Oldalak

2010. december 15., szerda

PTI tájékoztató 2010.12.14

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-12-14


Tartalom
Az értékcsökkenésről - év vége felé
Szakmai konferenciák költségeinek elszámolása
Kedvező befektetés a tbesz és a nyesz
Evás cégek feltöltési kötelezettsége, átalakulása
APEH ellenőrzési akciók az ünnepek előtt és alatt

Az értékcsökkenésről - év vége felé
Az értékcsökkenés elszámolása egy zárlati művelet a vállalkozások többségénél. A számviteli politikában kell meghatározni, milyen időközönként számoljuk el, de évente ezt természetesen kötelező, hiszen a beszámolóban a befektetett eszközök értékét a fordulónapi nettó értéken kell kimutatni. És általában nem lehet vele várni a beszámoló elkészítéséig, hiszen a decemberi feltöltési kötelezettség számításához elkerülhetetlen az információ. A korábbi években egyre gyakrabban merül fel kérdésként, hogy muszáj-e az értékcsökkenést elszámolni. A válságban szenvedő vállalkozások alig-alig tudnak nyereséget termelni, sokszor már az üzemi eredményük is negatív. Felmerül bennük az igény, hogy az értékcsökkenést nem számolják el, hiszen pl. a folyószámlahitelük hosszabbításához pozitív eredményre van szükség.

Ezeknek a cégeknek rossz híreim vannak. Az értékcsökkenés elszámolása kötelező. A számviteli törvény előírásai szerint az immateriális javak és a tárgyi eszközök – a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett – bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezen eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartáson történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni.

A számviteli törvény fogalmazása szerint tehát "kell felosztani", "kell alkalmazni", amiből az következik, hogy a hivatkozott előírásokat mindaddig alkalmazni kell, amíg az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt az állományból ki nem vezetik, használaton kívül nem helyezik.
A terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatására pedig csak akkor van lehetőség, ha az eszköz használatában lényeges változás következett be. Az adózás előtti eredmény veszteségessé válása azonban nem tekinthető ilyennek, még akkor sem, ha attól a társaság hitelfelvételi lehetősége függ.

Meg kell még említeni az egyik számviteli alapelvet is. Az óvatosság elvére sokszor hivatkozunk, de azt gondolom itt is megállja a helyét: az értékcsökkenést el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

Az értékcsökkenés viszont lehetőség is lehet a nyereséges vállalkozásoknak. A számviteli törvény szerinti értékcsökkenésnél sok esetben gyorsabb értékcsökkenés lehetséges az adótörvény szerint, tehát úgy tudjuk az adóalapot csökkenteni, és ezáltal kevesebb társasági adót fizetni, hogy a számviteli beszámolóban kimutatott mérleg szerinti eredményt nem csökkentettük.

Ennek egyik legkedvezőbb módját a társasági adótörvény 1. sz. mellékletének 9. pontjában találhatjuk. Ezek szerint a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthetünk.

De vigyázat! Ha az eszközt a korábbi évben vásároltuk, és az adó alapját 33 vagy 14,5 százalékos értékcsökkenéssel kezdtük el csökkenteni, akkor a következő években már nem érvényesíthetjük az 50%-os leírást. Tehát már a beszerzés évétől kezdve alkalmazni kell a gyorsított leírást, így amikor az év végén az értékcsökkenés értékéről döntünk, mérlegeljük ezt a lehetőséget.

Szakmai konferenciák költségeinek elszámolása
Amennyiben a szakmai továbbképzésen való részvételi díj nem tartalmazza a vendéglátás költségeit, akkor az ezen eseményt szervező kifizető által nyújtott juttatás reprezentációnak minősül. Más a helyzet akkor, ha s részvételi díj az el-látás költségeit is magában foglalja, mert ebben az esetben a nyújtott szolgálta-tás vendéglátásra eső része adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, és a rendezvényt szervező társaságnak olyan bizonylatot kell kiállítani a dolgozóját konferenciára delegáló munkáltatónak, amelyből az étkezés költsége, azaz a természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja megállapítható.

Előfordulhat az az eset, hogy egy társaság olyan szakmai konferenciát rendez, amely után este megvendégeli a résztvevőket egy záró vacsora alkalmával. Eh-hez kapcsolódóan az étterem nem csupán a vacsora árát, hanem külön terem-bérleti díjat is kiszámláz a cég felé. Ebben az esetben a konferenciát szervező társaságnál nem csupán a vacsora, hanem a terembérleti díj is reprezentáció-nak minősül, hiszen az a vendéglátáshoz szorosan kapcsolódóan merült fel.

Kedvező befektetés a tbesz és a nyesz
A befektetők túlnyomó többsége már tisztában van azzal, hogy a tartós befektetési számlán (tbsz) kamatadó-mentesen tarthatja megtakarításait, s a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) is egyre népszerűbb az ügyfelek körében.

A K&H Alapkezelő szakemberei az ország 22 nagyvárosában több mint 1500 magánbefektetőt kérdeztek meg arról, mit tudnak a tbsz-ről és a nyesz-ről.
"Az eredmények sokkal pozitívabbak lettek, mint amire számítottunk, hiszen a megkérdezett egyéni befektetők közül szinte mindenki tisztában volt a tbsz kamatadó-mentességet biztosító lehetőségével, sőt, a kisbefektetők jelentős része már rendelkezik tbsz vagy nyesz számlával, vagy akár mindkettővel" - összegezte felmérés a K&H Alapkezelő közleménye.

A tbsz számlán a számla indításának évében folyamatosan történik a felhalmozás, tehát idén még decemberi 31-ig lehet a számlára befizetni. A befizetett összeget a felhalmozási évet követő 3. lekötési év után már csak 10 százalékos kamatadó terheli, az 5. év után pedig egyáltalán nem kell kamatadót fizetni, eközben pedig a megtakarított összeget tetszőlegesen fel lehet használni értékpapír befektetésre.

Az eddigi tapasztalatok alapján a tbsz számla hasznosságával a kisbefektetők is egyetértenek, hiszen továbbra is sokan tervezik, hogy az év hátralévő részében befektetést helyeznek el ilyen számlán - ismertette az igazgató, aki hozzátette: náluk csak az elmúlt egy hónapban több mint 1500 ügyfél rakott be közel 5 milliárd forint összegű megtakarítást tbsz számlára.

"Habár a nyesz esetében 2011-ben 30-ról 20 százalékra, éves szinten maximum 100 ezer forintra csökken a befizetett összeg után járó adójóváírás mértéke, így is nagyon kedvező marad, hiszen ez azt jelenti, hogy idén 333 ezer forint befizetés után, 2011-ben pedig évi 500 ezer forint befizetés után a következő év júniusában 100 ezer forint igényelhető vissza. Az idei befizetésre vonatkozó magasabb adókedvezmény a kisbefektetők számára is nagyon vonzó, amit mutat, hogy az elmúlt hónapban közel ezer nyesz számlát nyitottak, amelyeken csaknem másfél milliárd forintot helyeztek el" - ismertette a közlemény.

Evás cégek feltöltési kötelezettsége, átalakulása
Kérdés: A társasági adóelőleg 2010. évi feltöltési változásai a kettős könyvelést vezető EVÁ-s vállalkozókra is vonatkoznak?
Válasz: az eva alanynak az eva előlegét kell december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. /2002. évi XLIII. törvény 12. § (4)/. A társasági adónak nem alanya.

Kérdés: EVA adóalany a betéti társaság át szeretne alakulni Kft-vé. Átalakulás esetén továbbiakban is EVA adóalany maradhat ?

Válasz: A Bt. az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem alakult át. /2002. évi XLIII. törvény 2. § (3)/

APEH ellenőrzési akciók az ünnepek előtt és alatt
Az állami adóhatóság központi ellenőrzési akciókat tart decemberben a karácsonyi és szilveszteri ünnepek környékén, a korábbi évekhez hasonlóan - tájékoztatott az APEH
Az ellenőrök elsősorban a piacokon, az állandó és szezonális vásárokon, közterületeken fenyőfát forgalmazóknál, a budapesti bevásárlóközpontokban, továbbá a vidéki üzletközpontokban vizsgálják az adókötelezettségek és az adózási jogszabályok betartását. A hatóságok munkatársai ellenőrzéseik során kiemelt figyelmet fordítanak az árusítók és a foglalkoztatottak jogviszonyának szabályszerűségére, a nyugta- és számlaadási kötelezettség betartására, valamint a nyilvántartások vezetésére. Az akcióban a vendéglátó egységeket is vizsgálják az ellenőrök.

Az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság fővárosi és megyei igazgatóságainak adóellenőrei a társhatóságokkal együtt végzik az ellenőrzéseket az év végén. Az akcióban az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség, a Vám- és Pénzügyőrség és a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Pest megyei, valamint a kerületi rendőrkapitányságok vesznek részt.

Korábbi tájékoztatás szerint tavaly ebben az időszakban, a 2009. december 1-31. közötti Csillagszóró III. hadműveletben több mint 2600 esetben mintegy 415 millió forint összegű bírságot szabtak ki a hatóságok, kevesebbet, mint a megelőző évben, amikor még 5.400 esetben bírságolták a jogsértő vállalkozásokat, összesen mintegy 1 milliárd forint értékben.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Nincsenek megjegyzések: