3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-15
Tartalom
Étkezési támogatás kiadása, felhasználása
A fizetési könnyítés szabályai
Garantált bérminimum és a járulékfizetés
Szja visszaigénylés gyorsan
Adószámos magánszemély foglalkoztatása
Étkezési támogatás kiadása, felhasználása
A törvényi hátteret az Szja tv. 71.§/1/ b) pontja adja, amely szerint béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak
b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;
2011-ben szinte mindenféle étkezést támogatható a cég dolgozóinál. Legyen ez élelmiszervásárlás a boltban vagy éppen éttermi, menzai étkezés. Mindösszesen havi 18.000 Ft-ig adható ilyen támogatás. Érdemes majd olyan megvalósítási módot választanunk, ahol kiadás után a dolgozók szabadon dönthetnek, hogy zsemlét vesznek vagy beülnek egy étteremben.
A munkáltató, ahogy olvasható a törvényben, támogathatja a munkavállalók étkezését. Ennek aztán több formája létezik. Ahol van munkahelyi étkeztetés, ott abban adható át a juttatás, ahol nincs, ott valamilyen úton-módon a munkáltató belefizet az étkezés költségeibe. Az étkezési támogatás nagyon kedvelt juttatási forma. Erre mindenki költ. Így, ha felkínáljuk a lehetőséget a dolgozóidnak, biztosan élni fognak vele.
No, azért azt senkinek nem javasolnám, hogy az éttermi, vagy az élelmiszer boltban összegyűjtött számlákat szedje be a munkavállalóitól. Szerencsére van ennek már szépen kiforrott módja, az étkezési utalvány. Ez a papíralapú vagy elektronikus utalvány pénzt helyettesítő fizetőeszköz, mellyel a dolgozó vásárolhat. Bemegy a boltba, az étterembe, és az étkezés után a kapott csekktömbből kitép pár lapot, ezzel fizet.
Figyelem! Legtöbbször nem adnak vissza az utalványból!
Elektronikus utalványnál a fizetés a valós összeg értékében történik hasonlóan, mintha bankkártyát használna a vásárló.
Étkezési utalványhoz az egyedi kibocsátóknál és az utalványszolgáltatóknál juthatunk. Az utalványszolgáltatóknál vásárolt utalványok fő jellemzője, hogy bár egy helyen vásároljuk, mégis sok helyen elfogadják őket.
Kiválasztás után megrendelhető, megvásárolható a szükséges utalvány mennyiség. Lehet ez havi adag, de vannak, akik negyedévre (előre) rendelik meg a háromhavi csomagot.
Megérkeznek az utalvány tömbök, és havonta ki kell osztani a dolgozóknak. Ők átvételkor mindenképpen írjanak alá egy átvételi lapot, melyen szerepel minimum a nevük, az adóazonosító jelük, az átvett csekk értéke, és ugye az átvétel dátuma. Ezt az átvételi lapot kell majd csatolni az utalványokról szóló számla mellé, melyet a könyvelő egyéb személyi jellegű ráfordításként könyvel, és tájékoztat az adófizetési kötelezettségről.
Elektronikus utalványok esetén egyszerűbb a helyzet. Havonta utalunk a szolgáltatónak, és mellékelünk egy listát, mely tartalmazza, hogy egyénenként ki mennyi juttatást kap. Ezután a szolgáltató pár nap alatt szétosztja a dolgozóknál lévő elektronikus kártyákra a címzett összegeket.
A fizetési könnyítés szabályai
Azok az adózók, akik fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem, vagy csak részben tudják teljesíteni, fizetési kedvezményt kérhetnek az adóhatóságtól. Az adóhatóság csak akkor gyakorolhat méltányosságot, ha ezt a törvény lehetővé teszi, köteles azonban élni ezzel a jogával, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint fizetési kedvezmény (a fizetési kötelezettség halasztása, részletekben történő megfizetése, mérséklése, illetve elengedése) kizárólag kérelemre történhet. A kérelmek elbírálása során a NAV az adóhiány keletkezési körülményeit, a mulasztás súlyát, gyakoriságát már nem vizsgálja, kizárólag az számít, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e.
A kérelmet magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti adóigazgatóságokon működő fizetési kedvezmények osztályain kell előterjeszteni (a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága hatáskörébe tartozó adózókat kivéve). A kérelmet papír alapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani. Az elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke 2.200 forint.
Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget.
A magánszemély adózóknál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében.
A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.
Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék- és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A mérséklés nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, a tájékoztató szerint csak ott indokolt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető.
Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelemre számított adót mérsékelheti vagy elengedheti a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményekre, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különösen, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik). Az említett feltételeknek együttesen kell fennállniuk.
Lakótelek megszerzése önmagában nem minősül lakáscélú felhasználásnak, csak akkor, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa ténylegesen lakóházat épít. A korábbi szabályozástól eltérően abban az esetben is engedélyezhető mérséklés (elengedés), ha a vásárolt, illetve épített ingatlan hétvégi házként, üdülőként, nyaralóként van ugyan nyilvántartva, de az az adózó, illetve hozzátartozója lakhatását kizárólagosan szolgálja, vagyis állandó bejelentett lakcímük.
Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra nem engedélyezhető fizetési könnyítés.
Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető: ha az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes; a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható; a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető.
A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet például a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése.
Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában (mivel az adóhatóság a kérelemtől nem térhet el) a mérsékelt összegre akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított - hívja fel a figyelmet a tájékoztató.
Garantált bérminimum és a járulékfizetés
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2011. január 1-jétől hatályos 4. § s) pont 2. alpontja szerint minimálbéren a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege értendő, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
A középfokú végzettséget igénylő tevékenységek meghatározását a Tbj. nem tartalmazza, ezért a foglalkoztatást, mint munkahelyi tevékenységi formát, a tulajdonformától és a foglalkoztatás jogcímétől függetlenül kell meghatározni. Ehhez megfelelő támpontot nyújt a FEOR-08 Módszertani útmutató, illetve a KSH honlapján megtalálható FEOR-08 kereshető adatbázis.
Hasonló adattartalma miatt szintén jól alkalmazható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található „Foglalkozások leírása” kereshető adatbázis is.
OKJ-ban szereplő szakképesítések esetében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ePálya kereshető adatbázisa is segítséget nyújthat, amelyben vizsgálható, hogy egy adott szakmai tanfolyam milyen végzettséget igényel, tehát melyek azok, amelyek általános iskolai végzettség után elkezdhetők, illetve amelyek érettségi után, stb. kezdhetők.
Forrás: www.apeh.hu
Szja visszaigénylés gyorsan
A munkáltató, kifizető részére március 20-ig rendelkezésre bocsájtott igazolások alapján május 20-ig történik az adó-megállapítás, ha a munkavállaló munkáltatói, kifizetői adó-megállapítást választott. Az adóévre megállapított adó és a levont adóelőleg különbözetét a munkáltató a számára előírt legközelebbi kifizetéssel együtt, de legkésőbb június 20-ig fizeti vissza dolgozója részére.
Annak az adózónak, aki az egyszerűsített bevallás lehetőségével élt, az adóhatóság április 30-ig állapítja meg az adó alapját, az adót, és természetesen a visszatérítendő adót is. Ez az időpont vonatkozik a postai úton, illetve az elektronikus úton történő közlésre is. Az adózó az egyszerűsített bevallást aláírásával május 20-ig visszaküldi, az adóhatósághoz történő visszaérkezéstől számított harminc napon belül történik az adókülönbözet utalása. Abban az esetben, ha az adóhatóság által számított adatokkal nem ért egyet az adózó, javított adatokkal újra meg kell, hogy kapja az egyszerűsített bevallást. Ekkor már a módosított bevallásról szóló értesítés kézhez vételétől számítódik a harminc nap a visszautalásnál.
A magánszemélynek önadózóként lehetősége van a 1053-as személyi jövedelemadó bevallás jóval a határidő előtt történő benyújtására. A bevallásban feltüntetett összeget az adóhatósághoz történő beérkezéstől számított 30 napon belül kapja vissza az adózó. Az elektronikus úton benyújtott bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1., a papír alapon benyújtott bevallás esetében március 1. Ha az adóbevallás hibás és az adózó közreműködése nélkül nem javítható, a javítástól számított harminc napon belül történik a visszautalás.
A bevallásban meg kell, hogy jelölje az adózó, hogy az összeget egészben, vagy részben visszakéri. Jelölés hiányában az adóhatóság az adókülönbözetet nem utalja ki. Fontos, hogy a postázási cím, vagy az adózó nevére szóló pénzforgalmi bankszámlaszám hibátlanul szerepeljen az adóbevalláson a kiutalási igény bejelölése esetén, hogy ne legyen szükség személyes egyeztetésre.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Veszprém Megyei Adóigazgatósága
Adószámos magánszemély foglalkoztatása
Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékfizetési kötelezettség megállapítása, a járulékok megfizetése, illetve levonása, ezek bevallása és megfizetése.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-törvény) 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizető azt nem tagadhatja meg.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pont 1. alpontja szerint a Tbj. alkalmazásában foglalkoztatónak minősül bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.
Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékfizetési kötelezettség megállapítása, a járulékok megfizetése, illetve levonása, ezek bevallása és megfizetése. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségek teljes köre terheli a foglalkoztatót, amely kötelezettségek megállapítása során a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell eljárnia.
A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek:
Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. § k) pont 1-2. alpont]
az Szja-törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (jellemzően megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, illetve felhasználási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér).
I. Az adószámos magánszemély bevételéből a foglalkoztató nem állapít meg és von le adóelőleget:
a) A díjazás összege megalapozza a biztosítási jogviszonyt
Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély bevételéből a foglalkoztató adóelőleget nem állapít meg és nem von le, a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontját kell alkalmazni, mely szerint, ha a munkavégzést nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapozza meg, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Az adóelőleg levonását kérő nyilatkozat hiányában – és ebből következően költségnyilatkozat hiányában – a kifizetőnek a jövedelemtartalom megállapítására nincs lehetősége, ezért ilyen esetben a szerződésben rögzített díj teljes összegét kell járulékalapnak tekinteni, és ennek figyelembevételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.
b) A díjazás összege nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget
Biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony hiányában járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho törvény) 3. § (1) bekezdése szerint, abban az esetben, ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
II. Az adószámos magánszemély nyilatkozata alapján a bevételből a foglalkoztató megállapítja és levonja az adóelőleget:
a) A díjazás összege megalapozza a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget
Járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell figyelembe venni. (A magánszemély bevételéből a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrész.)
b) A díjazás összege nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget
Az Eho törvény 3. § (1) bekezdése szerint a kifizető az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után fizeti meg a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.
Járulékmértékek
Amennyiben az adószámos magánszemély biztosítottá válik, a foglalkoztató 27 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A társadalombiztosítási járulékon belül a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.
A biztosítottól levont járulékok
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,
magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. (A magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a magánnyugdíj pénztári tag részére juttatott járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésben is 10 százalék mértékű nyugdíjjárulék levonása érdekében intézkedik a foglalkoztató.)
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére csak a nyugellátás folyósítás szünetelésének időtartamára kötelezett, illetve munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetnie.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében a magánszemély a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék megfizetésére nem kötelezett.
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése