Oldalak

2010. december 14., kedd

Az ajándékozás ára


2010.12.06, dr. Gonda Sándor, Forrás: Ügyvezető

Mivel az illetékekről szóló törvény nem tartalmazza az ajándékozás fogalmának meghatározását, ajándékozáson – az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség vonatkozásában is – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ajándékozás fogalmát értjük, melynek értelmében az egyik fél (ajándékozó) saját vagyona rovására a másiknak (megajándékozott) ingyenes vagyoni előny juttatására köteles.

Mindez azt jelenti, hogy ajándékozásnak minősül minden olyan ügylet, amelynek eredményeképpen az egyik fél (ajándékozó) vagyona csökken, a másiké (megajándékozott) pedig visszteher nélkül nő.

Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, valamint vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás esetén keletkezik. A fenti meghatározással érintett ajándékozás azonban csak akkor esik ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingóság forgalmi értéke a 150.000,- forintot meghaladja. Nem tárgya ugyanakkor az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha olyan ingatlant ajándékoz, amely az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelt. Ugyancsak mentes az ajándékozási illeték megfizetése alól, ha bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra visszaszáll.

Az illeték mértéke
Az ajándékozási illeték összegét a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével, a törvényben meghatározott kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

Csoport
Az ajándékozási illeték általános mértéke
Lakástulajdon-szerzés és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozási illetékének mértéke

I. Az ajándékozó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, a mostoha- és nevelőszülője
 Az ajándékozási illeték általános mértéke
18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21%

Lakástulajdon-szerzés és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozási illetékének mértéke
18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%

II. Az ajándékozó testvére terhére
Az ajándékozási illeték általános mértéke18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%

Lakástulajdon-szerzés és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozási illetékének mértéke
18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%

III. Minden más megajándékozott terhére
Az ajándékozási illeték általános mértéke
18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%

Lakástulajdon-szerzés és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozási illetékének mértéke
18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%

Fentiektől eltérő, speciális illetékszámítási szabályokat állapít meg a törvény a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának, valamint vagyoni értékű jogának ajándékozásának esetére, mivel ez esetben az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszeresét teszi ki.

Szintén nem az általános illetékkulcsok használatát írja elő a törvény önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása és ajándékozása esetén, amikor is az illeték mértéke a működtetési jog terhekkel nem csökkentett értékének 10%-a.

Ajándékozási illetékmentesség
A törvény természetesen mentességet is biztosít az ajándékozási illeték megfizetése alól. Ebben a körben az alábbi eseteket emelném ki a teljesség igénye nélkül. Mentességet élvez az ajándékozási illetékfizetés alól - többek között - a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Ugyancsak illetékmentes a takarékbetét ingyenes megszerzése, a termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként, valamint a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. Szintén nem kell illetéket fizetni a hitelintézet pénzügyi szolgáltatásból, vagy befektetési szolgáltatásból származó, 10.000,- forintot meg nem haladó követelésének elengedése esetén, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézet adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik, emellett bizonyos feltételek teljesülése esetén a közüzemi díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése. Kiemelendő továbbá e körben a törvény azon rendelkezése, amely az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék vonatkozásában is mentességet biztosít.
(Megjegyzés: A fenti rövid összefoglalás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelkeltő és tájékoztató céllal készült, amely így nem minősül jogi tanácsadásnak.)

Dr. Gonda Sándor
ügyvéd

Nincsenek megjegyzések: