Ácsorog, mint a boltos legény.
Ácsorog, mint a jászok ebe a dombon.
Ádám ette meg az almát, és a mi fogaink váslanak tőle.
Ádám és Évánál kezdeni.
Ádám látott ilyen dolgot, nőtlen korában.
Ágon mutat madarat.
(Bizonytalant ígér.)
Ágról szakadt ember.
(Akinek semmije sincs.)
Ágyú torkába való, – ágyú töltelék.
Ájtatos, mint a koldus zsidó.
Állandó, mint a halál.
Áldja meg az Isten, mint a munkácsi szénát.
(Üsse meg a mennykő.)
Áldja meg az Isten, mint a suhai malmot.
(E malomba egy nyáron hétszer ütött bele az Istennyila.)
Áldomás áldomással jó.
(Vagyis az ivás áldással és jó kívánattal.)
Áldott a sok kéz, de átkozott a sok száj.
Áldott, mint a falat kenyér.
(Igen szelíd, jámbor ember.)
Áll, mint a fancsali feszület.
(Elképedt, szomorú arcra, alakra mondják.)
Áll, mint a kálomista hit.
(Szilárdan.)
Áll, mintha gyökeret vert volna a lába.
Álló idő szelet vár.
Álló vízben terem a béka.
Álomban és szerelemben nincs lehetetlenség.
(Sirisaka Andor:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése