A vermelés

A termények téli elraktározása földdel vagy homokkal való betakarással. Egyszerű formája az agyagos földbe ásott gödör, amely fölé rendszerint sátortetőt emelnek. A benne elraktározott répát, burgonyát, petrezselyemgyökeret homokkal és a veremnyílásra szerelt ajtóval védik a hideg ellen. A földbeásott terménytároló gödrök legfejlettebb formái a kiégetett gabonás-vermek. A sátortetős, náddal fedett, jól szigetelt jégvermekben a télen kitermelt és elraktározott jég a nyári hónapokig kitartott. Községek, uradalmak építették közösségi céllal. Kocsma, fogadó udvarán is állt. – A múlt században valószínűleg az uradalmak és a gazdálkodási ismeretterjesztés hatására a magyar paraszti gazdálkodásban meghonosodott a nagy mennyiségű burgonya, káposzta és répa vermelése, a prizmázás. A terményt kör vagy téglalap alakúan a puszta földre vagy sekélyen mélyített gödrökbe öntik. Olyan vastagon takarják be szalmával, hogy a beledöfött vasvilla ne érje el, majd betemetik földdel. A kisebb kupacokat nagy fagyveszély idején rárakott gazzal vagy trágyával is védik. A prizma, verem csúcsán vagy gerincén beleállított szalmacsutakokból vagy kukoricaszárból készült szellőző nyílásokat is hagynak. A vermelés különösen a burgonyának országszerte elterjedt ősztől tavaszig tartó tárolási módja. (Magyar Néprajzi Lexikon)