Fenológiák
Ø
Napraforgó: citromérés, virágzás vége
Ø
Kukorica:
csőfejlődés (tejesérés)
Ø
Burgonya: lombtalanítás (vető),
gumónövekedés (étkezési)
Ø
Kajszi: késői fajták szedése
Ø Alma,
körte: termésfejlődés és színeződés, korai fajták szedését megkezdték
Ø
Szőlő: fürtzáródás vége,
bogyópuhulás, zsendülés
Kártételi
veszéllyel fenyeget:
Az eltelt
időszakban, nagy egyedszámban fogták a fénycsapdák a vetési
(Scotia segetum)-, felkiáltó jeles (Agrotis exclamationis) -, c-betűs (Amathes c-nigrum)-, káposzta (Mamestra brassicae) - és saláta (Lacanobia oleracea) bagolylepke fajokat; az érzékenyebb
lágyszárú kultúrákban komolyabb kártétel várható.
A gombás megbetegedések közül a szőlőben nagy problémát okozhat a szürkepenész (Botrytis cinerea), a
napraforgóban, szár és tányérbetegségek
terjedése (Diaporthe helianthii, Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea). A
csapadékos időjárás határa intenzív a gyomosodás,
a parlagfű (Ambrosia spp.) virágzás
előtt áll.
Általános
növényegészségügyi helyzet
Az időszakban
az átlaghőmérsékleti értékek a sok éves átlagot 0,5 C°-al haladták meg, 60-80
mm mennyiségű csapadék hullott. Kisebb térségékben jégverés is előfordult.
A környezeti
tényezők továbbra is kedveztek a baktériumos
- és gombás megbetegedéseknek, többek között az almástermésűeken a
tűzelhalásos (Erwinia amylovora-s) tünetek terjednek, szőlőben a szőlő lisztharmat (Uncinula necator) és
a szürkepenész (Botrytis cinerea)
fertőzöttség növekvő tendenciát mutat. Az atkák
(Tetranychidae és Eriophydae) szaporodásához továbbra is kedvezőek a
feltételek.
Szántóföldi
növények:
Kalászosok és Repce: Az aratás befejeződött be;
tarlóhántást folyamatosan végzik.
Kukorica: a növények fejlődése intenzív, a terméskilátások
kedvezőek. Kukoricabogár (Diabrotica
virgifera) rajzása gyenge, kis
számban fogják a feromoncsapdák a hím imágókat; lárvakártétel (a felmérések eredményei
és információink szerint) nem fordult elő, ami az alábbi környezeti tényezőkre
vezethető vissza:
-
tavaly nyáron sok csapadék hullott, a lerakott
tojások egy része elpusztult; majd a vízzel telítődött talajban a lárvák
nagyobb hányadának is hasonló volt a sorsa;
-
a nedvesebb időjárásnak következtében nagyobb
tömegű gyökérzet alakult ki, ami intenzívebb víz és tápanyagfelvételre volt
képes és jelentős előnyt biztosított a növényeknek az esetleg előforduló
kukoricabogár lárvakártétellel szemben.
A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) rajzása gyenge, nem
folyamatos.
Napraforgó : A
gombaölőszerrel kezelt táblákon a növények jó egészségi állapotban vannak, a szártőbetegségek gyakorisága 0-5%. A nem
kezelt területeken július végétől erősödött a Diaporte helianthi és a Phoma
macdonladii gombák által okozott fertőzés (Fgy.:5-10%); továbbá a fehérpenészes
(Sclerotinia sclerotiorum) tő- és szárközépi fertőzöttség (Fgy.: 5-15%).
Burgonya: fitoftórás (Phytophtora infestans)
megbetegedés mellett egyes töveken baktériumos
pusztulás (Erwinia chrysanthemi) terjedése
észlelhető.
Kertészeti
kultúrák:
Alma: A lisztharmat
(Podosphera leucotricha) fertőzés az érzékeny fajtákon jelentősebb, az almafavarasodás fertőzés (Venturia
ineqalis) a termésen és levélen változó mértékben (Fgy.: 15 -30 %) van jelen. Folyamatosan
fogják a feromoncsapdák az almamolyt (Laspeyresia pomonella), az almalevél aknázómolyt (Phyllonorycter blancardella),
az almalevél sátorosmolyt (Ph. corylifoliella). Nem jelentős a
lombosfa fehérmoly
(Leucoptera scitella) és a sodrómolyok
rajzása. Az atkák (Panonychus ulmi, Tetranychus
urticae, Aculus shlectendali) és a levéltetvek
(Aphis pomi) helyenként stabilan jelen vannak, kártételük szembetűnő.
Csonthéjasok: Az erősödőtt a blumeriellás fertőzés (Blumeriella jaapii) és a levéllikasztó megbetegedés (Stigmia
carpophila), helyenként a levelek sárgulnak, hullnak.
A fán maradt termésen a kedvező
környezeti tényezők hatására a moniliniás betegség (Monilinia fructigena) nagyobb
%-ban fordul elő.
A barackmoly (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta)
folyamatosan rajzik.
Szőlő: Továbbra is erős szőlőlisztharmat
(Uncinula necator) fertőzésveszély, a tünetek a bogyókon gyakoribbá váltak, várhatóan a cukrosodási folyamat
megindulásával a bogyók fogékonysága csökken. A szürkepenész (Botrytis cinerea) mellett, ahol jégverés és/vagy szélvihar is előfordult a
fakórothadás (Metasphaeria
diplodiella) is gondot okoz, a nedves talajállapot megnehezíti a permetezések
végrehajtását. .
A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) II. nemzedékének rajzása befejeződött,
a kártétel -egyes dűlőket kivéve- nem jelentős. A levélatkák (Calepitrimerus vitis) és a szilva-takácsatkák (Eotetranychus pruni)
által okozott tüneteke néhol jelentősebbek.
Polifág
kártevők:
Július második felében jelentős volt a fogott a vetési
(Scotia segetum)-, felkiáltó jeles (Agrotis exclamationis) -, c-betűs (Amathes c-nigrum), káposzta (Mamestra brassicae) - és saláta (Lacanobia oleracea) bagolylepke bagolylepkék száma.
Amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea): a második generáció július
közepétől repült, a párás meleg és napfényes időszakok kedvezőek számára.
Karantén
károsítók:
Amerikai kukoricabogár (Diabrotica
virgifera): az imágórajzás folyamatos, gyenge; lárvakártétel (a
felmérések eredményei és információink szerint) nem fordult elő, ami a
kedvezőtlen környezeti tényezőkre vezethető vissza.
Miskolc, 2011. augusztus 4.
Balogh Zoltán
mb.
igazgató
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése