Kezességi szabályok

A Polgári Törvénykönyv a kezesség két fajtáját különbözteti meg: az egyszerű kezesség, és a készfizető kezesség.

EGYSZERŰ VAGY MÁS NÉVEN SORTARTÓ KEZESSÉG
Sortartó kezességnél a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
A kezes mögöttes felelősként tartozik helytállni a követelés teljesítéséért. Helytállási kötelezettsége nem önálló felelősség, a kezes nem a saját, hanem egy másik személy a főkötelezett valamely vagyoni kötelezettségének teljesítéséért köteles helytállni.

A mögöttes felelősség mindig feltételez egy elsődlegesen felelős személyt. Ilyen esetben két különböző jogállású kötelezettről: a főkötelezettről és a járulékos kötelezettről van szó. A kezesi felelősség esetén nem a követelés többszöröződik meg, hanem a követelésért helytállni tartozók köre. A kezes tehát ugyanazért a követelésért felel, mint a főkötelezett, vele szemben a követelés jogcíme is ugyanaz, mint a főkötelezettel szemben. Mivel ugyanazon követelésről van szó, a követelés esedékessé válásának az időpontja, és így az elévülés kezdő időpontja is azonos. Az elévülés tehát a kezessel szemben is akkor kezdődik, amikor a követelés teljesítési határideje a főkötelezettel szemben lejár.

A főkötelezett és a mögöttesen felelős helyzetében mégis van egy alapvető különbség: a főkötelezettel szemben a követelés az esedékessé válástól kezdve a teljesítés követelésére is kiterjedően azonnal érvényesíthető, míg a kezes a teljesítésre csak akkor lesz kötelezett, ha a követelés a főkötelezettől igazoltan behajthatatlan.

KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG
A Ptk. szerint készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ha a felek így állapodtak meg, vagy ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy a kezességet bank vállalta.

A készfizető kezest a sortartási kifogás nem illeti meg. Ezért készfizető kezesség esetén a jogosultnak nagyobb választási lehetősége van a tekintetben, hogy a követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni. A jogosult a pert megindíthatja egyszerre a kötelezett és a kezes ellen is, vagy akár a kötelezett felszámolását is kérheti a kezes perlése mellett. Ilyenkor a bíróság egyetemlegesen marasztalja a kötelezettet és a kezest.

Mivel a készfizető kezesség a kezesre nézve hátrányosabb a sortartó kezességnél, ezért annak elvállalását a törvény főszabályként csak a felek kifejezett rendelkezése esetén teszi lehetővé. A felek megállapodása nélkül is sortartó kezesség jön létre azonban, ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy ha a kezességet bank vállalta úgy az csak készfizető kezesség lehet..

Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító jogokkal és a végrehajtási joggal együtt átszáll a kezesre. A kezes mintegy jogutódja lesz a jogosultnak, és a kezesi helytállás miatt igényérvényesítéssel élhet a főkötelezettel szemben. A kezes szabadul a kötelezettség alól, ha a követelés a jogosult hibájából behajthatatlanná válik. (f: AdóNet.hu)