, hanem a természeti környezet fennmaradását is veszélyezteti. Amíg ez nem tudatosodik a társadalom minden szintjén (és nemcsak a mezőgazdaságban), addig a szakmai szervezetek nem tudnak hatékonyan fellépni a talajok védelme érdekében.

A kampánynap időpontja 2024. szeptember 28. 10:00 óra.

További részletek és a helyszínek a HNT által kiadott közleményben olvashatók.

Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Mezőgazdasági termelői szerveződés

Természetesen erre is van jogszabály, mégpedig a 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Mind az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség), mind a KTD rendszerben ugyanaz az uniós szabály határozza meg a jogalapot, azonban a felkészültebbek számára feltűnhet, hogy a Termékdíjtörvényben (Ktdt- 2011. évi LXXXV. törvény) még a 1234/2007/EK rendelet szerepel. Ezt már 2014-ben hatályon kívül helyezte az 1308/2013/EU rendelet, így érdemes erre figyelni, és a frissebb jogforrást olvasni és értelmezni. Az állami elismeréssel rendelkező szervezetekről bővebb információt a KAP pályázati portálon találhatnak.

Zöldenergia-termelés

 Már csak néhány napig tart a a kibocsátás-csökkentési és a zöldenergia-termelési célszámok társadalmi egyeztetése. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a kibocsátás-csökkentési és zöldenergia-termelési célszámok nagyarányú megemelésével is hozzájárul a klímasemlegességi, valamint a fenntarthatósági vállalások teljesítéséhez. A szakpolitikai dokumentum tavalyi társadalmi egyeztetése után annak stratégiai környezeti hatástanulmánya véleményezhető 30 napon át, szeptember 22-ig - tájékoztatta az MTI-t az Energiaügyi Minisztérium (EM)

Vadgazdálkodási pályázat

Megjelent az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) 2025/2026-os vadászati évre vonatkozó pályázati kiírása, melynek forrása az Országos Vadgazdálkodási Alap. A vadászatra jogosultak 500 millió forint összegig pályázhatnak a vadgazdálkodás feltételeinek és környezeti hatásainak javítása, a természeti erőforrások fenntarthatósága és klímaváltozáshoz való adaptációja érdekében - írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Adminisztratív tennivalók...

Szeptember hónapra is akad adminisztratív tennivalója a gazdálkodóknak. Emellett bizonyos határidők betartására is ügyelni kell, például aszály esetén a kárbejelentést szeptember 30-ig kell megtenni az MKR felületen, illetve a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 30-ig kell megfizetni az agrárkár-enyhítési szerv számlájára úgy, hogy azon a napon a befizetés már jóváírásra kerüljön.

Állattartó telepek támogatása

 Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program befejezése után folyamatosan hirdeti meg a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv szerinti felhívásokat. Az állattartó telepek fejlesztésére és megújítására két jelentős pályázatot is hirdettek. A 150 milliárd forint keretösszegű, az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című felhívásnál az elnyerhető forrás maximális összege 5 milliárd forint, az 50 milliárdos keretösszegű, az „Állattartó telepek megújításának támogatása” című felhívás esetében pedig 200 millió forint a legnagyobb keretösszeg. A pályázatokat szeptember 17-étől, illetve október 15-től lehet benyújtani.

A gombák földjén

A gombák földjén – ezzel a címmel nyílt kiállítás a napokban Dévaványán, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság népszerű bemutatóhelyén, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban. A látványos tárlat betekintést enged a gombák életébe, megismerhetjük jelentőségüket, felépítésüket, élőhelyeiket.

Feketegazdaság...

 A kutatók úgy becsülik, hogy a GDP 30 százalékát állítja elő a feketegazdaság, ami igen jelentős arány. Természetesen különböző formái vannak, az egyik, amikor a dolgozó nincs bejelentve, és nem fizetnek utána sem adót, sem járulékot. Van olyan is, amikor bejelentik minimálbérre, ellátást is kap, ugyanakkor zsebből is fizetnek – ez utóbbi sem szabályos, a fekete és a legális közötti állapot. A kormánynak elemi kötelessége, hogy igyekezzen olyan feltételeket teremteni, hogy a feketegazdaság visszaszoruljon, de látványos, gyors sikerre ne számítson senki, legfeljebb lassú mérséklődést lehet elérni. A feladatot a kormánynak vállalnia kell azzal, hogy a foglalkoztatás terheit lehetőség szerint mérsékli, valamint erősíti a munkaügyi ellenőrzést, főleg létszámban, hatáskörben.

Ezer jó fű sorozat...

Ezer jó fű sorozatunkban szeptember 17-én 17 órától Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök
Vizek és vízpartok növényei című előadását hallgathatják meg.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár 1012 Budapest - Attila út 93., Tessedik-terem

A programon való részvétel napijegy váltásához kötött (800 Ft), beiratkozott olvasóink számára ingyenes.

Magyarország Legszebb Birtoka

Szeptember 14-én tartják a Magyarország Legszebb Birtoka díjátadó gáláját, ahol kiderül, kik lesznek az idei győztesek. Már nagyon készülnek erre a különleges eseményre, amelyet a tavalyi győztes, a Hajdúnánási Kendereskert birtokán rendeznek meg. Addig is nézzék meg a döntős birtokokat ezen a linken: (https://agrotrend.hu/magyarorszag-legszebb-birtoka-dontosok/

ÖKO Expo Kiállítás

Ötödik alkalommal kerül megrendezésre – szeptember 12-13-án, Hajdúnánáson – a kifejezetten az ökológiai gazdálkodásnak szentelt ÖKO Expo Kiállítás és Konferencia, amely hazánk legnagyobb ilyen rendezvénye.A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Debreceni Egyetem, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület és stratégiai partnereik együttműködésében kerül megszervezésre a rendezvény, Hajdúnánáson. További információ: www.okoexpo.info

Vadkár után…

A száraz, aszályos időszak miatt az elmúlt napokban megkezdődött a napraforgó betakarítási időszaka. Ennek apropójából hívja fel a figyelmet a nak.hu a vadkárigények időbeli bejelentésének tudnivalóira.

Mint írják, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 81. § (1) bekezdése alapján a vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelőssel, vagyis a területen gazdálkodó vadászatra jogosulttal, ill. annak képviselőjével.

Amennyiben a felek között nyitottság van a megegyezésre, javasolt a hatósági, bírósági eljáráson kívüli írásos megállapodás és kárrendezés. Ez a lehetőség a legoptimálisabb az érintett felek számára, mivel időhatékony és a szükségtelen költségeket elkerülő megoldás.

Fontos, hogy az egyezség aláírói, mindkét oldalról, rendelkezzenek önálló képviseleti joggal az általuk képviselt fél részéről, az egyezség írásban köttessen, abban rögzítsék a kárt, a kártérítés értékét, a teljesítés módját és határidejét!

Amennyien a föld használója mezőgazdasági vadkár igényt kíván érvényesíteni, úgy azt a Vtv. 79. § (4) bekezdése alapján a Vtv. végrehajtási rendeletében, az egyes növénykultúrákra meghatározott időszakban teheti meg:

• őszi gabona: október 1. – július 31.
• tavaszi gabona: március 1. – július 31.
• kukorica: április 15. – november 15.
• burgonya: április 15. – október 15.
• napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
• borsó: március 1. – augusztus 30.
• szőlő, gyümölcsös: egész évben.
• őszi káposztarepce: augusztus 20. – június 30.
• (F:Agroinform.hu)
  

Erdőtüzek...

Az erdők Magyarország zöld vagyonának legfontosabb elemét jelentik, pozitív szolgáltatásaik az egész társadalom számára elérhetők, ezért megőrzésüket és helyreállításukat a Közös Agrárpolitika keretein belül a kormányzat kiemelten támogatja – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a klímaváltozás környezeti hatásai negatívan érintik a hazai erdőállományokat, jelentős kárt okoz az aszály, és az azzal összefüggésben egyre nagyobb esetszámban és intenzívebben előforduló erdőtüzek. A tárca az agrártámogatások között a korábbi költségvetési ciklushoz képest háromszor akkora összegre, mintegy 310 milliárd forintra emelte az erdőkre jutó támogatásokat, amelyek jelentős része a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segíti. Az erdőkárok, mint például az erdőtüzek utáni helyreállításra 10 milliárd forintos keretösszeget különítettek el.

Az erdő szerepe

Az erdő hármas (közjóléti, védelmi, gazdasági) szerepe ellenére még mindig sokan nem tudják, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az erdőt járva. Az erdei haszonvétel fogalmát és főbb pontjait Magyarországon a 2009. évi XXXVII. törvény [1] VII. fejezete ("Erdei haszonvételek") határozza meg. 68. § * Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása.

Ózon-szmog

1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben, ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Kertészeti pályázat

 Gyümölcs, valamint gyógy- és fűszernövény ültetvény telepítésének támogatására szeptembertől 10-től; a kertészeti üvegházak, hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók fejlesztéséhez és a kapcsolódó post-harvest fejlesztések támogatására pedig szeptember 24-től nyújthatók be a támogatási kérelmek – mondta Feldman Zsolt pénteken Szentesen, a XIII. Magyar Paprika Napján. A felhívások és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.

KÁN Egyetemi Napok

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. a Magyar Állattenyésztők Szövetsége szakmai partnerségével 2024. szeptember 27–­29. között ismét megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a Kaposvári Campus és a Pannon Lovasakadémia területén.

Bővebb információ: https://kaposvarinapok.hu/

„Év Magyar Mezőgépe 2024”

Idén az „Év Magyar Mezőgépe 2024” címet a szentendrei ABZ Innovation Kft. innovációja, az L30 típusjelzésű mezőgazdasági permetező drón érdemelte ki. Idén immár tizenkettedik alkalommal ítélték oda és adták át a díjat a 37. Bábolnai Gazdanapok nyitónapján.

Lovak jegyei

Jeleknek vagy bélyegeknek a lovakon mesterségesen (égetéssel vagy tetoválással) alkalmazott állandó megjelölést nevezik. Égetéssel törzskönyvi betűket és számokat a ló pofájára és nyakának oldalára, ménesbélyeget és származási jeleket és adatokat a nyeregtájra, különféle tájfajta jelöléseket a combok oldalára, hatósági megjelöléseket, pl. a tenyészbénaságban beteg kancákon TB betűket a nyak oldalára és a combélekre stb. szokás tüzes vassal (bélyegzővassal) besütni. Tetoválással a ló alsó ajkának a belső szélére szokás megjelöléseket alkalmazni, pl. külföldi származású,Magyarországra behozott lovakon a származási ország kezdőbetüjét és a behozatal évének utolsó számjegyét stb. Az egyéb jelölési módok (fagyasztás, chipek beültetése stb.) kevésbé terjedtek el. (F:Gazdászok zsebkönyve második, javított kiadás).

Elődök tisztelete (BK)

Bátky Károly (1794. jún. 29 – 1859. ápr. 30) tanító, tankönyvíró, mezőgazdasági szakíró. Az árvízvédelem, a dohánytermesztés és a futóhomok megkötésével is foglalkozott.

Bábolnai Gazdanapok

Az 1977-ben indult Bábolnai Gazdanapok mára Magyarország egyik legjelentősebb és legrégebbi szakmai rendezvényévé nőtte ki magát. A rendezvény évről évre egyedülálló lehetőséget kínál a mezőgazdasági szakembereknek, hogy megismerjék és kipróbálják a legújabb technológiai fejlesztéseket és eszközöket. Az idei, szeptember 5-7. között megrendezésre kerülő esemény különösen izgalmasnak ígérkezik, hiszen mintegy kétszáz kiállító mutatja be újdonságait.

Erdőgazdálkodási ismeretek

Országszerte hét helyszínen, 350 alkalommal, összesen 25 témakörbe csoportosítva indulnak el azok az események, amelyeket az erdőgazdálkodók, vagy az erdőket kezelő szakemberek számára kínálnak szeptembertől. A programokon olyan témákat sajátítanak el a résztvevők, mint például a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által kifejlesztett SiteViewer program használata. Az alkalmazás összeveti a különböző klímamodellek adatait, ami alapján a fával borított területek jövőjéről készít prognózist és javaslatot fogalmaz meg következő évtizedekben alkalmazható fafajokról, éppen ezért használata a jövőbeli erdőtelepítések egyik feltétele lesz. A bemutató üzemi programokon emellett az örökerdő-gazdálkodás módszertanával, a környezetkímélő modern erdészeti gépek használatával vagy a digitális adatrögzítés és –feldolgozás témáival is foglalkoznak, de a legújabb térinformatikai megoldásokkal is megismertetik a résztvevőket – tette hozzá. Kifejtette, a kezdeményezés keretében az agráriumban elsőként megalapított Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. kapcsolja össze az Agrár Szakképzési Centrumok munkáját, melyek Sopronban, Somogyzsitfán, Piliscsabán, Mátrafüreden, Szegeden és Ásotthalmon szervezik az összesen több ezer főt fogadó bemutató üzemi programokat.

Képzés gyümölcs- és zöldségfeldolgozás témában

Szeptemberben ismét várja a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás iránt érdeklődőket, valamint az ezen a területen dolgozókat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusán található Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet. A diplomával elismert képzésre szeptember 5-ig adhatják le jelentkezésüket az érdeklődők.