3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Több száz kisvállalat kaphat támogatást a Széchenyi Tőkebefektetési Alapból
Így módosul a Munka Törvénykönyve
Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adózása
EU-bíróság: megtagadható az agrártámogatás a központi nyilvántartásban nem szereplő állatokra
Civil szervezetek 1 %-kra való jogosultsága
Több száz kisvállalat kaphat támogatást a Széchenyi Tőkebefektetési Alapból
Régiónként 120-150 olyan kisvállalat részesülhet a Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból, amely számottevő piaci pozícióval rendelkezik, és a tőkejuttatás révén termék-, kapacitás-, vagy piacfejlesztést valósít meg.
A programra 2015 végéig összesen 14 milliárd forint áll rendelkezésre.
A program elsődleges célja, hogy a már piacon lévő, és jelentős piaci pozícióval rendelkező vállalatok számára
tőkét biztosítson, amelynek segítéségével azok termék-, kapacitás-, vagy piacfejlesztést tudnak megvalósítani. A
pályázónak mindezt piaci megrendelésekkel is alá kell támasztania.
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap legalább 100.000, legfeljebb 500.000 euró értékű tőkebefektetést hajt végre, adott esetben további, a juttatott tőkéhez képest maximum 25 százalékot kitevő kölcsönnel is kiegészítve - írja a Körics Euroconsulting Kft. közleménye.
Így módosul a Munka Törvénykönyve
A Nemzetgazdasági Minisztérium által nyilvánosságra hozott új Munka törvénykönyve (Mt.) tervezetének több pontját vitatja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), míg a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint segíti a rugalmas foglalkoztatást.
A társadalmi vitára bocsátott tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is.
A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik.
A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.
Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási- vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaadó a rendes felmondást csak a határozott idejű szerződésnél köteles indokolni, a határozatlannál nem.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: most remélhetőleg valódi szakmai egyeztetés előzi meg a törvénytervezet parlamenti benyújtását, hiszen a javaslatot még nem tárgyalta a kormány.
Az MSZOSZ elnöke első benyomásként azt mondta: biztosan lesznek vitapontok. Hozzátette azt is, hogy a munkavállalók biztonságának megtartására, növelésére koncentrálnak, egyértelműen kifogásolják azokat az elemeket, amelyek a jövedelmet, a pihenőidőt csökkentik, a munkaidőt növelik.
A várható vitapontok közül kiemelte a szabadság kiadásának, a pótlékok rendszerének megváltoztatását, valamint a munkaidő-kedvezmény tervezett megszüntetését.
Pataky Péter szerint alaposan meg kell vizsgálni a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályrendszerét. Szólt arról is, hogy az előterjesztés szerint rugalmasabbá válik majd a foglalkoztatás, de szerinte inkább a munkaerőpiacot kellene rugalmassá tenni, nem az egyes munkavállalók foglalkoztatási biztonságát rontani.
Az MSZOSZ elnöke kijelentette: meg kell nézni a javaslat kollektív szerződésekről szóló passzusait. Nem szeretnék, ha a kollektív megállapodásokat alapvetően kiválthatnák az egyéni megállapodások.
Az előterjesztésnek vannak pozitív elemei is - fűzte hozzá az MSZOSZ elnöke. Ezek közül kiemelte, hogy a jövőben a munkavállalókkal való egyeztetés, konzultáció kötelezettsége kiterjedne a vállalatcsoportokra.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) csütörtökön jelentette be, hogy tiltakozik az új Mt.-ben foglaltak ellen. Az érdekképviselet szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok "egyoldalú, csak a munkáltatók számára előnyös módú átírása" és keresetük "törvényes" csökkentése miatt.
A LIGA Szakszervezetek a hét közepén azt közölték: elfogadhatatlan a kormány új Mt. tervezete, mert az jelenlegi formájában nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét.
A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyve tervezete, amely korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI kérdésére pénteken.
A korábbi Munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar "testére szabták", míg az új Mt. már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül - jelezte Dávid Ferenc.
A korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala már dolgozik az új Mt.-vel kapcsolatos közös álláspont megfogalmazásán, ez várhatóan augusztus elejére születik meg - közölte a VOSZ főtitkára. Az eddig begyűjtött vélemények alapján megállapítható, hogy a munkaadók olyan új Mt.-t tartanak kívánatosnak, amely a foglalkoztatás rugalmasságát segíti, s ezzel előrelendíti a versenyképes Magyarországot - tette hozzá.
A VOSZ főtitkára úgy látja, az év hátralévő részében elegendő idő lesz arra, hogy a korábbi OÉT munkaadói oldala és a munkavállalói oldal konzultáljon az új Mt.-ről, hiszen a törvény várhatóan a jövő év január 1-jén lép életbe.
Arra a felvetésre, miszerint a szakszervezetek szerint mai formájában elfogadhatatlan az új Mt. tervezete, mert nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét, Dávid Ferenc úgy reagált: az új Mt. tervezete a vállalkozás szabadságát preferálja.
Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adózása
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2011. évtől hatályos szabályozása a természetbeni juttatás fogalmát megszüntette, helyette a béren kívüli juttatások mellett a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adózására vonatkozóan rendelkezik.
E két kategória adózása azonos, azaz a juttatás kapcsán keletkezett jövedelemből kell meghatározni az adó alapját, mely 2011. évben a jövedelem 1,19-szorosa. Az adó mértéke az adóalap 16 %-a. Az adót a kifizetőnek kell bevallania és megfizetnie.
A közteherviselésben a különbség a két juttatási kategória között abban van, hogy míg a béren kívüli juttatások mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól, addig a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után 27 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell vallania és fizetnie a kifizetőnek.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások körét tételesen felsorolja a személyi jövedelemadó törvény.
Néhány a felsorolásból:
- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
- a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;
- több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.
- a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha a törvényben meghatározott magánszemélyek kapják,
- az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek;
A kifizető fentiekben ismertetett juttatása esetén jövedelemnek minősül a juttatás értékéből, juttatott termék vagy szolgáltatás esetén annak piaci értékéből az a rész, melyet a magánszemély nem köteles megfizetni.
EU-bíróság: megtagadható az agrártámogatás a központi nyilvántartásban nem szereplő állatokra
Az Európai Unió tagországainak hatóságai megtagadhatják az agrár-környezetgazdálkodási támogatás nyújtását olyan állatok esetében, amelyek nem szerepelnek a központi adatbázisban - mondta ki egy magyar ügyben csütörtökön hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Az ügy azt követően került peres útra, hogy egy magyar gazdálkodót a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kizárt a részben EU-forrásból származó támogatásból, arra hivatkozva, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett állatállományának nagyságával kapcsolatban.
A gazda azt állítja, hogy rendelkezett az előírt állatállománnyal, csupán arról nem volt tudomása, hogy állatait a központi adatbázisban regisztráltatnia kellett volna, illetve, hogy a regisztráció feltétele a támogatásnak. Hozzátette, hogy ilyen tájékoztatást nem is kapott.
A bíróság a luxembourgi központjában kihirdetett ítéletben ezért azt is kimondta, hogy a nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell a támogatást igénylő tenyésztőket arról, hogy a központi adatbázisban nem azonosított vagy nem megfelelően nyilvántartott állat szabálytalannak talált jószágnak minősül, ami az érintett támogatás csökkentéséhez vagy az abból való kizáráshoz vezethet.
Az ítélet részletes ismertetésében a bíróság emlékeztetett arra, hogy a magyar hatóság a támogatást megtagadva a szarvasmarha-állomány nagyságának nyilvántartására szolgáló központi adatbázisra hivatkozott, amelynek adatai szerint "a termelő ténylegesen nem rendelkezett az általa a támogatás megszerzése érdekében megjelölt állatmennyiséggel".
Az ügyben a Fővárosi Bíróság jár el, amely egyebek között azt kérdezte az uniós bíróságtól, hogy a központi adatbázis adataitól függetlenül is köteles-e megvizsgálni a támogatási feltételek teljesülését. A bíróság erre lényegében nemmel válaszolt, kiemelve: "a vizsgált uniós szabályok kifejezetten előírják, hogy az adatbázist, amikor csak lehet, alkalmazni kell".
A most kihirdetett ítélet főbb megállapításai összhangban vannak a bíróságon belül előzetes állásfoglalásokra hivatott főtanácsnok március végén ismertetett indítványával.
Civil szervezetek 1 %-kra való jogosultsága
A személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékából részesülni kívánó szervezeteknek időben rendezniük kell köztartozásukat, mert egyébként nem lesznek jogosultak a részükre felajánlott összegre - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: a további törvényi feltételeknek egyébként megfelelő - alapítványokat, társadalmi szervezeteket és közalapítványokat az idén sem illeti meg az szja-ból nekik felajánlott 1 százalékos összeg, ha 2011. augusztus 1. és a kedvezményezetti státusz igazolására szolgáló 1137A számú adatlap keltének időpontja közötti időszakban, akár csak egy napig olyan lejárt esedékességű köztartozásuk állt fenn, amelyre nem kaptak fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt.
Köztartozásnak minősül a NAV adóztatási és vámszervénél, valamint az önkormányzati adóhatóságnál (a fővárosi székhelyű adózók esetében mind a kerületi, mind a fővárosi önkormányzati adóhatóságnál) nyilvántartott, törvényből eredő fizetési kötelezettség. A NAV az általa nyilvántartott adótartozás - beleértve a behajthatatlannak minősített és a letéti számlán szereplő adótartozásokat is - vizsgálata során az adott adónemen nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti a más adónemen fennálló túlfizetés összegével.
Az szja 1 százalékából részesülni kívánó szervezetnek a 2011. augusztus 1-je előtt esedékessé vált, és meg nem fizetett köztartozást legkésőbb 2011. július 31-ig, a 2011. augusztus 1. és a kedvezményezetti státusz igazolására szolgáló adatlap keltének időpontja közötti időszakban esedékessé váló köztartozást pedig legkésőbb annak esedékessége napján rendeznie kell, mivel a lejárt esedékességű köztartozás 2011. augusztus 1-jétől késve történő rendezése esetén nem jogosult a részére felajánlott összegre.
Kivételes méltányosságot érdemlő esetben a NAV eltekinthet a köztartozásra vonatkozó feltételtől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha az 1 százalék átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén az 1 százalékos összeg átutalását a NAV akkor teljesítheti, ha a kedvezményezett fennálló köztartozását rendezi.
Amennyiben a kedvezményezettnek tudomása van arról, hogy a köztartozás tilalmára vonatkozó feltételt nem teljesíti, akkor a 1137A számú adatlapon nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása súlyosan veszélyezteti alapvető céljainak elérését és - a kivételes méltányosságot megalapozó körülmények ismertetésével egyidejűleg - kérheti a kivételes méltányosság gyakorlását.
Amennyiben a kedvezményezett szervezet az adatlap kitöltésekor még nem tudja, hogy a törvény által meghatározott időszakban köztartozása állt fenn, a kivételes méltányosság gyakorlását a kedvezményezettség törvényi feltételeinek igazolására irányuló eljárás keretében kérheti, és kérelméről a NAV az alapeljárás keretében dönt.
Az adóhatóság a törvényi előírásoknak megfelelően 2011. szeptember 1-jéig megküldi a lehetséges kedvezményezetteknek azt a felhívó-tájékoztató levelet, amelyben közli az idei felajánlások összegének várható nagyságát. A 1137A számú adatlapot szeptember 1-jétől a NAV honlapjáról lehet majd letölteni, és postai úton, személyesen, vagy elektronikus úton eljuttani az adóhatósághoz.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése