3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-05-31
Tartalom
Akcióterv a devizahitelesek megsegítésére
Már igényelhető a kedvezményes agrárhitel
A megfelelő üzleti partner kiválasztása adózási kérdés is
Jellemző visszaélési módszerek uniós támogatásoknál
Elektronikus fizetés az okmányirodákban
Akcióterv a devizahitelesek megsegítésére
Ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére: árfolyamgátat vezetnek be, megszűnik az árverezési moratórium, létrejön a nemzeti eszközkezelő, visszaállítják a devizaalapú lakáshitelezést, és bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást.
Az árfolyamgát azt jelenti, hogy a deviza alapú lakáshitelek törlesztő részleteit 2014. december 31-ig fix árfolyammal számítják, a svájci frank hitelekét 180, az euróalapú hitelekét 250, a japán jen alapúakét 200 forinttal. A CHF hitelek esetében egy átlagos hiteladós havonta 15 ezer forinttal fizet majd kevesebbet. Mindenki maga döntheti el, hogy élni kíván-e a lehetőséggel. A törlesztőrészletben jelentkező különbséget forint jelzáloghitellé alakítják a bankok, aminek törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni, a Buborral megegyező kamattal (mostani mértéke 6,1 százalék). Az állam ehhez 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak, ennek díja várhatóan 1,5 százalék lesz. A törlesztőrészletek 2015 után sem szabadulhatnak el, legfeljebb 15 százalékkal emelkedhetnek, amit a futamidő hosszabbításával érnek el.
Július 1-jétől megszűnik az árverezési moratórium, de a bankok csak fokozatosan értékesíthetik a tulajdonukba került lakásokat: 2011. július 1-jétől októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezhetik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát.
Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET). Az eszközkezelő két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat: egyrészt zöldmezős állami beruházásként elindít egy új házépítési programot - az új ingatlanokban az erre szoruló családokat helyezik el -, másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, a korábbi tulajdonos pedig bérlőként az ingatlanban maradhat. A családi fedél programba szeretnék bevonni az önkormányzatok tulajdonában álló üres lakásokat is.
A NET Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át a lakásokat a bankoktól. A nemzetgazdasági tárca azzal számol, hogy 2012-ben néhány ezer lakás kerülhet az eszközkezelő tulajdonába.
Bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást: az a bajba jutott adós, aki kisebb lakásba költözik, jelzáloghitelt vehet fel állami kamattámogatás mellett, amit legfeljebb öt évre adnak, s mértéke a legkedvezőbb esetben évi 3,5 százalék lehet.
Visszaállítják továbbá a devizaalapú lakáshitelezést, de csak azok élhetnek ezzel, akiknek a jövedelmük abban a devizanemben van, amiben a lakáshitelt fel kívánják venni, és a minimálbér legalább 15-szörösét keresik.
Az akciótervről törvény születik majd, ezzel azonban megvárják, hogy a szociális konzultáció devizahitelesek megsegítésére vonatkozó kérdéseire megérkezzenek a válaszok.
Már igényelhető a kedvezményes agrárhitel
Megjelent az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram részleteit tartalmazó közlemény a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) honlapján; itt már megtalálható azoknak a pénzintézetek a jegyzéke, amelyek a konkrét hitelezést végzik - adott tájékoztatást a Magyar Agrárkamara.
A 15 milliárd forintos keretből tíz milliárdot az állattenyésztési ágazat szereplői - ezen belül ötmilliárd forintot a sertés- és baromfiágazatban tevékenykedők - igényelhetnek. A fennmaradó ötmilliárdos hitelforrás a növénytermesztéssel és a kertészettel foglalkozó gazdák vehetik igénybe.
A hitel célja: forrás biztosítása a mezőgazdasági termelés, elsősorban az állattenyésztés versenyképességének javításához, a jó minőségű termékek előállításához. A kölcsönt a nyilvántartásba vett őstermelők, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, szövetkezetek, vagy európai részvénytársaságok vehetik fel.
A termelők és a tenyésztők 1-50 millió forint között, a termeltetők - azaz az integrátorok - 250 millió forintig vehetik igénybe a kedvező kamatozású kölcsönt. A kamat mértéke 3 havi EURIBOR+MFB kamatfelár. Ez évi 4 százalékos kamatot és legfeljebb 2,5 százalékos, a hitelintézetek által alkalmazható felárat jelent. A futamidő három év, egyéves türelmi és egyéves rendelkezésre tartási idővel. Az MFB felügyeletével - azaz forrás biztosítása mellett - zajló hitelprogramban való részvételhez önerő nem szükséges.
A Magyar Agrárkamaránál arra is felhívják a figyelmet, hogy a hitel nem használható fel beruházás-finanszírozásra, hitelkiváltásra, áfa-finanszírozására, kivéve, ha a vállalkozás áfa-visszaigénylésére nem jogosult. Nem fordítható a kölcsön tovább export-finanszírozására, olyan forgóeszköz-finanszírozására, amelynek összegét a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján rögzítik. Nem használható fel üzletrész, részvény vásárlására, forgóeszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések finanszírozására sem.
Emellett nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely csőd-, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, lejárt adó-, vagy adók módjára behajtandó tartozása van, vagy lejárt hitel vagy lízingtartozást halmozott fel. Az is kizáró ok, ha valaki neki felróható ok miatt nem teljesített korábbi támogatási szerződést.
A hitelhez a bankok szokásos biztosítékokat kérhetnek, illetve igényelhető de minimis támogatásként az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kedvezményes kezességvállalása.
A hitel kedvezményes kamatozású, azaz az állam kamattámogatást ad, ez igényelhető a csekély összegű támogatás szabályainak - de minimis - megfelelően.
A megfelelő üzleti partner kiválasztása adózási kérdés is
Sok olyan adóellenőrzésben vettem már részt, amelyben az volt az ember érzése, hogy az adóhatóság szinte preferálja, hogy a vállalkozások a multikkal üzleteljenek, tőlük szerezzenek be árut, vegyenek igénybe szolgáltatást, nekik értékesítsenek. Mert ezekkel biztosan nincs probléma, aki ellenben egy kisvállalkozástól szerez be árút, annak számolnia kell azzal, hogy a szállító adóalanyiságával, adószámával, cégbejegyzésével problémák lehetnek.
Egy kisvállalkozás számlája mindig „problémássá” tehető, számtalan olyan adóüggyel is találkoztam már, ahol adószám, cégbejegyzés rendben volt, a befogadott számla mégsem hitelesíttetett az adóhatóság által, mert „adóbevallási kötelezettségének” nem tett eleget, ha mégis, akkor a számlatömbje problémás, vagy nem a képviselő írta alá, vagy éppen a számlanyilvántartása hiányzik. Mondani sem kell, hogy e kérdések tétje a jogosulatlan áfa visszaigénylés megállapíthatósága, és 50% vagy 75%-os bírság kiszabása. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az üzleti partner megválasztásának – az általa kínált ár és szolgáltatása egyéb jellemzői mellett – kiemelten adózási szempontjai is vannak.
Az ismeretlen üzleti partnert szabályosan priorálni kell, pontosan úgy ahogy a hatóságok is kérik a büntetlen, vagy a köztartozás nélküli adózási előélet igazolását. Az a minimum, hogy hatályos cégkivonat, vállalkozói igazolvány, adóbejelentkezés elkérve és hozzájárulással lefénymásolva, és megőrzésre a következő adóellenőrzésig eltéve, irattározva. Még a személyi igazolvány is bevonható ebbe a körbe, készülve a „nem létező személy”-re vonatkozó kártya kivédésére. Mindezek után egy adószámellenőrzést is kell elvégezni – akár az adóhivatal honlapján.
Erre mondják, a vállalkozók, hogy ők nem magánnyomozók, nem az a feladatuk, hogy bűnözők után nyomozzanak, és azokat felderítsék – hanem végezzék a saját dolgukat. Kétségtelen van ebben igazság – azonban törvényeink olyanok, hogy ezt a védekezést nem fogadják el.
/Részlet A céegmenedzselés kézikönyvéből/
A cégmenedzselés kézikönyve - a sikeres cégvezetés magyar módszertana
Ha gond van a cégben - megállt a növekedés, munkaszervezési és munkavégzési problémák emésztik fel a cégvezetés energiáit, elfekélyesednek adózási, könyvelési és jogi problémák - ezt a könyvet kell először elővenni. Cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstől, vezetéstől, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is.Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 14.700,-Ft - helyett most 50% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltség. A könyv honlapja: www.cegmenedzseles.hu
Kedvezményes rendelés kizárólag itt: info@cegmenedzseles.hu
Jellemző visszaélési módszerek uniós támogatásoknál
A pályázati források felhasználását koordináló és felügyelő szervezetek fokozottabb együttműködését kezdeményezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésében.
Magyarország 2007-2013. között megközelítőleg 8.000 milliárd forint uniós támogatásban részesül, amely a fejlesztési lehetőségeken kívül nagy kísértést jelent a szabályok kijátszására, a pénzeszközökkel kapcsolatos csalásokra is. A NAV ezért fokozott együttműködést tervez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH, a támogatások folyósításában közreműködő egyéb szervezetekkel (VÁTI Kht., MAG Zrt.) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) is.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekmény 2002. április 1-jével került be a Büntető törvénykönyvbe, a bűncselekmény nyomozása pedig 2006-ban a Vám és Pénzügyőrség (jelenleg NAV) hatáskörébe.
Tavaly 85, az idén május 20-ig pedig 15 büntetőeljárás indult uniós pályázati bűncselekmények gyanúja miatt, valamennyi feljelentés az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokra elkövetett jogsértésekre vonatkozott.
A 2010-ben indított büntetőeljárások jellemzően egymillió és ötvenmillió forint kárértékű bűncselekmények kapcsán indultak, a legmagasabb regisztrált kárérték 158,5 millió forint volt.
Tavaly jóval több feljelentés érkezett a kifizető helyektől, mint korábban, a legtöbb esetben továbbra is a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, illetve közokirat-hamisítás bűncselekmény elkövetésének gyanúját állapították meg a bűnügyi igazgatóságok.
A jogosulatlan gazdasági előny megállapításának oka jellemzően az, hogy az elkövetők a benyújtott pályázataik kapcsán nemcsak az Európai Közösség által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal kapcsolatban követnek el visszaélést, hanem azzal egyidejűleg a központi költségvetésnek, helyi önkormányzatnak is kárt okoznak.
A legjellemzőbb visszaélési módszerek: a pályázathoz szükséges önerő hamis igazolása; hamis beszállítói nyilatkozatok; hamis cégbélyegző felhasználása; hamis árajánlat; teljesítés hamis igazolása; beszerzés hamis igazolása (fiktív számlák); visszadátumozott jegyzőkönyvek; hamis létszámjegyzőkönyv; fiktív felnőttképzési szerződések; projektszámlán vezetett, elnyert támogatás céltól eltérő felhasználása (például saját célú banki átutalás); hamis ingatlanforgalmi érték feltüntetése.
Elektronikus fizetés az okmányirodákban
Az okmányirodákban is használható központi elektronikus fizetési és elszámolási szolgáltatást hozott létre a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ).
A központi elektronikus fizetési szolgáltatás az intézmények számára lehetővé teszi az elektronikus és hagyományos ügyintézéshez illeszkedő elektronikus fizetés felkínálását az ügyfelek számára.
Az elektronikus fizetési rendszer a személyes megjelenést nem igénylő ügyintézés esetén az internetbank, a mobilbank és a bankkártyás fizetés használatát támogatja, míg a személyes megjelenéssel járó ügyintézés esetén a bankkártyás és a mobilbankkal történő fizetést. Az előbbi azonban csak akkor indulhat meg, ha a kereskedelmi bankok csatlakoznak a szolgáltatáshoz.
A szolgáltatás lehetőséget ad az ügyfelek számára az ügyintézéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségek egy összegben, egy tranzakcióval történő megfizetésére abban az esetben is, ha több bevételi számlára kell teljesíteni a befizetést. Így például egyetlen tranzakcióval, egy összegben fizethető az egy ügyhöz kapcsolódó vagyonátruházási illeték, forgalmi engedély és törzskönyv kiállítás díja.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése