A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3. § 54.pontja meghatározza a beruházási költség fogalmát, mely szerint ilyen költségnek az Szja tv. szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül.
A bérbeadó magánszemély is az Szja tv. 11. számú mellékletében foglaltak szerint számolhatja el a bérbeadás céljából beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását a beruházási költség alapján.
Az Szja tv. 11. számú mellékletének II./2.c pontja alapján „az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege.
Az épület, építmény beszerzési áraként az Szja törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Építkezés esetén az Szja tv. 62. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjáig az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték minősül.
Abban az esetben, ha a szerzéskori érték bizonylatok hiányában nem állapítható meg, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 97. § (5) bekezdésében foglaltak szerint járhat el adózó, mely szerint a bizonyítékok egyike lehet a szakértői vélemény is. A lakásbiztosításhoz meghatározott érték nem fogadható el, mivel a biztosító a forgalmi értéket az üzleti céljainak megfelelő módszerrel állapítja meg.
A szakértőnek az építkezés idején érvényes árszinten kell a forgalmi értéket megállapítania. (f. NAV, 2011.06.1)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése