3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-07-19
Tartalom
Új Széchenyi Terv pályázat nyílt a turizmus fejlesztéséért
Baromfi állatjóléti támogatások 2011-ben
Megszűnt a standolási kötelezettség
Közös őstermelői tevékenység esetén nem elég a regisztrációs szám
Magán-nyugdíjpénztár és volt tagja elszámolása
Új Széchenyi Terv pályázat nyílt a turizmus fejlesztéséért
A Turisztikai Célelőirányzat forrásainak terhére megnyitott pályázat célja a 2011. július 16. és 2012. március 31. között belföldön megvalósuló országos és nemzetközi szempontból jelentős turisztikai vonzerővel bíró kulturális, bor- és gasztronómiai, aktív turizmuságakhoz kapcsolódó tematikájú (lovas, vízi, kerékpáros, golf, természetjárás, öko, sport) legalább kétnapos rendezvények támogatása.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 150 millió forint, az elnyerhető támogatás 1-5 millió forint, az összes elszámolható költség maximum 40 százaléka.
A Turisztikai Célelőirányzat forrásainak terhére megnyitott pályázat célja a 2011. július 16. és 2012. március 31. között belföldön megvalósuló országos és nemzetközi szempontból jelentős turisztikai vonzerővel bíró kulturális, bor- és gasztronómiai, aktív turizmuságakhoz kapcsolódó tematikájú (lovas, vízi, kerékpáros, golf, természetjárás, öko, sport) legalább kétnapos rendezvények támogatása.
A pályázat beadása 2011. július 15-től 2011. augusztus 22-ig lehetséges.
A pályázat kezelője a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., a pályázati felhívás, a pályázati útmutató és a projekt adatlap 2011. július 15-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/fejlesztespolitikai-koordinacioert-felelos-allamtitkarsag) a Nemzetgazdasági Minisztérium (http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag) a Magyar Turizmus Zrt. (http://www.itthon.hu), az Új Széchenyi Terv (http://www.ujszechenyiterv.gov.hu) és a Közreműködő Szervezet, azaz a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (http://www.magzrt.hu) honlapjáról tölthető le.
Baromfi állatjóléti támogatások 2011-ben
Négymilliárd forint nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők 2011-ben, a rendeletmódosítás értelmében a baromfi állatjóléti támogatási kérelmek negyedévente nyújthatóak be - közölte hétfőn a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM)
A szaktárca közleménye szerint korábban a támogatható baromfiféléket a Belföldi Termékosztályozási Rendszer (BTO) számaival látták el a támogatási kérelmen. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a BTO megszűnésével a rendszer számai már nem alkalmazhatók, ezért a számmal ellátott támogatható baromfifélék meghatározását, a szárnyasokra vonatkozó pontos magyarázat váltja fel.
A jogszabály pontosítja a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám meghatározást is. Fontos, hogy a támogatott szárnyasok köre nem változik - áll a közleményben.
Az Európai Bizottság által jóváhagyott, és 2013. december 31-ig fenntartható állatjóléti támogatás elősegíti a baromfiágazat stabilizálását, és hozzájárul a vidéki munkahelyek megőrzéséhez. Az EU által jóváhagyott nemzeti segítségből azok a tenyésztők részesülhetnek, akik teljesítik az előírtakon túlmutató állatjóléti kötelezettségeket. A támogatási kérelmet 2011. augusztus 31-ig kell benyújtani.
A VM szerint az intézkedéssel nő a baromfiágazat versenyképessége, a fogyasztók biztonságosabb hústermékeket vásárolhatnak, a tenyésztők pedig kiszámíthatóbb jövedelemhez jutnak. A baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló rendelet július 17-től hatályos.
Megszűnt a standolási kötelezettség
A pénzügyőrök a vendéglátó helyeken péntektől nem vizsgálják a standolást, mivel ez a kötelezettség a jövedéki törvény módosításával megszűnt - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtó- és kommunikációs főosztálya.
Az alkoholtermékek készletforgalmi nyilvántartásának a vezetése - a vendéglátós szakzsargonban standolás - azoknak a kereskedőknek volt eddig kötelező, akik nem rendelkeznek jövedéki engedéllyel. Ezt törölte el a parlament a jövedéki törvény módosításával.
Közös őstermelői tevékenység esetén nem elég a regisztrációs szám
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett közlemény ismerteti: a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint mezőgazdasági ősztermelőnek azt a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyt lehet tekinteni, "aki a saját gazdaságában az Szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt".
Az idézett szövegrészből az következik, hogy a regisztrációs szám birtoklása is megalapozza az őstermelői jogállást azzal, hogy ilyen esetben nincs is szükség a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az őstermelői igazolvány kiváltására.
Más a helyzet akkor, ha közös őstermelői tevékenységről van szó, mivel az Szja tv. ilyen esetben a regisztrációs számot nem ismeri el, őstermelői igazolvány kiváltásáról rendelkezik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az értékesítési betétlap március 20-át követően történő érvényesítése esetén az érvényesítéséig érkezett bevételre és a felmerült kiadásra az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniuk a közös őstermelői tevékenységet folytatóknak, vagyis akinek a nevére érkezik a bevétel, vagy aki a költséget viselte, annak kell adóznia. Természetesen, ha a bevétel és a kiadás a regisztrációs számmal rendelkezőnél merül fel, akkor az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók az értékesítési betétlap érvényesítéséig.
Magán-nyugdíjpénztár és volt tagja elszámolása
A volt pénztártagoknak első lépésként az érintett pénztárnak kell jelezniük a visszalépéssel kapcsolatos valamennyi problémájukat, s ha a kassza már elbírálta panaszukat, csak azután kezdeményezhetnek felügyeleti eljárást - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatójából.
A PSZÁF honlapján publikált közlemény felhívja a figyelmet arra: az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő, volt magán-nyugdíjpénztári tagoknak a visszalépéssel kapcsolatos valamennyi problémájukat, igényüket – például az egyéni számlán nyilvántartott követelés összege, a hozamgarantált tőke feletti összeg (reálhozam), a tagdíj-kiegészítés összege, a kifizetésekre vonatkozó kérések, kifogások – az érintett pénztárnak kell jelezniük első lépésként. A panaszt a közlemény szerint célszerű azonosítható, bizonyítható módon – lehetőség szerint tértivevényes küldeményként – eljuttatni a pénztárhoz.
A PSZÁF-ról szóló törvény szerint ugyanis a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezhet fogyasztóvédelmi eljárást, miután a pénztárnál előterjesztette annak szolgáltatásával, eljárásával kapcsolatos panaszát, ám arra nem kapott választ, vagy a kassza a válaszadásra rendelkezésére álló 30 napos határidőt túllépte, illetve a válasz alapján a volt pénztártag feltételezi, hogy a pénztár a jogszabályokban előírt fogyasztói jogokat megsértette.
A felügyelet akkor jogosult eljárás lefolytatására, ha a volt pénztártag a pénztárhoz panaszt nyújtott be, de panaszára nem, vagy csak késedelmesen kapott választ; ha a pénztár nem kérte levélben tőle, hogy rendelkezzen a reálhozamról és/vagy tagdíj-kiegészítésről; ha a volt pénztártag dokumentálható módon nyilatkozott a reálhozam és/vagy tagdíj-kiegészítés utalásáról, azonban a pénztár az utalást nem ennek megfelelően teljesítette; ha a volt pénztártag kifogásolja, hogy a tagdíj-kiegészítés és reálhozam kifizetése késedelmesen történt meg.
A kérelmet postai úton, faxon, a felügyelet ügyfélszolgálatán keresztül személyesen és az ügyfélkapun keresztül is be lehet adni. A beadványnak tartalmaznia kell a kérelmet előterjesztő nevét, saját kezű aláírását, lakcímét, valamint csatolni kell hozzá az állításokat alátámasztó dokumentumokat (például a pénztárnál előterjesztett panasz, az arra kapott válasz, tértivevények) is.
A felügyelet felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a PSZÁF a reálhozam és a tagdíj-kiegészítés mértékével, illetve az egyéni számlán jóváírt tagdíjak összegével kapcsolatos viták elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. Ebből következően, amennyiben a volt tag a pénztár elszámolással kapcsolatos álláspontját nem fogadja el, bírósághoz fordulhat igényének érvényesítése érdekében.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése