Tagi kölcsön elengedése...

A tagi kölcsön elengedését - mint minden más, beszerzett eszközhöz nem kapcsolódó kötelezettség elengedését - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. A rendkívüli bevételek közötti elszámolásból az következik, hogy az elengedett tagi kölcsön a mérleg szerinti eredményen keresztül az eredménytartalékba kerül, és ezáltal szüntetheti meg a veszteség miatti eredménytartalék-hiányt. A tagi kölcsön - mint kötelezettség - elengedése azonban nem lehet feltételesen elengedett. Így az elengedett tagi kölcsön visszafizetésére nincs lehetőség.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatályos szabálya szerint az elengedett kötelezettség miatt elszámolt bevétellel a társasági adó alapja nem csökkenthető, vagyis a veszteséges társaság adóalapjába „benne marad” az elengedett kötelezettség. A kötelezettséget elengedő társaság pedig nem csökkentheti az adóalapját a követelés-elengedés miatt, ha a Tao. törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a kölcsönben részesülő társasággal.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a térítés nélküli ügylet, így különösen a követelés-elengedés, amennyiben az gazdálkodó szervezetek között valósul meg. A hivatkozott törvényi szakasz szabálya szerint abban az esetben merül fel illetékfizetési kötelezettség az elengedett tagi kölcsön okán, ha a kölcsönt nyújtó tulajdonos magánszemély. (f: AdóNet.hu)