3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-05-03
Tartalom
A prémiumról
Közeledik a 2010. adóévi társasági adó bevallásásának időpontja110504
Úthasználati díj megtérítése a munkavállalónak
Telefonos ügyintézői rendszer az állami adóhatóságnál
Német és osztrák munkaerőpiaci nyítás
A prémiumról
A munkaügyi gyakorlat valamely előre megállapított többlet-teljesítmény elérését honorálja prémimummal. A munkáltatóknak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy munkavállalóik a legmagasabb teljesítményt nyújtsák munkahelyükön. A prémium a nagyobb teljesítmény elismerésére szolgáló külön munkabér. A munkáltató a prémium kifizetését meghatározott teljesítmény elérése esetére előre, vagyis az adott feladat elvégzését megelőzően, a személyi alapbéren, vagy teljesítménybéren felül tűzi ki. Gyakorlatilag az előre kitűzött feladathoz kötött ún. mozgóbér is a prémium fogalomkörébe tartozik. A prémium összegét elsősorban a munkáltató anyagi erőforrásai határolják be, így annak nincs alsó korlátja, a felső határnak legfeljebb a jó erkölcs szab határt.
A prémium kitűzése a munkáltató joga. Ha annak fizetésére a munkaszerződésben vállal kötelezettséget, mindez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét a prémiumra. Ha a munkáltató szemszögéből közelítünk e kérdéshez, javasoljuk: a prémiumra a munkaszerződésben ne történjék utalás, a szerződés erről ne rendelkezzen. Elégséges - és a munkáltatót jogilag pongyola eljárása utóbb nem hozza költséges pervesztes helyzetbe -, ha a munkaszerződéstől különálló munkáltatói nyilatkozat rendelkezik a prémium kitűzéséről és jogosultság feltételeiről, továbbá a prémium összegéről.
A munkáltatónak a prémiumfeladatot előre meg kell határoznia. Az így kitűzött prémiumfeladatokat a munkavállalóval közölnie kell, a feladat kitűzésével egyidejűleg lehetőség van a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezők megállapítására is.
Ha munkavállalónak jogszerűen állapították meg az évi prémiumfeladatait, a prémiumkitűzés visszavonása már nem volt jogszerű eljárás.
Amennyiben a munkavállaló a kitűzött prémiumfeladatot teljesítette és kizáró feltételek sem álltak fenn, részére a prémium összegét ki kell fizetni. A prémiumfeladatok teljesítését a munkáltató az előre közölt feltételek szerint köteles elbírálni. A prémiumfeladat részleges teljesítése esetén csak abban az esetben fizethető ki a prémium, ha ilyen esetre a kitűzés tartalmazott fizetési kötelezettséget. A munkavállaló a prémium kifizetésével kapcsolatos sérelmes munkáltatói intézkedés, vagy mulasztás ellen az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál [Mt. 199. §].
Részteljesítés esetén nem illeti meg prémium a munkavállalót, kivéve, ha a munkáltató a kitűző intézkedésében erre nézve kifejezetten rendelkezett [Mt. 143. § (2) bek.]. A munkáltató nem jár el jogellenesen, amikor az egyik részfeladattal összefüggésben nem fizetett prémiumot a munkavállalónak, minthogy részteljesítés esetére a munkáltató a kitűző intézkedésében nem állapított meg jogosultságot. Így a munkavállalói prémiumigény megalapozatlan (Legf. Bír. Mfv. I. 10.180/1998. sz.).
Amennyiben a munkáltató kifejezetten fenntartja a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát, a nemleges döntése nem tekinthető jogszabálysértőnek. Egy esetben a munkáltató csak arra vállalt kötelezettséget, hogy értékeli a munkavállalók teljesítményét, és attól függően prémiumot fizethet. Kifejezetten fenntartotta a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát. Mindezt igazolja munkaszerződésének különösen az a kikötése, amely szerint a prémiumra jogosultság nem jelenti automatikusan a prémiumban való részesítést, e felől utólagosan a munkáltató dönt. Ekkor a prémiumra való jogosultságról a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt. (Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10.017/1985;).
Közeledik a 2010. adóévi társasági adó bevallásásának időpontja110504
Közeledik 2011. május 31-e, a társaságok 2010. adóévi társasági adó kötelezettségének bevallási időpontja.
A 2010. adóévre vonatkozóan társasági adó kötelezettségüknek a Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózók a 1028. számú bevallás, a kettős könyvvitelt vezető adózók (ideértve a nonprofit szervezeteket is) a 1029. számú bevallás benyújtásával tesznek eleget 2011. május 31-éig, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az adóév utolsó napját követő 150. napig.
2010. január 1-jétől az egyéni cégek is a társasági adó alanyává váltak, és mint kettős könyvvezetésre kötelezett adózóknak szintén a 1029. számú bevallást kell benyújtaniuk.
Az az adózó, amely a 2011. évre az Eva tv. szerinti adózást első alkalommal választotta, a 2010. évi társasági adó kötelezettségét a 1071EVA bevalláson teljesíti.
Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, valamint az európai területi együttműködési csoportosulás, amennyiben a 2010. adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, az általános szabálytól eltérően társasági adókötelezettségét azzal teljesíthette, hogy 2011. február 25-éig a 2010-es adóévre társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot tett a 1001. számú bevallás 01. lapjának kitöltésével. Amennyiben a nyilatkozat megtételét elmulasztották ezen adózók, úgy társasági adóbevallásukat 2011. május 31-éig be kell nyújtaniuk
A kettős könyvvitelt vezető adózók a saját társasági adókötelezettségükön kívül a külföldi szervezettől levont társasági adóról, a hitelintézeti járadék összegéről, az energiaellátók jövedelemadójáról, valamint a csekély összegű (de minimis) támogatásokról is számot adnak a 1029. számú bevallásban.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (Mód. tv.) 2010. augusztus 16-án hatályba lépett rendelkezései folytán a kedvezményes adókulcshoz rendelt adóalap értékhatára 500 millió forintra növekedett. Ez azt jelenti, hogy a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint helyett – 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, és a sávos adószámításhoz a második félév vonatkozásában semmilyen feltétel nem kötődik. Figyelemmel az új szabály év közbeni bevezetésére, a 2010. adóévi adóalapot az adóév 2010. július elseje előtti és utáni időszakra naptári napok alapján, arányosan meg kell osztani. A részletes szabályokat a bevallások kitöltési útmutatói, illetve a NAV internetes honlapjára kihelyezett tájékoztató tartalmazza (Tájékoztató a társasági adóalanyok 2010. adóévi adókötelezettsége megállapításának új szabályairól, 2010.08.30.)
Az előzőekben jelzett bevallások benyújtásának módja nem változott az előző évhez képest. Elektronikusan, illetve az ezen lehetőséget nem választó vagy az elektronikus benyújtásra nem kötelezett adózók papír alapon is benyújthatják társasági adóbevallásukat. Kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett adózó esetén kérjük, hogy elektronikus úton a KIM Céginformációs Szolgálata felé benyújtandó számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, illetőleg a közzétételi díj megfizetésének is tegyen eleget.
A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató 2011. január 6-tól letölthető a NAV Internetes honlapjáról ( -> Letöltések -> Nyomtatványkitöltő programok).
Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papír alapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, szintén itt találják meg a szükséges programokat és dokumentumokat.
Az ÁNYK (AbevJava) platform független keretprogram által nyújtott szolgáltatás továbbra is biztosítja az aktív help alkalmazását, amely komfortos módon a kitöltendő sorhoz jeleníti meg az útmutató vonatkozó magyarázatát, ezzel is segítve a bevallások gyors, hibátlan kitöltését.
/Forrás: www.apeh.hu/
Úthasználati díj megtérítése a munkavállalónak
Előfordulhat, hogy a munkavállaló a gépjárművel történő munkába járás során autópályán közlekedik. Amennyiben a munkáltatója a 9 forinton felül ennek költségét is megtéríti, akkor az munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, mivel a 9 forint minden költséget tartalmaz.
Amennyiben a munkáltató azért biztosítja úthasználatra jogosító bérletet, jegyet, mivel az a magánszemély hivatalos, üzleti utjain szükséges - pl az a gazdaságos, hogy éves bérletet vesz -, akkor az nem jelent adóztatható körülményt, mivel az a munkavégzés hatókörébe tartozó juttatás az Szja tv. 4.§ (2) bekezdése alapján és nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély a munkába járás alkalmával is autópályán közlekedik.
Telefonos ügyintézői rendszer az állami adóhatóságnál
Az állami adóhatóságnál az általános telefonos tájékoztató rendszer mellett működik egy telefonos ügyintézést biztosító szolgáltatás, az Ügyintézői Contact Center (ÜCC). Az ÜCC-t egyedi azonosító számmal lehet igénybe venni, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján elérhető 11UK30-as nyomtatványon illetékmentesen lehet kérni. Az ÜCC - személyes jelenlét nélkül - az ügyek telefonon történő intézésének egyedi lehetőségét biztosítja bevallással, folyószámlával, ügyfélkapu regisztrációval, állandó meghatalmazással, törzsadatokról tájékoztatással, bejelentésekkel, közösségi adószám érvényességével kapcsolatos ügyekben. További szolgáltatásként az ÜCC-én keresztül lehet meggyőződni egy esetleges ellenőrzésnél az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról, sőt jövedelemigazolást is lehet kérni.
A telefonos ügyintéző szolgáltatás munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig, pénteken 8.30-13.30-ig áll rendelkezésre.
A telefonos ügyintéző rendszerrel kapcsolatos további információ NAV hivatalos honlapjáról (http://www.nav.gov.hu /) érhető el.
Német és osztrák munkaerőpiaci nyítás
Május elsejével az utolsó két régi tagállam - Ausztria és Németország - is feloldja átmeneti korlátozó intézkedéseit a 2004-ben csatlakozott nyolc új tagállam munkavállalói előtt. Így a cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, szlovák és szlovén munkavállalók az Európai Unió teljes területén szabadon dolgozhatnak majd. Annak ellenére azonban, hogy az uniós szabad munkaerő-áramlás pozitív hatásairól számolt be az Európai Bizottság és több kutatóintézet jelentése is, a 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia munkavállalóival szemben továbbra is átmeneti korlátozó intézkedéseket alkalmaz több tagállam.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése