3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-08
Tartalom
Mikor nem kell szja bevallást benyújtani?
Új módszerek a szokásos piaci ár megállapítására
Összefoglaló a járulékokról
Személygépkocsi értékesítés áfa vonzatai
Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Mikor nem kell szja bevallást benyújtani?
A 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás (1053) benyújtásának végső határideje 2011. május 20-a, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében 2011. február 25-e. Vannak azonban olyan személyek, akik a törvény értelmében nem kötelesek adóbevallást tenni. Kik tartoznak ebbe a körbe?
-2011. január 31-ig munkáltató által történő adó-megállapítást kért,
-2011. február 15-ig 1053NY nyilatkozattal kéri az egyszerűsített bevallást,
-Az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet,
-Nyugdíjon kívül más jövedelme nem volt,
-Adóterhet nem viselő járandóságon kívül más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerzett,
-Értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó, vállalkozásból kivont, életjáradékból származó jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg a 100.000 Ft-ot, és ebből a kifizető az igazolás alapján az adót levonta, és más bevallásköteles jövedelme nem volt,
-Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből jövedelme nem származott és emellett más adóköteles jövedelme nincs,
-Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme a 200.000 Ft-ot nem haladta meg,
-Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el a 882.000 Ft-ot (2010. január 1-március 31. közötti időszakra), és/vagy háztartási munkából, valamint az idénymunkából megszerzett jövedelme nem érte el a 840.000 Ft-ot és nem külföldi állampolgár (2010. április 1.-július 31. közötti időszakra), és/vagy egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el a 840.000 Ft-ot és nem külföldi állampolgár (2010. augusztus 1-től december 31-ig terjedő időszakra),
-Kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható,
-Mezőgazdasági kistermelőként - a támogatásokkal csökkentett - bevétele a 600.000 Ft-ot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.
Amennyiben csak az előzőekben felsorolt jogcímeken keletkezett jövedelme (bevétele) csak akkor nem kell bevallást benyújtaniuk, ha 2010-ben egyetlen napig sem minősültek egyéni vállalkozónak. Amennyiben legalább egy napig egyéni vállalkozónak minősültek 2010-ben akkor abban az esetben is be kell nyújtaniuk a bevallásukat ha abból nem keletkezett jövedelmük vagy adóköteles bevételük. A bevallások letölthetők a honlapról a letöltés/nyomtatványkitöltő programok menüpontban.
Forrás: www.apeh.hu
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Komárom-Esztergom Megyei Főigazgatósága
Új módszerek a szokásos piaci ár megállapítására
A szokásos piaci árat az eddigi három módszer mellett a következő két módszerrel is meghatározhatja az adózó, a nélkül, hogy választását indokolni kellene:
- ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel,
- nyereség-megosztásos módszerrel.
Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer az ügyleten elért nyereséget osztja fel megfelelő alapra (pl. költségek, árbevétel, eszközök). Akkor felel meg egy ellenőrzött (kapcsolt felek közötti) ügylet a szokásos piaci elveknek, ha e felosztással egy ellenőrzött ügyleten olyan nyereséget mutat ki az adózó, (vagy a nyereség olyan tartományba esik) amelyet összemérhető független ügyletben is realizál vagy realizálna.
E módszernél is el kell végezni az ellenőrzött vállalkozás és a független vállalkozás tevékenységének funkcionális elemzését, annak megállapítására, hogy összehasonlító ügylet alapján történjen meg (esetleg szükséges kiigazításokkal) a nyereség meghatározása.
A nyereség megosztásos módszer lényege a nyereség olyan megosztása, amelyre a független vállalkozások az ügyletben vagy ügyletekben való részvételük alapján számítottak volna. E módszer első lépésben meghatározza azt a nyereséget, amelyet a kapcsolt vállalkozások, a részvételükkel lebonyolított ellenőrzött ügyletekből elérnek és egymás között felosztanak. A második lépés a nyereség felosztása gazdaságilag indokolt alapon, megközelítve azt az arányt, amely egy független megállapodás alapján létre jött volna.
A felosztott nyereség – mind a két módszernél, de különösen a nyereség megosztásos módszernél – lehet az ügyletből származó teljes nyereség vagy egy maradványnyereség (reziduum), amely utóbbi eltérő mértékben osztható fel a felek között (mert nem azonos a tevékenységhez történő hozzájárulásuk. Például az egyik fél rendelkezik egy nagy értékű, egyedi, immateriális dologgal, amelynek alapján nagyobb nyereségre tart igényt). Az egyes vállalkozások ügyletekhez való hozzájárulása funkcióelemzésen alapszik, és — amilyen mértékben lehetséges — a rendelkezésre álló, megbízható külső piaci adatok alapján kerül értékelésre. A külső piaci feltételek magukban foglalhatják például az összehasonlítható tevékenységet végző független vállalkozásoknál tapasztalt nyereség megosztási hányadokat vagy hozamokat.
A reziduum elemzés a vizsgált ügyletekből származó összesített nyereséget két szakaszban osztja fel. Az első lépés minden egyes résztvevőhöz hozzárendeli azt a nyereséget, amely biztosítja az általa végzett ügylettípusokra jellemző alaphozamot. Elsődlegesen az ilyen alaphozam megállapítása a független vállalkozások által hasonló típusú ügyletekben elért piaci hozam alapján történik. Ez az alaphozam azonban rendszerint figyelmen kívül hagyja a résztvevők tulajdonában lévő bármilyen egyedi és értékes eszköz által generált hozamot. A második szakaszban a már elvégzett felosztás után fennmaradó nyereséget (vagy veszteséget) osztják fel a felek között azoknak a tényeknek és körülményeknek az elemzése során, amelyek utalhatnak arra, hogy az ilyen reziduum nyereséget független vállalkozások hogyan osztanának szét. Ebben az összefüggésben különösen hasznosnak bizonyulhatnak olyan mutatók, amelyek a felek immateriális javak révén tett hozzájárulására és viszonylagos alkupozíciójukra utalnak.
Összefoglaló a járulékokról
Változott a járulékalap, a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék mértéke, a járulékfizetési felső határ és a minimálbér január elsejétől.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az év első napjától a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj; a felsorolt jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
Lényeges változás 2010-hez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után ugyanakkor a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Továbbra is járulékmentes a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék); a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék).
A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke fél százalékponttal, 10 százalékra emelkedett januártól. (A járulékemelés a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedezi.)
A magán-nyugdíjpénztári tagok a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, a tagdíj mértéke 0 százalék. (2010. október 31-ig a magánpénztári tagok nyugdíjjáruléka 1,5, magán-nyugdíjpénztári tagdíja 8 százalék volt, novembertől 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 0 százalék tagdíjat fizettek.) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek.
A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék).
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint, napi összege 170 forint (korábban havi 4.950 forint, napi 165 forint volt).
A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni.
A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011-ben az idei költségvetési törvény szerint 21.000 forint (2010-ben 20.420 forint volt), éves szinten 7.665.000 forint.
A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17.950 forint, napibér alkalmazása esetén 3.590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94.000 forint, hetibér esetén 21.650 forint, napibérnél 4.330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.
Személygépkocsi értékesítés áfa vonzatai
Az új személygépkocsi (az értékesítés következtében forgalomba helyezett) értékesítése fő szabály szerint minden esetben adóköteles. Természetesen a jogszabály mentesítheti az új gépjárművek értékesítését is az adó alól: adómentes közösségi értékesítés, vagy termékexport esetében, ugyanolyan módon, mint más termék esetében.
A használt gépjárművek értékesítése többféleképpen adózhat:
- Ha beszerzéskor áfa-t tartalmazó számlát kapott az adóalany, de nem vonhatta le az adót, mivel nem bérbeadási vagy taxisszolgáltatási célból vásárolta, akkor a későbbi értékesítéskor adómentesen kell a számlát kiállítani (Áfa tv. 87. §). Jelen adómentesség esetében a számla kiállítása kötelező nem helyettesíthető számviteli bizonylattal a számla. A korábban említett demo autók értékesítése adómentes 2008.-tól, ha nem volt levonható az adó a beszerzéskor a továbbértékesítési cél hiányában.
Ha az értékesítés következtében kikerül másik tagországba vagy harmadik országba a jármű, úgy „kétszeresen is adómentes”. Nem követ el hibát az adóalany, ha a bevallásában a 87. § szerinti adómentes sorban szerepelteti a külföldre irányuló értékesítését.
- Ha a beszerzéskor valamilyen okból levonható volt az adó, akkor az értékesítés adóköteles lesz belföldön. Ha az értékesítés külföldre irányul és a 89. vagy a 98. §-ban szereplő adómentességi feltételek fennállnak, akkor az értékesítés adómentes.
- Ha a beszerzéskor nem volt felszámított adó a számlán, és ezen okból nem vonhatott le adót a beszerző, akkor nem alkalmazható a 87. §-ban szereplő adómentesség, vagyis áfa felszámítással kell a járművet értékesíteni. Ha az értékesítés külföldre irányul és a 89. vagy a 98. §-ban szereplő adómentességi feltételek fennállnak, akkor az értékesítés adómentes.
Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Az új szabályozás értelmében az a nő, aki kereső tevékenységgel és gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat.
Az Országgyűlés 2010. december 20-i ülésnapján fogadta el az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvényt (a továbbiakban: Tnymód.) A Tnymód., és a TnyR. módosításáról szóló 354/2010. (XII.30.) Korm. rendelet egyaránt a Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában, 2010. december 30-án jelent meg.
A jogalkotó által megfogalmazott módosítások közül a legjelentősebb az, amelynek értelmében a nők legalább 40 évi keresőtevékenység és gyermeknevelés után az öregségi nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe.
A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések 2011. január 1-jétől hatályosak. Az igénybejelentéseket a K02 vagy K03 számú űrlapon, személyesen, postai úton, illetve – a megfelelő jogosultság birtokában elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.
A K02 számú űrlapot abban az esetben kell alkalmazni, ha az igénylőnek korábban már volt nyugdíjigénye, illetve szolgálati idő elismerési kérelme, a K03 számú űrlapot pedig ilyen előzmények hiányában kell kitölteni. Az űrlapok letölthetőek az országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság internetes honlapjáról (www.onyf.hu), a Nyomtatványok főmenű Nyomtatványtárából.
A Tnymód. a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása szabályai körében jogosultsági időről beszél, amelynek két esetkörét különíti el:
— a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt, és
— a gyermekneveléssel összefüggésben szerezhető (időtartamban maximalizált) jogosultsági időt.
A gyermekneveléssel összefüggésben szerezhető jogosultsági idő körébe tartozik a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése