Elkezdték kifizetni a vis maiorral érintett agrár-környezetgazdálkodási támogatást
részletek>>
MVH., 2011-02-28 15:07
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) február végén elkezdte kifizetni a vis maiorral érintetett kérelmekre az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatást, amelyre több mint 2,4 milliárd forint utalását indította el a hivatal.
2011. február 28., hétfő
Ángyán: a gazdáknak joguk van használni az évszázadokon keresztül kialakított fajtákat
részletek>>
OrientPress[Kormányzat] 2011.02.26
részletek>>
OrientPress[Kormányzat] 2011.02.26
A jóhírnév védelme részletek>>
2011.02.21, dr. Gonda Sándor, Ügyvezető.hu
Hatályos polgári jogunk szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő elbánás követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, egészség, valamint a becsület és emberi méltóság megsértése.
Könyvtárakban is böngészhető az Új Széchenyi Terv Pályázati kézikönyve
OrientPress, 2011.02.24
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a nagy érdeklődésre való tekintettel az országos könyvtárhálózat közel 400 közkönyvtárában is elérhetővé teszi az információs kiadványt. A Pályázati kézikönyv sok pályázó számára nyújthat hasznos segítséget, egyszerű és közérthető formában összegzi a megújult fejlesztéspolitikai rendszer pályázati lehetőségeit.
OrientPress, 2011.02.24
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a nagy érdeklődésre való tekintettel az országos könyvtárhálózat közel 400 közkönyvtárában is elérhetővé teszi az információs kiadványt. A Pályázati kézikönyv sok pályázó számára nyújthat hasznos segítséget, egyszerű és közérthető formában összegzi a megújult fejlesztéspolitikai rendszer pályázati lehetőségeit.
Minden vállalkozásnak kötelező lesz a kamarai tagság?
részletek>>
agrárszektor.hu, 2011. február 25.
A Napi Gazdaság birtokába jutott kamarai törvénytervezet szerint júliustól minden vállalkozónak kötelező lenne a kamarai tagság.
részletek>>
agrárszektor.hu, 2011. február 25.
A Napi Gazdaság birtokába jutott kamarai törvénytervezet szerint júliustól minden vállalkozónak kötelező lenne a kamarai tagság.
Összefoglaló a járulékokról
Változott a járulékalap, a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék mértéke, a járulékfizetési felső határ és a minimálbér január elsejétől.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az év első napjától a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj; a felsorolt jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
Lényeges változás 2010-hez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után ugyanakkor a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Továbbra is járulékmentes a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék); a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék).
A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke fél százalékponttal, 10 százalékra emelkedett januártól. (A járulékemelés a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedezi.)
A magán-nyugdíjpénztári tagok a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, a tagdíj mértéke 0 százalék. (2010. október 31-ig a magánpénztári tagok nyugdíjjáruléka 1,5, magán-nyugdíjpénztári tagdíja 8 százalék volt, novembertől 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 0 százalék tagdíjat fizettek.) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek.
A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék).
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint, napi összege 170 forint (korábban havi 4.950 forint, napi 165 forint volt).
A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni.
A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011-ben az idei költségvetési törvény szerint 21.000 forint (2010-ben 20.420 forint volt), éves szinten 7.665.000 forint.
A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17.950 forint, napibér alkalmazása esetén 3.590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94.000 forint, hetibér esetén 21.650 forint, napibérnél 4.330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint. (F: Adónet.hu)
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az év első napjától a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj; a felsorolt jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
Lényeges változás 2010-hez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után ugyanakkor a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Továbbra is járulékmentes a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék); a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék).
A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke fél százalékponttal, 10 százalékra emelkedett januártól. (A járulékemelés a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedezi.)
A magán-nyugdíjpénztári tagok a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, a tagdíj mértéke 0 százalék. (2010. október 31-ig a magánpénztári tagok nyugdíjjáruléka 1,5, magán-nyugdíjpénztári tagdíja 8 százalék volt, novembertől 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 0 százalék tagdíjat fizettek.) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek.
A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék).
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint, napi összege 170 forint (korábban havi 4.950 forint, napi 165 forint volt).
A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni.
A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011-ben az idei költségvetési törvény szerint 21.000 forint (2010-ben 20.420 forint volt), éves szinten 7.665.000 forint.
A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17.950 forint, napibér alkalmazása esetén 3.590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94.000 forint, hetibér esetén 21.650 forint, napibérnél 4.330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint. (F: Adónet.hu)
Napkollektor: a felét fizetik
részletek>>
AgroLine, 2011.02.25
Magas arányú támogatást lehet nyeri a Széchenyi-terv keretében napkollektoros fejlesztésekre. Nem csak önkormányzatok, de vállalkozások és magánszemélyek is pályázhatnak
részletek>>
AgroLine, 2011.02.25
Magas arányú támogatást lehet nyeri a Széchenyi-terv keretében napkollektoros fejlesztésekre. Nem csak önkormányzatok, de vállalkozások és magánszemélyek is pályázhatnak
Felméri a gazdák vetőmag-felhasználási szokásait a vidékfejlesztési tárca
részletek>>
Elemzésközpont, 2011.02.26
részletek>>
Elemzésközpont, 2011.02.26
Le a polcokról: méreggé minősíthetnek gyógynövényeket
részletek>>
2011. február 21. Heol.hu, Juhász Marianna
részletek>>
2011. február 21. Heol.hu, Juhász Marianna
Új Széchenyi Terv Pályázati kézikönyve
részletek>>
2011.02.24. 09:25 :: AgroStratéga.hu, Pólya Árpád
részletek>>
2011.02.24. 09:25 :: AgroStratéga.hu, Pólya Árpád
Több mint 7 milliárd forintos állategészségügyi támogatás a gazdálkodóknak
részletek>>
2011. február 26., InfoRádió / MTI
részletek>>
2011. február 26., InfoRádió / MTI
Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Március 31-ig kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek a termelésből származó éves nettó árbevételük nem haladja meg az 50 millió forintot - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Agrárkamara (MA).
A kamara hangsúlyozza: ez a fizetési kötelezettség azokra vonatkozik, akik vállalták, hogy termékdíj átalányt fizetnek. Azoknak a termelőknek, akik idén is így akarják fizetni a termékdíjat, azt április 20-ig kell jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV-nak).
Az átalány fizetési kötelezettség a mezőgazdasági termelők mellett az őstermelőkre, családi gazdálkodókra, de társaságokra is vonatkozik.
A közlemény szerint annak a termelőnek, akinek az éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, 2.000 forint termékdíj átalányt kell fizetnie, míg 10 és 50 millió forint bevétel között 7.000 forint az átalány.
Annak a termelőnek, aki évközben kezdett környezetvédelmi termékdíj köteles tevékenységet, és ezt be is jelentette a vámhatósághoz, 5.000 forint átalányt kell fizetnie. A fizetendő termékdíjat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlaszámára kell teljesíteni.
Az agrárkamara arra is felhívja a figyelmet, hogy az értékesítésből származó éves árbevétel alapján az átalánykötelezettséget évről évre felül kell vizsgálni. Ha a tárgyévet megelőző évben - vagyis 2010-ben - a termelő tevékenységből származó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot, akkor az átalány szabályai szerint tehet eleget a mezőgazdasági termelő kötelezettségeinek 2011-ben is, de ezt az idén is, április 20-ig be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
A kamara hangsúlyozza: ez a fizetési kötelezettség azokra vonatkozik, akik vállalták, hogy termékdíj átalányt fizetnek. Azoknak a termelőknek, akik idén is így akarják fizetni a termékdíjat, azt április 20-ig kell jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV-nak).
Az átalány fizetési kötelezettség a mezőgazdasági termelők mellett az őstermelőkre, családi gazdálkodókra, de társaságokra is vonatkozik.
A közlemény szerint annak a termelőnek, akinek az éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, 2.000 forint termékdíj átalányt kell fizetnie, míg 10 és 50 millió forint bevétel között 7.000 forint az átalány.
Annak a termelőnek, aki évközben kezdett környezetvédelmi termékdíj köteles tevékenységet, és ezt be is jelentette a vámhatósághoz, 5.000 forint átalányt kell fizetnie. A fizetendő termékdíjat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlaszámára kell teljesíteni.
Az agrárkamara arra is felhívja a figyelmet, hogy az értékesítésből származó éves árbevétel alapján az átalánykötelezettséget évről évre felül kell vizsgálni. Ha a tárgyévet megelőző évben - vagyis 2010-ben - a termelő tevékenységből származó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot, akkor az átalány szabályai szerint tehet eleget a mezőgazdasági termelő kötelezettségeinek 2011-ben is, de ezt az idén is, április 20-ig be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
2011. február 26., szombat
Gazda Hírek...
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Bővülő lehetőségek a szőlészeti támogatást igénylőknek
részletek>>
Pályázati Hírek
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Bővülő lehetőségek a szőlészeti támogatást igénylőknek
részletek>>
Pályázati Hírek
Tájékoztató az adószámos magánszemély foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekről
részletek>>
NAV
részletek>>
NAV
A családi kedvezmény nem munkaviszonyból származó jövedelemnél is érvényesíthető
részletek>>
mfor.hu
részletek>>
mfor.hu
Pertársaságot alakíthatnak az árvízkárosult gazdák - Kilencszázmillió kellene a víztározók elöntése miatt
részletek>>
Agromonitor.hu
részletek>>
Agromonitor.hu
Áfacsökkentést javasolnak az állattartók részletek>>
vállalkozó negyed
vállalkozó negyed
TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról
A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:
A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális pályázatok között kereshet.
Például: a kockába írja be a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.
A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA stb…) címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu) és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.
A változtatások révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.
Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.
Az elmúlt évben indítottam el “Gazda Praktikum” szakmai blogomat, amely a www.saccer-ptipti.blogspot.com címen érhető el.
ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.
A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:
Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.
Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.
Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.
Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.
Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.
Kárszakértés, vadkárbecslés.
Árverések, szervezése, lebonyolítása.
Szakmai képviselet ellátása.
Elérhetőség:
3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám
Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463
Mobil: 06/20-337-1954
Honlap: www.farminfo.hu
Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.
Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!
Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.
Mottó: „GONDOLKODJUNK EGYÜTT”
A Hivatalos Európai Vicc igaz(?) története
Elhatarolodok a tartalomtol, csak tovabbitom:
A Hivatalos Europai Vicc
Az europai paradicsom:
Meghivtak teged egy hivatalos ebedre. Egy angol fogadja a vendegeket, egy francia foz, egy olasz gondoskodik a hangulatrol, es mindent egy nemet szervez.
Az europai pokol:
Meghivtak teged egy hivatalos ebedre. Egy francia fogadja a vendegeket, egy angol foz, egy nemet gondoskodik a hangulatrol, de semi gond, mindent egy olasz szervez.
Egy belga javasolta, hogy legyen ez a Hivatalos Europai Vicc, amit minden europai iskolasnak tanulnia kell. A vicc javitja a nemzetek kozti kapcsolatokat, es segit elfogadni sajat magunk kifigurazasat. Az Europai Tanacs osszeult, hogy dontest hozzon. Legyen-e ez a vicc a Hivatalos Europai Vicc?
A brit kepviselo komoly kifejezessel es a szaja mozditasa nelkul kijelentette, hogy a vicc igazan derus.
A francia tiltakozott, mert a vicc negativan abrazolja a franciakat. Elmagyarazta, hogy egy vicc nem lehet vicces ha a Franciaorszag ellen szol.
Lengyelorszag azert tiltakozott, mert ok nincsenek a viccben.
Luxemburg megkerdezte kie lennenek a szerzoi jogok.
A sved kepviselo nem szolt semmit, csak korbenezett es mosolygott.
Dania megkerdezte hol van a viccben a szexualis hivatkozas. Ha ez egy vicc, akkor kell,
hogy legyen, nem?
Hollandia nem ertette a viccet,
Portugalia nem ertette mi az a “vicc”. Valami uj fogalom?
Spanyorszag azt mondta, hogy a vicc csak akkor jo, ha tudjuk, hogy az ebed delutan1-kor volt, ami ugyanis a reggeli ideje.
Gorogorszag panaszkodott, hogy ok nem tudtak errol az ebedrol, igy lemaradtak az ingyen etelrol, es egyebkent is oket mindig kihagyjak mindenbol.
Romania megkerdezte mi az az “ebed”.
Litvania es Lettorszag amiatt panaszkodtak, hogy az o forditasaikat osszecsereltek, ami elfogadhatatlan, akkor is ha mindig megtortenik.
Szlovenia elmondta, hogy az o forditasuk teljesen kimaradt, de nem fontos.
Szlovakia bejelentette, hogy ha a vicc nem egy kiskacsarol es egy vizvezetek szerelorol szol, akkor az o forditasukban hiba van. A brit kepviselo azt mondta, hogy a kiskacsa es a vizvezetek szerelo tortenete is nagyon vicces volt.
Magyarorszag meg nem fejezte be a vicc 120 oldalas forditasanak olvasasat.
A belga megkerdezte, hogy honfitarsa, aki a viccet javasolta, hollandul beszelo belga, vagy franciaul beszelo belga. Mert egyik esetben tamogatja, masik esetben termeszetesen elutasitja, a vicc minosegetol fuggetlenul.
Vegul a nemet kepviselo kifejezte, hogy jo volt Brusszelben vitatkozni, de most mind Strasszburga kell menniuk, hogy meghozhassak a dontest. Megkerte, hogy valaki ebressze fel az olasz kepviselot, hogy ne kesse le a vonatot, igy utana visszajohetnek Brusszelbe es kihirdethetik a sajtonak a dontest meg a nap vegen.
“Milyen dontest?” kerdezte az ir kepviselo.
Aztan megallapodtak, hogy itt a kave szunet ideje. (f: Osztrogonacz.com)
Megjelent a Magyar Közlöny 17. számában
2011.02.25 09:17 |
- a 14/2011. (II. 24.) VM rendelet a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról
2011. február 25., péntek
Figyelem! Fontos adózási határidő közeleg!
Az egyéni vállalkozók és az általános forgalmi adó fizetésére köteles magánszemélyek február 25-éig, péntekig nyújthatják be a 2010. adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásukat. Az az egyéni vállalkozó, aki 2010. év folyamán a tevékenységét megszüntette, vagy egyéni céggé alakult át, május 20-áig köteles bevallást tenni. Ha az egyéni vállalkozók, áfa fizetésre köteles magánszemélyek – például korábbi közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyuk megszűnésére tekintettel – a 98 százalékos különadóval is érintettek, akkor a különadót ugyanezen időpontig kell a 1053K jelű nyomtatványon bevallaniuk.
Szintén február 25-éig kell az egyszerűsített vállalkozói adóról számot adniuk az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak és a bevételi nyilvántartást vezető adózóknak (jellemzően a betéti társaságoknak), mégpedig a 1043 számú bevallásban.
A felsorolt közterheket – figyelembe véve a megfizetett vagy levont előleget, illetve a feltöltést – ugyancsak február 25-éig kell megfizetni.
Bár az említett, közel félmillió adózó nagyobbik része a bevallás elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül történő benyújtására kötelezett, az adóhatóság központi ügyfélszolgálatain február 25-én 18 óráig ügyelet működik, ahol a papír alapú bevallás benyújtására jogosult személyektől az elkészített nyomtatványokat átveszik. (f:NAV.hu)
Szintén február 25-éig kell az egyszerűsített vállalkozói adóról számot adniuk az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak és a bevételi nyilvántartást vezető adózóknak (jellemzően a betéti társaságoknak), mégpedig a 1043 számú bevallásban.
A felsorolt közterheket – figyelembe véve a megfizetett vagy levont előleget, illetve a feltöltést – ugyancsak február 25-éig kell megfizetni.
Bár az említett, közel félmillió adózó nagyobbik része a bevallás elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül történő benyújtására kötelezett, az adóhatóság központi ügyfélszolgálatain február 25-én 18 óráig ügyelet működik, ahol a papír alapú bevallás benyújtására jogosult személyektől az elkészített nyomtatványokat átveszik. (f:NAV.hu)
Felfrissíti a Bizottság a KKV-szektort Brüsszel,
részletek>>
Bruxinfo.hu, 2011. február 23.
Egységes társaságiadó-alapot, egyablakos ügyintézést, és könnyebb forrásszerzést ígér az Európai Bizottság az uniós kis- és középvállalkozásoknak (KKV)
részletek>>
Bruxinfo.hu, 2011. február 23.
Egységes társaságiadó-alapot, egyablakos ügyintézést, és könnyebb forrásszerzést ígér az Európai Bizottság az uniós kis- és középvállalkozásoknak (KKV)
Lezárult az első átfogó vita a közös agrárpolitika jövőjéről
részletek>>
Brüsszel, 2011. február 21.Bruxinfo.hu
Befejezték hétfőn a tagországok mezőgazdasági miniszterei a többfordulós vitát az Európai Bizottság tavaly novemberi közleményéről, ami a közös agrárpolitika jövőjével foglalkozik.
részletek>>
Brüsszel, 2011. február 21.Bruxinfo.hu
Befejezték hétfőn a tagországok mezőgazdasági miniszterei a többfordulós vitát az Európai Bizottság tavaly novemberi közleményéről, ami a közös agrárpolitika jövőjével foglalkozik.
Összehangolt ellenőrzések a baromfipiaci áfacsalók kiszűrésére
részletek>>
Agromonitor.hu 2011. február 21.
részletek>>
Agromonitor.hu 2011. február 21.
Újabb engedményt adott az EU a takarmányozóknak
részletek>>
agrarszektor.hu, 2011. február 23.
A tagállami szakértők lehetővé tennék, hogy az importált állati takarmány minimális mennyiségű génmódosított anyagot tartalmazzon.
részletek>>
agrarszektor.hu, 2011. február 23.
A tagállami szakértők lehetővé tennék, hogy az importált állati takarmány minimális mennyiségű génmódosított anyagot tartalmazzon.
Áfacsökkentést javasolnak az állattartók részletek>>
vállalkozó negyed, 2011.02.24
Többek között az alapvető élelmiszerek huszonöt százalékos általános forgalmi adókulcsának (áfa) az uniós átlagra, azaz tíz százalékra csökkentését javasolta a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT).
vállalkozó negyed, 2011.02.24
Többek között az alapvető élelmiszerek huszonöt százalékos általános forgalmi adókulcsának (áfa) az uniós átlagra, azaz tíz százalékra csökkentését javasolta a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT).
Könyvajánló...
Czáka Sarolta - Valló László: A metszés ábécéje
Miért metsszünk? Mit metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. Mivel elsősorban kertbarátoknak készült, ezért a témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismerteti. A gyümölcs- és díszfák, a bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a félfás dísznövények metszését tárgyalja. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszésnek a következményeire stb.
Uwe Jakubik: Gyümölcsfák metszése
A könyv hobbikertészeknek ad útmutatót kerttervezéshez, növénytermesztéshez, növényápoláshoz, és a termények feldolgozásához. Sok ábrával, képpel illusztrált ismeretterjesztő kiadványunk bevált módszereket és hasznos ötleteket ismertet, amelyeket a kezdő és haladó kertészek egyaránt sikerrel hasznosíthatnak.
Miért metsszünk? Mit metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. Mivel elsősorban kertbarátoknak készült, ezért a témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismerteti. A gyümölcs- és díszfák, a bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a félfás dísznövények metszését tárgyalja. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszésnek a következményeire stb.
Uwe Jakubik: Gyümölcsfák metszése
A könyv hobbikertészeknek ad útmutatót kerttervezéshez, növénytermesztéshez, növényápoláshoz, és a termények feldolgozásához. Sok ábrával, képpel illusztrált ismeretterjesztő kiadványunk bevált módszereket és hasznos ötleteket ismertet, amelyeket a kezdő és haladó kertészek egyaránt sikerrel hasznosíthatnak.
Pertársaságot alakíthatnak az árvízkárosult gazdák - Kilencszázmillió kellene a víztározók elöntése miatt
részletek>>
Agromonitor.hu, 2011. február 23.
részletek>>
Agromonitor.hu, 2011. február 23.
Megjelent a Magyar Közlöny 15. számában
2011.02.23 14:04 |
- a 11/2011. (II. 22.) Kormányrendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairólaz
- az 1027/2011. (II. 22.) Kormányhatározat az Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogramról szóló 1008/2008. (II. 23.) Korm. határozat és az Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram átalakításáról szóló 1050/2008. (VII. 18.) Kormányhatározat módosításáról
A GVH elutasította a gazdák panaszát
részletek>>
agrárszektor.hu, 2011. február 24.
Elutasította a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) panaszát, amelyben az versenysértő magatartással gyanúsított több nagy hazai terményfelvásárló céget.
részletek>>
agrárszektor.hu, 2011. február 24.
Elutasította a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) panaszát, amelyben az versenysértő magatartással gyanúsított több nagy hazai terményfelvásárló céget.
2011. február 24., csütörtök
Itt a bizonyíték! Miért vannak özönvízszerű esőzések?
részletek>>
ProfitLine.hu, 2011.02.20. 5:36
Minden eddiginél szorosabb kapcsolatot mutattak ki kutatók a klímaváltozás és az egyre súlyosabbá váló özönvízszerű esőzések és szélsőséges havazások között.
részletek>>
ProfitLine.hu, 2011.02.20. 5:36
Minden eddiginél szorosabb kapcsolatot mutattak ki kutatók a klímaváltozás és az egyre súlyosabbá váló özönvízszerű esőzések és szélsőséges havazások között.
Talentis Program: az állam vizsgálja a földterületek tulajdonjogát is
részletek>>
Agromonitor.hu 2011. február 21.
részletek>>
Agromonitor.hu 2011. február 21.
Hatékony segítség a zöldség-gyümölcstermesztőknek
részletek>>
OrientPress, 2011.02.23
20 százalékkal több nemzeti támogatást kapnak 2011- ben a Zöldség-gyümölcs Termelői Csoportok (TÉSZek). A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy a TÉSZ-ek beruházásaihoz szükséges öt százalékos nemzeti támogatást 25 %-ra emeli, így a termelői szerveződések hatékonyan tudják tárolni, csomagolni és értékesíteni tagjaik termékeit, és a megnövekedett vagyonuk elegendő fedezetet ad a tevékenységük finanszírozásához.
részletek>>
OrientPress, 2011.02.23
20 százalékkal több nemzeti támogatást kapnak 2011- ben a Zöldség-gyümölcs Termelői Csoportok (TÉSZek). A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy a TÉSZ-ek beruházásaihoz szükséges öt százalékos nemzeti támogatást 25 %-ra emeli, így a termelői szerveződések hatékonyan tudják tárolni, csomagolni és értékesíteni tagjaik termékeit, és a megnövekedett vagyonuk elegendő fedezetet ad a tevékenységük finanszírozásához.
2011. február 23., szerda
Döntött a kormány az Agrár Széchenyi Kártya bevezetéséről
2011. február 23. 16:08
Az Agrár Széchenyi Kártya indulásával a mezőgazdasági szereplők régi törekvése válik valóra – mondta Fazekas Sándor a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
A kormány második akciótervének fontos célkitűzése volt, hogy a Széchenyi Kártya Programot kibővítse, ezzel is támogassa, megerősítse a családi gazdaságokat, a kis- és középvállalkozásokat. A kormány a hazai agrárgazdasági szereplők pénzügyi helyzetének javítása érdekében, valamint a gazdasági válság és az elemi károk által leginkább sújtott őstermelők, családi gazdaságok megsegítéséért kiterjesztette a Széchenyi Kártya Programot az agrárágazatban működő kis- és középvállalkozásokra is.Az Agrár Széchenyi Kártya indulásakor kedvezményes folyószámlahitel érhető el. A hitel felvételt az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány /AVHGA/ kezességvállalása segíti, az éves kezességvállalási díj 50 %-át az állam átvállalja a „de minimis támogatások” figyelembevételével.
A támogatottak köre
Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel az agrárágazat egészét felöleli. (mezőgazdasági termelés, - feldolgozás, - forgalmazás valamint vadászat, halászat, erdészet) Azok a vállalkozások és természetes személyek (többek között őstermelők, családi gazdálkodók, kistermelők) igényelhetnek kedvezményes hitelt, akik megfelelnek a kis- és középvállalkozások jogszabályban meghatározott feltételeinek.
A támogatás mértéke
A hitel összege minimum 500 ezer Ft és maximum 25 millió Ft lehet. A támogatás a teljes hitelösszegre és a teljes futamidőre évi 2 százalékpont kamattámogatás.
A hitel futamideje és típusa
Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel futamideje 3 év, típusa szabad felhasználású hitel. A kormány Agrár Széchenyi Kártyáról szóló döntésével csökkenthetőek a kisvállalkozások versenyhátránya.
Mérsékelhetőek lesznek a hazai mezőgazdasági KKV-k finanszírozási költségei.
Kisebbek lesznek a nagyvállalatok és a KKV-k hitelei közötti tényleges kamatszint különbségek.
Bővülnek a hitelintézetek által túl kockázatosnak tartott agárágazati mikro- és kisvállalkozások támogatási lehetőségei.
A támogatás segíti a vidéki munkahelyek megőrzését, a további munkahelyteremtést, biztosítva ezzel több száz mezőgazdaságban tevékenykedő család megélhetését.
Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel a tervek szerint 2011. első félévében indul.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája
Az MVH megkezdte a területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás kifizetését
2011-02-22 10:27
2011-02-22 10:27
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás keretében közel 660 millió forintot utal 193 gazdálkodónak, akiknek a tavalyi területalapú támogatási
kérelmét az MVH jóváhagyta, és a jogszabályban foglalt feltételeket teljesítették.
PTI tájékoztató 2011.02.22
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-22
Tartalom
Mire figyel és mit vizsgál az adóhivatal idén?
Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Egyéni vállalkozók és de minimis támogatások
A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését nem kötelező bejelenteni
Lejár a határidő a nagycsaládosok részére adható gázárkedvezmény igénylésére
Mire figyel és mit vizsgál az adóhivatal idén?
Az adóhivatal közzétette 2011 évi ellenőrzési irányelveit. Az adóhatóság az idén is mindent vizsgál, amit eddig, emellett számos új feladatot is kaptak a revizorok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési irányelvei szerint. Vagyonosodási vizsgálatból az eddiginél kevesebbet - 800-1.000 darabot - terveznek, s csak akkor kerül rá sor, ha egyéb vizsgálat során felmerül az indokoltsága.
Az idén új feladat lesz a transzferárak ellenőrzése a kis- és középvállalkozásoknál, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a társaságoknál, a különadó ellenőrzése a magánszemélyeknél, a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kvótakereskedelmében és a játékadó fokozott ellenőrzése.
A tevékenységeket tekintve az idén is elsősorban a szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a nagykereskedelmet jelölték ki ellenőrzésre. Emellett fokozottan figyelemmel kíséri az adóhatóság, többek között, az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építmény üzemeltetőket. Az építőipar, az élelmiszergyártás, a húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erdőgazdálkodás és fakitermelés is fókuszba került.
Az ellenőrzéseket megalapozó kockázatkezelés, kiválasztás során az adózói életút különböző szakaszaihoz (alakulás, működés, átalakulás, megszűnés) köthető kockázati tényezőkre, másrészt a kockázatos adózói kapcsolatokra összpontosítanak.
Az idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások, aminek fő célja a fantom cégek kiszűrése. Gyanúra adhat okot, ha a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja vagy a cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen, vagy az alacsony tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő, és emellett közel azonos levonható általános forgalmi adót (áfa) szerepeltet a bevallásában.
Továbbra is fokozott figyelemmel kísérik azokat a működő vállalkozásokat is, amelyek nem nyújtottak be bevallást; gyakorta változtatják székhelyüket, illetékességüket, illetve tulajdonosukat; nagy összegű adóhátralékot halmoztak fel az értékesítés jelentős növekedése mellett; tartósan veszteséget mutatnak ki; a veszteséget tagi kölcsönnel finanszírozzák; amelyeknél adóminimalizálás tapasztalható, vagy a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel.
A vállalkozások megszűnése esetén az adóhatóság a vállalkozási vagyon nyomon követésére összpontosít.
Az ellenőrzések érintik a korábban vizsgált adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosai által alapított új cégeket, az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással kapcsolatban álló társaságokat, azokat a cégeket, amelyek tulajdonosainak székhelye alacsony adókulcsú (offshore) államokban található, illetve amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak üzleti kapcsolatban.
A háromezer legnagyobb adózónál háromévente kötelezően vizsgálódik az adóhatóság.
Az idén stratégiai kérdés az ellenőrzésben, hogy a NAV minél hamarabb fellépjen a jogellenesen ténykedő adózókkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok, ennek megfelelően az adatgyűjtés és az ellenőrzések jelentős része is a vizsgálatok elrendelésének évét, illetve az azt megelőző egy-három évet érinti majd.
Emelkedni fog a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma azoknál az adózóknál, amelyek másik főigazgatóság illetékességi körébe helyezték át a székhelyüket, valamint jelentős beruházások esetén, különösen, ha támogatások felhasználásával valósult meg.
Továbbra is nagy szerepet kapnak a kiutalások előtti ellenőrzések a jogosulatlan visszaigénylések gyors megakadályozására, ami azért is különösen fontos, mert a megállapítások 85 százaléka áfához kapcsolódik - mutatott rá az elnökhelyettes. A bevallások utólagos ellenőrzése során pedig továbbra is kiemelten kezelik a fiktív számlázás, a körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítését, a társadalombiztosítási bevételek megrövidítésének feltárását.
A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtésekre elsősorban a vendéglátásra, az egyéb személyi szolgáltatásokra (például fodrászok, asztrológusok, jósok), a reklámra, piackutatásra és munkaerőpiaci szolgáltatásra vonatkozóan kerül sor.
Az idei évtől az ellenőrzési irányelvek magukba foglalják a vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzéseket is. Varga Árpád elmondta: a vámellenőrzések során a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának szentel majd kiemelt figyelmet. A jövedéki ellenőrzések során megkülönböztetett cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.
Március 31-ig lehet termékdíj átalányt fizetni
Március 31-ig kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek a termelésből származó éves nettó árbevételük nem haladja meg az 50 millió forintot - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Agrárkamara (MA).
A kamara hangsúlyozza: ez a fizetési kötelezettség azokra vonatkozik, akik vállalták, hogy termékdíj átalányt fizetnek. Azoknak a termelőknek, akik idén is így akarják fizetni a termékdíjat, azt április 20-ig kell jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV-nak).
Az átalány fizetési kötelezettség a mezőgazdasági termelők mellett az őstermelőkre, családi gazdálkodókra, de társaságokra is vonatkozik.
A közlemény szerint annak a termelőnek, akinek az éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, 2.000 forint termékdíj átalányt kell fizetnie, míg 10 és 50 millió forint bevétel között 7.000 forint az átalány.
Annak a termelőnek, aki évközben kezdett környezetvédelmi termékdíj köteles tevékenységet, és ezt be is jelentette a vámhatósághoz, 5.000 forint átalányt kell fizetnie. A fizetendő termékdíjat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlaszámára kell teljesíteni.
Az agrárkamara arra is felhívja a figyelmet, hogy az értékesítésből származó éves árbevétel alapján az átalánykötelezettséget évről évre felül kell vizsgálni. Ha a tárgyévet megelőző évben - vagyis 2010-ben - a termelő tevékenységből származó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot, akkor az átalány szabályai szerint tehet eleget a mezőgazdasági termelő kötelezettségeinek 2011-ben is, de ezt az idén is, április 20-ig be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
Egyéni vállalkozók és de minimis támogatások
Az Európai Közösség alapszerződése a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősít minden olyan – az adott állam adórendszerének keretein belül vagy azon kívül nyújtott – támogatást, amely egyes vállalkozásokat előnybe részesítve alkalmas a verseny torzítására. Ugyanakkor van a támogatásoknak egy olyan csekély összege, kerete, amelynek érvényesítése még nem ellentétes a közösségi joggal.
A keret azt jelenti, hogy az ide tartozó támogatás bármely három adóévben, általános esetben legfeljebb 200.000 eurónak megfelelő összegű lehet, kivéve a szállítási ágazatot, ahol 100.000 euró a felső határ (eltérő szabályok vonatkoznak pl. a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatására is). A számítást a három év vonatkozásában gördülő módszerrel kell elvégezni.
Az aktuális adóévre még elszámolható összeget úgy kapjuk meg, hogy a keretből levonjuk a megelőző két adóévre elszámolt támogatás összegét. A számítás elvégzése szempontjából lényeges, hogy az adórendszeren belüli támogatások esetén az adóbevallás benyújtásának napját kell a támogatás megszerzése időpontjának tekinteni.
Csekély összegű („de minimis”) támogatásnak minősül minden olyan támogatás, amelyet jogszabály illetve jogszabályi felhatalmazáson alapuló pályázati kiírás annak minősít. Ebbe a körbe tartoznak az adórendszer keretein belül érvényesíthető, az adott törvény által nevesített, egyes – az adó alapot vagy az adót csökkentő – kedvezmények.
Az egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg, hogy milyen esetben kell az adott kedvezményt, adóelőnyt a csekély összegű támogatások keretébe tartozónak tekinteni. Így ide tartozott a 2010. június 30-ig hatályos szabályok alapján alkalmazható úgynevezett sávos adózásból származó adómegtakarítás is, ha az egyéni vállalkozó teljesítette azokat a feltételeket, amelyek mellett 50 millió forint vállalkozói személyi jövedelemadó alapig 19% helyett 10%-os adómértékkel számolhatott.
A 2010. július 1-től alkalmazható módosult törvényi rendelkezés értelmében az év második felére vonatkozóan feltétel nélkül alkalmazhatóvá vált a 10%-os adómérték 250 millió forint adóalapig, 2011-től pedig 500 millió forintig. Az új szabályok alapján nemcsak azok a feltételek szűntek meg, amelyeknek előzetesen teljesülniük kellett az alacsonyabb adókulcs alkalmazhatóságához (input feltételek), de az ilyen módon elért adómegtakarítás felhasználása nem kötött, és azt külön nyilvántartani sem kell a továbbiakban. Változás az is, hogy az új törvényi rendelkezés a második félévtől nem minősíti csekély összegű támogatásnak a kedvezményes adókulcs érvényesítése következtében kieső adó összegét.
A változás azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozónak a 2010. évre vonatkozó 1053-as számú adóbevallásának elkészítése során csak az első félévre vonatkozóan számított – a legfeljebb 50 millió forintig terjedő adóalapra vetítve 9%-os, csekély összegűnek minősülő támogatásról kell számot adnia. A második félévtől kezdődően ilyen módon realizált adómegtakarítás már nem csökkenti az egyéni vállalkozó „de minimis” keretét, amely lehetőség arra, hogy nagyobb összegben vegyen igénybe akár az adórendszer keretein belül, akár azon kívül olyan támogatásokat, amely támogatások továbbra is „de minimis” támogatásnak minősülnek és az igénybevételük korlátozott.
Forrás:www.apeh.hu
A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését nem kötelező bejelenteni
A magánnyugdíj-pénztári tagság megszűnése esetén az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén nem kötelező a változást bejelenteni
A Nemzeti Adó és Vámhivatal megerősíti azt az információt, miszerint a magánnyugdíjpénztári tagság megszűnése esetén az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépéskor a munkáltatónak bejelentési és változásbejelentési kötelezettsége nem keletkezik.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdéssel kimondja, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnik.
A kifizetőnek (munkáltatónak) az adóhatóság által rendszeresített ’T1041 számú bejelentő- és változásbejelentő adatlapon (adatlap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól) a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztári tagságának megszűnését, illetve változását nem kell bejelentenie az adóhatóság felé, tekintettel arra, hogy az Art. 16. § (4) bekezdés b) pontja ezt nem írja elő. A ’T1041-es adatlap kitöltési útmutatója tájékoztatásként tartalmazza, hogy a magánnyugdíj-pénztárból történő kilépés esetén az adatlap erre vonatkozó rovatainak kitöltése ugyan az adatok ismeretében kitölthető, de ebben az esetben sem kötelező.
Forrás: www.apeh.hu
Lejár a határidő a nagycsaládosok részére adható gázárkedvezmény igénylésére
A nagycsaládosok - akik három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülnek - kedvezményes áron vehetik igénybe a földgázt, amennyiben erre irányuló kérelmüket 2011. február 28-ig eljuttatják a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.
A kedvezmény az igénylőlap kitöltésével és a csatolt utolsó havi gázszámla másolatával igényelhető. Társasházban élőknek nem kell számlát mellékelni.
Az igénylőlap a Kincstár honlapjáról (www.allamkincstar.gov.hu), a megyei igazgatóságoktól és a gázszolgáltatóktól is beszerezhető.
Akik 2011. február 28-ig igényüket nem nyújtják be, 2011. évre már nem vehetik igénybe támogatást.
A kedvezménnyel összefüggő kérdések megválaszolására a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatai, illetve a Call Center (06-1-452-2910, 06-30-344-0045, 06-70-460-9005, 06-20-881-9535) munkatársai rendelkezésére állnak.
Tájékoztatásul közöljük, hogy 2012. évre a nagycsaládosok az árkedvezményre vonatkozó igényüket 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között nyújthatják be a Kincstár megyei igazgatóságaihoz.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Könyvajánló...
Sipos Béla Zoltán: Gyümölcsmetszési alapismeretek
Ez a könyv alapműve lehet mindenkinek, aki gyümölcsfákat, gyümölcsbokrokat ültet a kertjébe. A metszéssel kialakíthatjuk a gyümölcsfák koronaformáját, szabályozhatjuk a termés mennyiségét, sőt az időben és szakszerűen végzett metszéssel meg is védhetjük a kórokozók és a kártevők egy részétől. Szemléltető rajzok és képek egészítik ki a tömör, lényegre törő, világos és jól követhető ismeretanyagot, ami a szerző nagy szakmai és oktatói tapasztalatát, évtizedes metszési gyakorlatát tükrözi.
Dr. Gonda István: Csonthéjas gyümölcsfák metszése
A 242 oldal terjedelmű könyv, az igen gazdag ábra és képi illusztrációval a maga nemében kuriózumnak számít a hazai gyümölcstermesztés területén. Eddig ugyanis még nem jelent meg ilyen, kizárólag a csonthéjasok metszésével foglalkozó munka. Ez bátor vállalkozásnak tekinthető, ugyanis a hazai irodalmakban a csonthéjasok sokszor felületesen szerepelnek, vagy ellenkezőleg, egy-egy gyümölcsfajnál igen részletes az ezek metszésével való foglalkozás.
A kiadvány kizárólag metszési szempontból vizsgálja a csonthéjas gyümölcsfajok sajátosságait és eltéréseit. Az általános fejezetekben részletezi a csonthéjasok koronaformáités termőrészeit, elemzi a metszetlen fák sajátosságait, valamint a metszés különböző tényezőkre gyakorolt hatásait. Emellett a metszés élettani és fiziológiai kérdéseire is részletes válaszokat kapunk.
Lőrincz András - Barócsi Zoltán: A szőlő metszése és zöldmunkái
A szerzők a könyvet ajánlják - a szakmával szervezett keretek között ismerkedőknek, - önképzést választóknak, - a kiskertek, üdülőkertek szerelmeseinek, - szőlő- és bortermeléssel foglalkozó gyakorló szakembereknek.
Ez a könyv alapműve lehet mindenkinek, aki gyümölcsfákat, gyümölcsbokrokat ültet a kertjébe. A metszéssel kialakíthatjuk a gyümölcsfák koronaformáját, szabályozhatjuk a termés mennyiségét, sőt az időben és szakszerűen végzett metszéssel meg is védhetjük a kórokozók és a kártevők egy részétől. Szemléltető rajzok és képek egészítik ki a tömör, lényegre törő, világos és jól követhető ismeretanyagot, ami a szerző nagy szakmai és oktatói tapasztalatát, évtizedes metszési gyakorlatát tükrözi.
Dr. Gonda István: Csonthéjas gyümölcsfák metszése
A 242 oldal terjedelmű könyv, az igen gazdag ábra és képi illusztrációval a maga nemében kuriózumnak számít a hazai gyümölcstermesztés területén. Eddig ugyanis még nem jelent meg ilyen, kizárólag a csonthéjasok metszésével foglalkozó munka. Ez bátor vállalkozásnak tekinthető, ugyanis a hazai irodalmakban a csonthéjasok sokszor felületesen szerepelnek, vagy ellenkezőleg, egy-egy gyümölcsfajnál igen részletes az ezek metszésével való foglalkozás.
A kiadvány kizárólag metszési szempontból vizsgálja a csonthéjas gyümölcsfajok sajátosságait és eltéréseit. Az általános fejezetekben részletezi a csonthéjasok koronaformáités termőrészeit, elemzi a metszetlen fák sajátosságait, valamint a metszés különböző tényezőkre gyakorolt hatásait. Emellett a metszés élettani és fiziológiai kérdéseire is részletes válaszokat kapunk.
Lőrincz András - Barócsi Zoltán: A szőlő metszése és zöldmunkái
A szerzők a könyvet ajánlják - a szakmával szervezett keretek között ismerkedőknek, - önképzést választóknak, - a kiskertek, üdülőkertek szerelmeseinek, - szőlő- és bortermeléssel foglalkozó gyakorló szakembereknek.
Magyarország csatlakozott az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjához
részletek>>
2011. február 21. Forrás: VM
részletek>>
2011. február 21. Forrás: VM
2011. február 22., kedd
BÉT - 2011.02.22
BÉT - Áruszekció (2011.02.22.)
| Termék/ | Új elszámoló ár (2011.02.21.) | Előző ár (2011.02.09.) | Változás |
| határidő | (Ft) | (Ft) | (Ft) |
| EURÓ BÚZA | | | |
| 2011. március | 0 | 0 | 0 |
| 2011. május | 0 | 0 | 0 |
| 2011. augusztus | 56 000 | 56 000 | 0 |
| MALMI BÚZA | | | |
| 2011. március | 79 800 | 76 500 | 3300 |
| 2011. május | 80 000 | 80 000 | 0 |
| 2011. augusztus | 56 000 | 56 500 | -500 |
| 2011. szeptember | 57 000 | 57 300 | -300 |
| TAKARMÁNYBÚZA II | | | |
| 2011. augusztus | 53 500 | 53 500 | 0 |
| TAKARMÁNYBÚZA | | | |
| 2011. március | 67 700 | 67 700 | 0 |
| 2011. május | 68 500 | 68 500 | 0 |
| 2011. augusztus | 54 000 | 54 000 | 0 |
| 2011. szeptember | 54 200 | 54 200 | 0 |
| TAKARMÁNYKUKORICA | | | |
| 2011. március | 58 700 | 58 300 | 400 |
| 2011. május | 59 500 | 59 200 | 300 |
| 2011. július | 59 900 | 60 000 | -100 |
| 2011. november | 49 500 | 49 510 | -10 |
| 2011. december | 50 300 | 49 000 | 1300 |
| TAKARMÁNYÁRPA | | | |
| 2011. augusztus | 47 000 | 0 | --- |
| OLAJNAPRAFORGÓ | | | |
| 2011. március | 134 000 | 131 500 | 2500 |
| 2011. október | 120 100 | 123 000 | -2900 |
| 2011. november | 124 000 | 123 900 | -100 |
| 2011. december | 125 500 | 123 600 | 1900 |
| REPCE | | | |
| 2011. március | 133 000 | 130 000 | 3000 |
| 2011. augusztus | 121 000 | 121 000 | 0 |
| 2011. szeptember | 122 500 | 122 500 | 0 |
Forrás: Világgazdaság
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)