A Hungarikum utca segítségével a hazai és külföldi látogatók számára kézzelfogható közelségbe kerülnek nemzeti értékeink, a csúcsteljesítménynek számító hungarikumok. A gyűjtemény nemcsak a hazai agrár- és élelmiszeripari különlegességeket tartalmazza, hanem a magyar kultúra évezredes értékei mellett a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, természeti örökséghez tartozó elemeket is felvonultat.
A nemzeti értékgyűjtés, a hungarikumok ügye sikertörténet, több mint 500 települési értéktár jött létre, és minden megyében megalakultak a megyei értéktárak. Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy van igény az alulról építkező mozgalomra. A hungarikumok megléte a hagyományok megőrzése, a nemzeti önbecsülés megtartása mellett külgazdasági, turisztikai haszonnal és kultúrdiplomáciai előnyökkel jár, hozzájárul az nemzetimázs alakításához.
A fejlesztésének kettős célja van: a forgalom növelése a piaci látványosságok körének kiterjesztésével, és a minőségi helyi értékek megismertetésével a helyben elérhető magyar termékek kapjanak nagyobb figyelmet.
A kialakított látványos vitrinekben helyet kapott a kalocsai és a szegedi paprika, a gyulai és a csabai kolbász, a Herz és a Pick szalámi, az akácméz, a tokaji aszú, a libamáj, a szikvíz, a kalocsai hímzés, a Zsolnay porcelán, a makói hagyma, a Béres Csepp, a pálinka és az Unicum.
Magyarországon csak a csarnokban lehet megismerni nyilvánosan a Gömböcöt, a matematikusok körében sokáig csak feltételezett létezésű testet, az egy stabil és egy instabil ponttal rendelkező homogén idomot, ami a sanghaji világkiállítás egyik szenzációja, világhírű magyar találmány. A Hungarikum utca másik végpontján található Goethe prizmája Szelényi Károly fotóművész elképzelése szerint.