3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Jön az elvárt béremelés
Változnak a földügyi törvények
Szeptembertől fizetendő a chipsadó
Az innovációs járulék ellenőrzésének tapasztalatai
Jóváhagyták a SAPS- és a tejtámogatás-előleget
Jön az elvárt béremelés
A kormány két évig rendeletben határozhatja meg a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, a jogsértés megállapításától számított két évig nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.
Az Országgyűlés hétfőn 244 szavazattal, 86 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvénymódosítást, amelyet hat kormánypárti képviselő kezdeményezett. A jogszabályt az ellenzéki pártok nem támogatták.
A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjed, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Ugyanakkor nem állapítható meg mulasztás a munkaügyi hatósági határozatában, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett dolgozók legalább kétharmadának bérét az elvárt mértékben megemelte.
A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben úgy, hogy hatályon kívül helyezése nem érinti a jogsértés megállapításáról hozott határozatok miatti jogkövetkezmények végrehajtását.
Az előterjesztés célja az indoklás szerint, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete - az adóváltozások miatt - csökken az előző évihez képest.
Változnak a földügyi törvények
Termőföldet csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak, egyháznak és az államnak lehet ajándékozni. A családi gazdaságokat erősíti az a szabály, amely a családi gazdálkodók körébe beveszi annak a gazdálkodó testvérét is, aki a gazdálkodó halála esetén így továbbviheti a gazdaságot.
A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, a kisajátított földek nem kerülnek automatikusan a Nemzeti Földalapba - egyebek mellett ezt tartalmazza a földügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.
A törvényt a parlament mezőgazdasági bizottsága nyújtotta be és augusztus 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 37 ellenében hagyta jóvá azt, az indítványt csak az MSZP frakciója nem támogatta.
A jogszabály alapján a Nemzeti Földalap felett a tulajdonosi jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja, de nem közvetlenül, hanem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján. Polgári jogviszonyokban - így polgári perben is - az államot az NFA képviseli.
A törvénymódosítás kimondja, hogy az állam javára kisajátított föld nem kerül automatikusan a Nemzeti Földalapba. Ez csak akkor történik meg, ha a kisajátítás célja természetvédelem, vízgazdálkodási beruházás, fenntartható erdőgazdálkodás vagy közérdekű erdőtelepítés volt.
Egy további változás a termőföld ajándékozásához kapcsolódik: termőföldet csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak, egyháznak és az államnak lehet ajándékozni.
A családi gazdaságokat erősíti az a szabály, amely a családi gazdálkodók körébe beveszi annak a gazdálkodó testvérét is, aki a gazdálkodó halála esetén így továbbviheti a gazdaságot.
A módosítás alapján az olyan állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, amely főtevékenységként mezőgazdasági termelést folytat, pályázat nélkül juthat termőföldhöz. Ugyanígy vásárolhat földet az a cég, amelynek a föld nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásához szükséges. A kiemelt jelleget azonban kormányrendeletnek kell kimondania.
Szeptembertől fizetendő a chipsadó
Szeptembertől népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót vezetett be az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére.
A termékadó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként.
Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az adót - akár az áfát - az eladó szedi be, majd az adóhivatal felé önadózással számol el. Nem kell adót fizetnie a kereskedőnek, ha évente 50 liternél, illetve 50 kilogrammnál kevesebb adóköteles terméket ad el.
A jogszabály szeptember elsején lép hatályba.
A törvény alapján üdítőitalnak minősül a 25 százalék gyümölcstartalomnál kevesebbet, cukorból viszont 100 milliliterenként 8 grammnál többet tartalmazó ital, kivéve a sűrítményeket, koncentrátumokat, szörpöket. Energiaitalnak az számít, amely 100 milliliterenként 10 milligrammnál több koffeint tartalmaz. A sós snackek után akkor kell termékadót fizetni, ha sótartalmuk meghaladja 100 grammonként az 1 grammot. Az ételízesítők közül pedig azok adókötelesek, amelyek sótartalma meghaladja az 5 grammot 100 grammonként. Nem adókötelesek a gyermektápszerek, a ketchup, a mustár és azon sózott ételesítők, amelyek sótartalma nem haladja meg a 15 grammot. Ugyancsak nem kell népegészségügyi termékadót fizetni a levesek és mártások után.
A törvényjavaslatot benyújtói azzal indokolták, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit az ország társadalmi és gazdasági fejlettsége lehetővé tenne. Az előterjesztés célja, hogy a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó termékek megadóztatásával az egészségügyre fordítható források bővüljenek - olvasható az indoklásban.
Az innovációs járulék ellenőrzésének tapasztalatai
Az adózók körében az innovációs járulékot a „kis adónemek” között szokták említeni, azonban a járulékcsökkentést igénybe vevő kötelezettek esetében, ha csak az elmúlt 1,5-2 évben folytatott ellenőrzéseket vesszük alapul, igen jelentős számban születtek innovációs járulék adónemben megállapítások, az igénybe vett K+F (kutatási-fejlesztési) szolgáltatások során észlelt tartalmi hiányosságok miatt.
Az ellenőrzések során feltárt tipikus hibatípusok egyike a megrendelt, de K+F tevékenységet nélkülöző tanulmányok készítése, azaz az internetről, újságcikkekből és szakkönyvekből, szakdolgozatokból vagy más hasonló művekből egyszerűen átmásolt kétes értékű K+F szolgáltatások. Ismeretes olyan „modell”, amikor ügyviteli szoftver, illetve specifikáció közel száz társaságnak került értékesítésre országszerte. Természetesen az internetes honlapokon elérhető lakossági vélemények közvélemény-kutatásként történő tálalása, jogszabályszövegek szó szerinti átemelése, adózók honlapjának, adatainak újraközlése, korábbi kutatások rendszerezése szintén nem jelent K+F tevékenységet.
Tény, hogy a K+F tartalom megítélése mind az adózók, mind pedig az ellenőrzés számára sok esetben nehézkes, akár szakértő igénybe vételét is indokolhatja. A Frascati Kézikönyv tartalmából (melyet az innovációs törvény indokolása meg is említ), valamint a törvény preumbulumából olyan következtetések vonhatók le, hogy az új ismeretre törekvést nem a megrendelő szemszögéből kell értelmezni, hanem általában véve, szakmailag képzett személyeknek és nem laikusoknak kell új ismeretekre szert tenniük a K+F tevékenység által.
/NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatósága/
Jóváhagyták a SAPS- és a tejtámogatás-előleget
A magyar termelők idén is megkaphatják az egységes területalapú támogatások (SAPS) előlegét október második felétől; továbbá az unió Bizottsága csütörtökön döntött az általános, mind a 27 tagállamra kiterjedő közvetlen támogatások előlegfizetéséről is - tájékoztatott a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
A bizottság döntésével a SAPS támogatások, valamint a különleges tejtámogatás 50-50 százaléka fizethető ki előlegként az erre jogosult gazdálkodóknak.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a fagykárt szenvedett gazdák megsegítésére kérte Brüsszelben, hogy az uniós közvetlen támogatás előlegét mihamarabb megkaphassák a magyar termelők.
Az Európa-szerte tapasztalható rendkívüli időjárási körülmények - aszály, fagy, árvíz -, valamint a termelők továbbra is fennálló pénzügyi nehézségei miatt több tagállam kérte az előlegfizetés engedélyezését.
A Bizottság általános felhatalmazást adott, ezért a tagállami kérvények benyújtására nincs szükség, minden uniós országban lehetőség nyílik az előlegek fizetésére.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - a jogosultsági feltételek ellenőrzését követően - legkorábban október második felében kezdheti meg az előlegek folyósítását. A kifizethető összegről Brüsszelben később döntenek.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése